Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)

K - Kér (Kis) - Kér (Kis és Nagy) - Kér (Nagy) - Kér (Nemes) - Kér (Német) - Kér (Ó) - Kér-Semlyén - Kerak - Kérák - Keramika

Kér­ rádh­oz csatolt p. Somogymegye tahi já­rásában; u. p. Karád; c.) Kis-Újfalu pusz­tája Pestmegye váczi felső járásában; u. p. Vácz; d.) puszta Vámos falu határá­ban Veszprém megye veszprémi járásá­ban; u. p. Veszprém. Kér (Kis), több falu, nevezetesen: 1.) Bács megye kulpini járásában Verbász­­hoz délre egy mértföldre, 2682 német la­kossal, a kik termékeny határukon szép kendert, kolompárt és zabot termesztenek, szép lovakkal és szarvasmarhával, de fő­kép vajjal kereskednek. u. p. Kula. ( 2.) Hont megye szántói járásában 327 tót és magyar lakossal; Lévához délre s/4 mértföldnyire termékeny határral az ot­tani birtokos Majláth­-család kastélyával; u. p. Léva. 1 3.) Bihar megye bihari járásában a Sebes-Körös völgyében félig­ dombon, félig völgyben épülve, óhitű templommal, 571 oláh lakossal és agya­gos határral, melyet szép erdők díszíte­nek . u. p. Nagyvárad. 2­4.) Nyitrame­­gye érsek-újvári járásában 248 magyar és tót lakossal, a nyitrai völgyben, csinos kath. templommal, viszát, árpát, kölest és kukoriczát bőven termő határral, kétszer kaszálható rétekkel és szép szarvasmar­hával. U. p. Romját, Kér (Kis és Nagy), egyesült falvak 1.) Abauj megye gönczi járásában Bodó­­kő-Váraljához egy órányira, összesen 1092 magyar lakossal, kath. és reform. tem­plommal és szép termékeny határral, mely­ben Aranyos és Tarsa nevezetű pusz­ták vannak; u. p. Szántó. — 2.) Nógrád megye balassagyarmati járásában, 318 magyar lakossal; u. p. Balassagyarmat. Kér (Nagy), több falunak neve, még pedig­­) Bihar megye bihari járásában 416 oláh lakossal, a Sebes-Körös völgyé­ben magas dombon, óhitű templommal, szép erdővel és agyagos bár, de termé­keny határral; u. p. Nagyvárad. 1 2.) Nyitra megye érsekujvári járásában a Nyitra folyó balpartján 1640 magyar lakossal, nagy kiterjedésű határral, melynek két­szer kaszálható rétein szép szarvasmar­hák legelnek és Alsó-Tarány, Jatta és Virágoshalom nevezetű puszták van­nak; u. p. Romját. Kér (Neme­s), falu Sopron megye sághi járásában Soprontól délre, 617 magyar lakossal, evangélikus és katholikus egy­házzal, róna és szép búzát termő határ­ral; u. p. Német-Ló. Kér (Német), falu Tolna megye duna­­földvári járásában, 1440 magyar és német lakossal; u. p. Paks. Kér (Ó), falu Bácsmegyének Kulpini járásában 3668 magyar és szerb lakossal, a kik a termékeny határban szép lovakat legeltetnek és juhokat tartanak, és óhitű templommal, postahivatal, és vendégfo­gadóval. Kér- Semlyén tulajdonkép Sem­­lyén-Kér, kettős magyar falu Szatmár­­megye fehérgyarmati járásában 339 ma­gyar lakossal, határa a Szamos körül ho­mokos, egyebütt fekete nyirkos; rétje bőséggel lévén, lakosai szarvasmarhát és lovakat bőven termesztenek, a Kállay­­család nagy birtokainak java itt van, va­­­lamint az ősi kastély is; u. p. Tunyog­. Kerak, 1.­ sziget a persaöbölben, más­kép Korák (1. ott); 2.) város a régi Pa­­laestina helyén, Jeruzsálem mutessariflik­­ban, a holttengertől keletre 8000 lakos­sal, a régieknél Kir Moab és később Petra D­eserti. Korák a. m. a balsors istennői, a ha­lál istennői, h­alálszellemek; a régi görög epikusoknál az éj leányai, a halál test­vérei, ők hajtják végre a halálos sorsot, különösen a csatában, melyben véres ru­házattal rohannak át a csatatéren, és el­ragadják azokat, kikre a halál sorsa vár; a tragikusoknál ama mellékjelentésben szerepelnek, mint a bosszú és a felsőbb büntetés istennői, hasonlóan a fúriákhoz vagy erynnisekhez. Jelentenek továbbá mindenféle betegséget megszemélyesítve, mely által az ember életét elveszítheti. Keramika (gör. cserépedénykészítés), a legrégibb kézművészetek egyike, mely az ókori cserépedényművészetet foglalja magában. A legrégibb edények, melyek­ről tudomásunk van, fonott kosárkákból állottak, melyek belül agyaggal voltak kikenve, így készítik mai napig Afrika belsejében. Az egiptomi régiségek között azonban már emberemlékezetet megelőző idők óta voltak mázolt és máz nélküli edények minden képzelhető­­alakban és beleégetett szik­ekkel. Babylon és Ninive romjai között különböző edényeket és tá­lakat találtak, melyek nagy ügyességről tanúskodnak. A görögök és rómaiak te­ 230 Keraraika

Next