Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Benesch László - Benger János - Benghi György - Beniczky Lajos - Beniczky Margit - Benigno Ferencz - Benjámin Ernő - Benjámin Hermann
Benesch—Benjámin 1904—1907-ig Győrött ismét festőiskolája volt, melyet azonban elfoglaltsága miatt fel kellett adnia. Az utóbbi évek alatt sűrűn járt az Adriára s előszeretettel festegette a tengert. Ez időben keletkeztek: a Zajlás Castel Nuovonál, Heller Zsigmond tulajdona, Győr; Köd a tengeren, Széchenyi Miklós gróf győri püspök tulajdona; A tenger napszámosai, Széchenyi Jenő gróf tulajdona; A holt tenger Lacroma szigeténél (1905); Czigány leány, Petz dr. tiszti főorvos tulajdona, Győr; Részlet egy elhagyott parkból, Hlatky Schlichter Lajos tulajdona, Győr; Éji vihar a tengeren, Mauthner földbirtokos tulajdona, Győr és őszi rózsák, Ivárn János dr. tulajdona, Győr. Ezen kívül több arczképet is festett, melyek közül Bálint Mihály és Kautz Gusztáv képmásai érdemelnek említést. Mind a kettő Győr város tulajdona. A budapesti Műcsarnok kiállításain 1894 óta szerepel. Állandó tartózkodási helye Győr. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Budapest, 1908. 163. 1. —■ Kiáll. tárgymutatók s a művész közlése nyomán. Benesch László, osztrák festő, szül. 1845 jan. 10-én Austerlitzben. A katonai pályára lépett s az arcier-testőrségnél szolgált. A festészettel 1884 óta foglalkozik hivatásszerűen. 1879—1881-ig Kőszegről, Eszterházáról, Tatáról stb. számos vízfestésű tájképet készített, melyek közül több darab a Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményében Budapesten van. Thieme—Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1909. III. 323. 1. Benger János, építész. A XIX. század első felében Baján élt s a város kulturális mozgalmaiban élénk részt vett. Társalkodó, 1838. 220. 1. Benghi György, ötvöslegény. Az ötvösséget Pozsonyban Prem Jeromosnál (1. o.) tanulta, aki 1693 nov. 30-án szabadította fel. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 121. 1. Beniczky Lajos, festő, szül. 1810 körül, megh. Bécsben 1855 táján, 1830-ban már Bécsben tartózkodott, s itt találkozott vele Barabás Miklós, aki gyakran érintkezett a magyar születésű, de magyarul nem is tudó fiatal művészszel. Barabás a gouache festést tanulta tőle, s cserébe a virág- és gyümölcsfestészetre tanította meg B.-t, aki Bécsből néhány év múlva Velenczébe költözött s miután megnősült, ugyanott állandóan megtelepült és az Accademia di belle arti konzervátora lett. Utóbb Reviczky gróf kormányzó ajánlatára a velenczei képzőművészeti akadémia igazgatójává nevezték ki, ahol 1843-ig működött. Ez évben igazgatói állását nejének költekezése következtében felhalmozódott adósságai miatt el kellett hagynia. Mint Barabás Miklóshoz írt levelei nyomán feltehető, 1843-ban Párisba, majd Londonba utazott, valószínűleg letelepülési szándékból, de sikertelenül. Olaszul s részint németül írt leveleiben panaszolja sanyarú helyzetét, csalódásait, veszteségeit, a többek közt egy 6000 forintos jótállási kötelezettségét, melyek meggátolják abban, hogy a Barabástól kölcsönvett 200 forintot visszafizethesse. Végre 1845 január havában Bécsből megküldvén a 200 frtot, azt írja, hogy végleg Bécsben települt le. Augusztusban újabb kölcsönt kér, mert a Párisban és Londonban rendelt holmik (úgy látszik fényképészeti kellékek) kiváltására sürgősen pénzre van szüksége. E levelében azt is közli, hogy állandóan Bécsben marad, mint a képzőművészeti akadémia, vagy pedig a Belvedere igazgatója. Az utóbbi állítás azonban aligha volt őszinte, mert Bécsben, a Lipótvárosban csakhamar fényképészeti műtermet nyitott s éveken át mint fényképész változó szerencsével működött. Később azonban tönkrement s egy ismerőse és korábbi barátja, Stock volt főhadnagy állítása szerint a nyomorúságos helyzetbe jutott B. ivásnak adta magát s végül teljesen elzüllött. Főleg genreképeket festett. Szegedy-Maszák Hugó úr közlése. — U. az: Kovács Mihály. Művészet, 1910. 251. 1. — Barabás Miklós emlékiratai. Budapest, 1902. 264, 114. 1. — Kovács Mihály festőművész önéletrajza. Kézirat. Szegedy-Maszák Hugó úr birtokában. •— Kemény Lajos. Művészet. 1905. 138. 1. —• Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leíró lajstroma. Budapest, 1907. 82. 1.—■ Vécsey-Csáky Anna grófnő olaszországi utinaplója. Pest, 1843. —■ Arczképe, Barabás Miklós czeruza rajza 1830-ból a Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteményében és ugyancsak Barabástól 1834-ből az Ernst-Múzeumban, Budapesten. Beniczky Margit, festőnő Budapesten. Tanulmányait 1898—1900-ig az orsz. mintarajziskolában végezte. Főleg iparművészeti rajzolással és tervezéssel foglalkozik. Mintarajziskolai értesítők. — Magyar Iparművészet. 1903. 46. 1. Benigno Ferencz, építőmester. Az 1550-es évek végén az ő felügyelete alatt építették Győr erődítményeit. Egy 1563-ból való és Győr erődítését ábrázoló tollrajzát a bécsi kamarai levéltárban őrzik. Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. 43—46. 1. Benjámin Ernő, festő. A budapesti Műcsarnok 1912—13. évi téli kiállításán Parkrészlet Gödöllőn cz. művével szerepelt. Kiáll. tárgymutató. Benjámin Hermann, festő. 1905-ben Münchenben tanult. A Képzőművészeti Társulat 1905. évi tavaszi nemzetközi kiállításán Sidló Feri kollegám képmása cz. olajfestményét, az 1912. évi tavaszi kiállításán