Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)
T - Thales - Thalia
THALES THALIA Thales, Miletumból Joniában , Görögország legrégibb bölcse és a’ ioniai kosmophysicusok elseje, Diogenes Laertius szerint K.e. mintegy540 évvel szül., korábbi éveiben státusszolgálatra adta magát, azután pedig csupán philosophiai vizsgálódásoknak élt. Mindazáltal politicai pályája nem lehetett igen nevezetes, mert Plato etet azon bölcsek közé számlálja , kik keveset keveredtek a, közönséges foglalatosságokba. Későbbi éveiben többször beutazott Egyiptomba, hol a’ pyramisok magasságát kiszámolta ’s az egyiptomi papoktól oktatást vett. Hihetőleg itt tanult geometriát, mellyben önelmélkedése által messzebb haladt, mint tanítói. Visszatérte után tanitásával és esmereteivel olly nagy hirt szerzett, hogy a’ bölcsek közé számláltatott ’s véleményei a’hajdan korban igen tiszteltettek. A’ romaiaknak azon bölcs tanácsot adta, hogy közös szövetséget kössenek , a’ Persák ellen, ’s Teost tegyék a’ szövetséges status középpontjává. A’ Miletumiakat is lebeszélte a’ Kroesussali öszveszövetkezésről Cyrus ellen. Ezek azon egyetlen tudósítások , mellyeket politicai életéről kaptunk. Legküzönségesb vélemény szerint i. e. mintegy 548 halt meg, hévség , szomjúság és vénkori erőtlenség miatt, mint az olympiai játékok nézője. Ismereteit és philosophiai tanulmányait szóval közlötte ’s csak szóvali előadásnál fogva maradtak fen , míg későbbi görög philosophusok , név szerint :Aristoteles, azokat írásba nem tették. Rendszere szerint viz v egy folyóság minden dolog alapja, ’s a’ természet minden lényében van vizes elv, melly annak fentartására szolgál. Azt állitá, hogy vizaürüdése és vékonyodása által állanak elő minden természetjelenetek ’s ezen alapelemre oszlanak szét. Innen a’ föld szerinte megsürüdött, a’ levegő megvéknyodott viz, a’ tűz megvéknyodott levegő volt. Ha viz minden dolog származásának oka , ugye neki azt halt tömegnek, nem kellett venni ; tehát életképző, organizáló elvnek tekintette ő azt, mellyet ő isteninek vagy világléleknek is nevezett. Ha tehát Th. a' világot daemonokkal vagyó lelkekkel megtöltötte , sőt lelketlen dolgoknak is lelket tulajdonított , akkor azt vélte azzal, hogy ama teremtő , előhaladó , mozgató erő , melly az alapelem lényeges sajátja , egész világon el van terjedve és munkás. E’ volt ama kötél is, mellynél fogva philosophiáját az akkor uralkodott népvallással öszvekapcsolta , csak hogy a’ természeti tárgyakat magokat a’ daemonokkal vagy erőkkel , mellyek azokat véleménye szerint igazgatják, nem cserélte fel. Mindazáltal írva semmit se hagyván maga után halva, Thales természet-philosophiai nézete előttünk önlényében nem esmeretes. Közmondása ’sebe e’ volt: youet, neuvior (esmerd magadat). A’ régiek tudósításai Th. physicai és astronomiai esitpreteiről, hasonlóul igen ellenmondók. Azt írják, hogy ő osztotta az esztendőt először 3115 napra. Hogy a’ romaiaknak egy napfogyatkozást megjövendölt , noha csak belépésének esztendejét mondta meg, a’ naprendszer helyesebb esmeretére mutat, mint a’ miilyennel , Plutarchus és Diogenes Laertius szerint, ő és tanítványai bírtak , ha t. i. ama jövendölés tulajdon vizsgálódásán ’s kiszámolásán alapult. De Th. hihetőleg Egyiptomban tartózkodásakor vagy az astronomiában jártas Phoeniciaiaktól kapott esmeretet a’ következendő napfogyatkozásról vágya tanulta meg a’ nagyfogyatkozás kiszámolásának mechanicai módját. Minden esetre nevezetes, hogy az általa alapított róniai oskola kezdte a’ csillagokat, mint csupa testeket, ’s nem, mint a’ nép vélte, isteni lényeket, vizsgálgatni. Thalia (Thaieia) , múzsa, földmivelőktől mint a’ szántás-vetés és fatermesztés feltalálója és minden csirádzónak fentartója tiszteltetett. A’ vígjátéknak is, mellye eredetét mezei életből vette, múzsája volt, ’s közönségesen víg álarczal ’s kezében levő pásztorbottal képeztetik. — Thaiának neveztetik a’ Gratián (i. e.) egyike is.