Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Balog N. Imre dr. - Baltay Aladár dr. - Baltazár Dezső dr. - Balthazár Győző - Bán Tibor
Számos építészeti tervpályázaton díjat nyert, így legutóbb az Erzsébet-sugárút torkolatára i kiírt pályázaton a negyedik díjat. Irodalmi dolgozatai műszaki szaklapokban és külön röpiiratokban jelentek meg. A komédiásnő e., 50 aranyat nyert egyfelvonásos vígjátékát nagy sikerrel adták elő úgy Budapesten, mint vidéken. Balog N. Imre dr., ügyvéd. Nagylakon született, 1873-ban. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1899-ben ügyvédi oklevelet nyert. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és számos hadi kitüntetést kapott Fiatalabb korában mint újságíró is működött, a régi Nemzeti Újság, a Budapesti Tagblatt, a Magyar Hírlap stb. munkatársa volt. Megalapította és szerkesztette a munka Szemléje c. lapot. Több lírai kötete is megjelent. Mint ügyvéd általános praxist folytat. Speciálisan kriminális ügyekkel foglalkozik. Jogtanácsosa számos , nagyipari vállalkozásnak, tagja a Lipótvárosi Kaszinónak és számos kari. és társadalmi egyesületnek. Baltay Aladár dr., vitéz. Született Baltavár községben 1890-ben. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyetem hallgatója volt, ahol jogtudományi doktorátust szer----- —ezett. Működését a m. kir. posta szolgálatában kezdte meg. részt vett a világháborúban és mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Hősies magatartásáért a III. osztályú Vaskoronarenddel, az ezüst és a bronz Signum Laudis-szal, a Károly csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntették ki. 1926-ben a kormányzó vitézzé avatta. Működését a posta kötelékében jelenleg mint postatitkár folytatja. Baltazár Dezső dr., tiszántúli református püspök, a felsőház tagja. 1871 nov. 15-én született, Hajdúböszörményben. A középiskoláit és a theológiát Debrecenben, további theológiai tanulmányait Heidelbergben, míg a jogot Budapesten és Berlinben végezte. Különleges stúdiumokat folytatott az egyházi jog, továbbá a héber, latin és görög nyelv köréből. Tanulmányútjai során megfordult Ausztriában, Romániában, Olasz-, Német-, Francia-, Angol- és Oroszországban, továbbá Svájcban és Amerikában. Tanulmányai elvégzése után egy ideig hitoktató volt Budapesten, majd két éven át a kultuszminisztériumban dolgozott, mint fogalmazó. 1900-ban a hajdúszoboszlói református gyülekezet lelkészévé választotta meg. Nagy irodalmi működése és kiváló szónoki képessége hamarosan ismertté tette nevét. 1911-ben már a tiszántúli egyházkerület püspökévé és Debrecen lelkészévé választották meg. Rendkívül agilis szelleme a református egyházi és társadalmi életnek csaknem minden vonatkozásában éreztette hatását. Alapítója és ma is elnöke az Országos Református Lelkész Egyesületnek. Főrendiházi beszédei annak idején nagy hatást keltettek. A háború alatt a református tábori lelkészet felügyelő püspöke volt s e minőségében végigjárta a román, orosz és szerb harcteret. Nagyszámú egyházi, egyházjogi és politikai cikkén kívül nagyobb önálló munkái is jelentek meg. Balthazar Győző, MÁV felügyelő. Született Szarvason, 1850-ben, meghalt 1899-ben. Dévaványai Halassy Nellyt vette feleségül. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után egyetemi tanulmányokat folytatott, majd gyógyszerészi és mérnöki oklevelet nyert. Tanulmányainak elvégzése után az akkori közlekedésügyi minisztérium műszaki osztályán nyert alkalmazást. Hazánk sok középületét és hídját vizsgálta felül, többek között a kömlődi hidat és a fiumei védgátat. Az utóbbit Pécsi miniszter megbízásából B. vette át. Az emlékezetes szegedi árvíz után a védgát is ellenőrzése mellett készült el. Tolnay Lajos MÁV elnökigazgató meghívására a vasirt szolgálatába lépett. Több elismerésben részesült. A régi Kossuth-pártnak legharcosabb tagjai közé tartozott. Irodalmi munkássága főleg franciából magyar nyelvre való fordításokban nyilvánult meg és a kereskedelmi minisztériumnak is állandó fordítója volt. Bán Tibor, festőművész, rajztanár, műegyetemi adjunktus. Dunaszentgyörgyön született, 1894 jan. 4-én. A Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte, majd a Műegyetem rajzi tanszékére került, mint tanársegéd. „Műteremsarok“ c. olajfestményével 1921-ben a Nemzeti Szalonban a Riegler díjat nyerte meg. Ugyanott 1926 őszén kollektív kiállítást rendezett. Nevezetesebb művei „Fekvő akt“, „A winspergi asszonyok“, Révész J. püspök arcképe (Kecskemét), „Tavasz“ (freskó). Ismételten tett tanulmányutakat Német- és Olaszországban. Több ízben dolgozott a nagybányai és a szentendrei művésztelepen. Az ornamentális stílusoknak az