Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)

T - Thales - Thalia

THALES THALIA Thales, Miletumból Joniában , Görögország legrégibb bölcse és a’ ioniai kosmophysicusok elseje, Diogenes Laertius szerint K.e. mintegy­­540 évvel szül., korábbi éveiben státusszolgálatra adta ma­gát, azután pedig csupán philosophiai vizsgálódásoknak élt. Mindaz­­által politicai pályája nem lehetett igen nevezetes, mert Plato etet azon bölcsek közé számlálja , kik keveset keveredtek a,­ közönséges foglalatosságokba. Későbbi éveiben többször beutazott Egyiptomba, hol a’ pyramisok magasságát kiszámolta ’s az egyiptomi papoktól ok­tatást vett. Hihetőleg itt tanult geometriát, mellyben önelmélkedése által messzebb haladt, mint tanítói. Visszatérte után tanitásával és esmereteivel olly nagy hirt szerzett, hogy a’­­ bölcsek közé szám­láltatott ’s véleményei a’hajdan korban igen tiszteltettek. A’ rom­aiak­­nak azon bölcs tanácsot adta, hogy közös szövetséget kössenek , a’ Persák ellen, ’s Teost tegyék a’ szövetséges status középpontjává. A’ Miletumiakat is lebeszélte a’ Kroesussali öszveszövetkezésről Cyrus ellen. Ezek azon egyetlen tudósítások , mellyeket politicai életéről kaptunk. Legküzönségesb vélemény szerint i. e. mintegy 548 halt meg, hévség , szomjúság és vénkori erőtlenség miatt, mint az olym­­piai játékok nézője. Ismereteit és philosophiai tanulmányait szóval közlötte ’s csak szóvali előadásnál fogva maradtak fen , m­íg későbbi görög philosophusok , név szerint :Aristoteles, azokat írásba nem tet­ték. Rendszere szerint viz v egy folyóság minden dolog alapja, ’s a’ természet minden lény­ében van vizes elv, melly annak fentartására szol­gál. Azt állitá, hogy vizaürüdése és vékonyodása által állanak elő minden természetjelenetek ’s ezen alapelemre oszlanak szét. Innen a’ föld sze­rinte megsürüdött, a’ levegő megvéknyodott viz, a’ tűz megvéknyo­­dott levegő volt. Ha viz minden dolog származásának oka , ugye neki azt halt tömegnek, nem kellett venni ; tehát életképző, organizáló elv­nek tekintette ő azt, melly­et ő isteninek vagy­ világléleknek is neve­zett. Ha tehát Th. a' világot daemonokkal vagyó lelkekkel megtöltöt­te , sőt lelketlen dolgoknak is lelket tulajdonított , akkor azt vélte azzal, hogy ama teremtő , előhaladó , mozgató erő , melly az alap­elem lény­eges sajátja , egész világon el van terjedve és munkás. E’ volt ama kötél is, mellynél fogva philosophiáját az akkor uralkodott népvallással öszvekapcsolta , csak hogy a’ természeti tárgy­akat ma­gokat a’ daemonokkal vagy erőkkel , mellyek azokat véleménye sze­rint igazgatják, nem cserélte fel. Mindazáltal írva semmit se hagy­­­ván maga után halva, Thales természet-philosophiai nézete előttünk önlényében nem esmeretes. Közmondása ’s­ebe e’ volt: youet, neuvior (esmerd magadat). A’ régiek tudósításai Th. physicai és astrono­­miai esit­preteiről, hasonlóul igen ellenmondók. Azt írják, hogy ő osztotta az esztendőt először 3115 napra. Hogy a’ rom­aiaknak egy­ napfogy­atkozást megjövendölt , noha csak belépésének esztendejét mondta meg, a’ naprendszer hely­esebb esmeretére mutat, mint a’ mii­lyennel , Plutarchus és Diogenes Laertius szerint, ő és tanítványai bírtak , ha t. i. ama jövendölés tulajdon vizsgálódásán ’s kiszámolá­sán alapult. De Th. hihetőleg Egy­iptomban tartózkodásakor vagy az astronom­iában jártas Phoeniciaiaktól kapott esmeretet a’ következendő napfogyatkozásról vágya tanulta meg a’ nagyfogyatkozás kiszámolásának mechanicai módját. Minden esetre nevezetes, hogy az általa alapított róniai oskola kezdte a’ csillagokat, mint csupa testeket, ’s nem, mint a’ nép vélte, isteni lényeket, vizsgálgatni. Thalia (Thaieia) , múzsa, földmivelőktől mint a’ szántás-ve­tés és fatermesztés feltalálója és minden csirádzónak fentartója tisz­­teltetett. A’ vígjátéknak is, mell­ye eredetét mezei életből vette, mú­zsája volt, ’s közönségesen víg álarczal ’s kezében levő pásztorbottal képeztetik. — T­h­a­­­i­á­nak neveztetik a’ Gratián (i. e.) egyike is.

Next