Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
D - Davida Leó dr. - Dax Albert dr. - Deák-Ébner Lajos - Deák Gyula
socsik és első tanársegéd működött. 1924-ben nevezték ki miniszteri osztálytanácsossá. Számos cikke és értekezése jelent meg különböző szaklapokban. A sport terén ismert a neve mint a BEAC egykori olympiai súlydobó bajnokáé. A világháborúban mint főorvos vett részt és több kitüntetést szerzett. Davida Leó dr. miniszteri osztálytanácsos. Született Kolozsváron, 1887-ben. Középiskoláinak elvégzése után a Ferenc József tudományegyetem jogi és államtudományi karának hallgatója volt és 1910-ben avatták államtudományi doktorrá. Működését a földművelésügyi minisztériumban kezdte meg és a vámpolitikai osztályon nyert beosztást. Fokozatos előrehaladás után miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. 1924-ben a Növényvédelmi és Növényforgalmi Iroda igazgatóhelyettesi teendőivel bízták meg. Részt vett a világháborúban, tartalékos tüzérfőhadnagyi rangban szerelt le és több kitüntetésben részesült . Dax Albert dr., közkórházi főorvos. Budapesten született, 1877-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte és 1901-ben Kolozsvárott orvosdoktorrá avatták. Oklevelének megszerzése után a XX. helyőrségi kórházban, később mint asszisztens, a kolozsvári szemészeti klinikán működött. 1903-tól 1905-ig műtőkurzuson vett részt, majd Makara Lajos sebészeti klinikáján dolgozott. 1905-ben az Uj Szent János-kórházba került mint segédorvos. 1906-ban ugyanott alorvos lett. Hosszabb külföldi tanulmányútja után újra az Uj Szent János-kórház kötelékébe lépett és 1910-ben a főpolgármester a Röntgen-laboratórium vezetőjévé nevezte ki. 1928 óta az intézet kinevezett főorvosa. A világháború alatt részben a Vöröskereszt tábori kórházában, részben különböző hadikórházakban mint sebész főorvos és röntgenológus teljesített szolgálatot. Számos bel- és külföldi orvosegyesületnek tagja. MÁV orvosi tanácsadó. A Magyar Röntgen Társaság alelnöke. Deák-Ébner Lajos, festőművész. Budapesten született, 1850-ben. Középiskoláit Budapesten végezte, majd öt éven át a müncheni Akadémián Strehuber tanítványa volt. Később Párisban nyitott műtermet, majd hosszabb ideig Olasz- és Spanyolországban tartózkodott. 1873-ban volt első kiállítása Párisban. 1887-ben a kultuszminisztérium megmegbizására hazajött és a Női Festőiskola tanára lett. 1910-ben nyugdíjba ment s azóta kizárólag művészetének él. 1891-ben Antwerpenben Vásári jelenet cimü képe nagy aranyérmet, 1895-ben Münchenben. Aratók cimü képe aranyérmet nyert. Freskói közül megemlítjük a királyi vár, a Szent István Bazilika, a tihanyi apátsági templom, a Műcsarnok homlokzatának freskóit stb. Tagja a Képzőművészeti Egyesületnek, a Párisi Művészeti Egyesületnek, az Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének, a Benczúr Társaságnak és a Céhbelieknek. Figurális kompozícióin a mozgás lendülete harmonikus színezéssel és reális életszemlélettel párosul. Zsánerképei mozgalmasak és a népélet témáiból vannak merítve. A magyar piktúra nesztora és a fiatal festőnemzedék atyamestere. A modern magyar művészgeneráció sok jeles tagja büszkén vallja őt mesterének. Deák Gyula, polg. iskolai felügyelő, áll. polg. leány-, nőipariskolai és női kereskedelmi szaktant, igazgató. Döbröközön született 1872-ben. Képesítése: polg. isk. tanári és a műegyetemről közgazdaságtudományi oklevél. Működött Máramarosszigeten, Resicabányán, Ungvárott és Budapesten. 1921 óta Újpesten működik. Tanári működésén kívül élén irodalmi működést fejt ki, — már fiatalabb éveiben újságírással foglalkozott, egy esztendeig szerkesztette a Máramarosi Híradót, öt évig a Resicai Lapokat és 14 évig az Ungot. A Budapesti Hírlapnak és a Magyar Távirati Irodának is éveken át volt tudósítója. Tevékeny részt vett a városi és vármegyei társadalmi és kulturális életben. Ungvárott a városi képviselőtestületnek 13 éven át tagja volt, ugyancsak tagja volt Ung-, később Szabolcs vármegyék törvényhatósági bizottságának és Ungvárott ezen bizottság legfontosabb albizottságainak. Ungváron megszervezte a vármegyei Múzeumot, titkára volt a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak és az Ungvármegyei Közművelődési Egyesületnek. Szerkesztője volt az Irodalmi Társaság Évkönyveinek, amelyekben mgi vonatkozású történeti és irodalmi tanulmányai jelentek meg. A különböző napi, heti és szaklapokban megjelent cikkei száma mintegy ezerre tehető. A cseh megszállás miatt el kellett hagynia Ungvárt és Budapestre menekült és mintegy félévig Pest vármegye királyi tanfelügyelőségénél, másfél évig pedig a kultuszminisztériumban volt előadó. 1921 óta polgári iskolai felügyelő. Hét kötet polgári iskolai tankönyvet irt Clementis Zsigmonddal. Az Ifjúsági Kézikönyvtárt Rákosy Zoltánnal együtt szerkeszti. Külföldi tanulmányútjai során csaknem egész Nyugat-Európát beutazta. Hazai és külföldi utazásairól több könyvet is irt. Az Orsz. Polg. Isk. Tanár-