Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Kér (Kis) - Kér (Kis és Nagy) - Kér (Nagy) - Kér (Nemes) - Kér (Német) - Kér (Ó) - Kér-Semlyén - Kerak - Kérák - Keramika
Kér rádhoz csatolt p. Somogymegye tahi járásában; u. p. Karád; c.) Kis-Újfalu pusztája Pestmegye váczi felső járásában; u. p. Vácz; d.) puszta Vámos falu határában Veszprém megye veszprémi járásában; u. p. Veszprém. Kér (Kis), több falu, nevezetesen: 1.) Bács megye kulpini járásában Verbászhoz délre egy mértföldre, 2682 német lakossal, a kik termékeny határukon szép kendert, kolompárt és zabot termesztenek, szép lovakkal és szarvasmarhával, de főkép vajjal kereskednek. u. p. Kula. ( 2.) Hont megye szántói járásában 327 tót és magyar lakossal; Lévához délre s/4 mértföldnyire termékeny határral az ottani birtokos Majláth-család kastélyával; u. p. Léva. 1 3.) Bihar megye bihari járásában a Sebes-Körös völgyében félig dombon, félig völgyben épülve, óhitű templommal, 571 oláh lakossal és agyagos határral, melyet szép erdők díszítenek . u. p. Nagyvárad. 24.) Nyitramegye érsek-újvári járásában 248 magyar és tót lakossal, a nyitrai völgyben, csinos kath. templommal, viszát, árpát, kölest és kukoriczát bőven termő határral, kétszer kaszálható rétekkel és szép szarvasmarhával. U. p. Romját, Kér (Kis és Nagy), egyesült falvak 1.) Abauj megye gönczi járásában Bodókő-Váraljához egy órányira, összesen 1092 magyar lakossal, kath. és reform. templommal és szép termékeny határral, melyben Aranyos és Tarsa nevezetű puszták vannak; u. p. Szántó. — 2.) Nógrád megye balassagyarmati járásában, 318 magyar lakossal; u. p. Balassagyarmat. Kér (Nagy), több falunak neve, még pedig) Bihar megye bihari járásában 416 oláh lakossal, a Sebes-Körös völgyében magas dombon, óhitű templommal, szép erdővel és agyagos bár, de termékeny határral; u. p. Nagyvárad. 1 2.) Nyitra megye érsekujvári járásában a Nyitra folyó balpartján 1640 magyar lakossal, nagy kiterjedésű határral, melynek kétszer kaszálható rétein szép szarvasmarhák legelnek és Alsó-Tarány, Jatta és Virágoshalom nevezetű puszták vannak; u. p. Romját. Kér (Nemes), falu Sopron megye sághi járásában Soprontól délre, 617 magyar lakossal, evangélikus és katholikus egyházzal, róna és szép búzát termő határral; u. p. Német-Ló. Kér (Német), falu Tolna megye dunaföldvári járásában, 1440 magyar és német lakossal; u. p. Paks. Kér (Ó), falu Bácsmegyének Kulpini járásában 3668 magyar és szerb lakossal, a kik a termékeny határban szép lovakat legeltetnek és juhokat tartanak, és óhitű templommal, postahivatal, és vendégfogadóval. Kér- Semlyén tulajdonkép Semlyén-Kér, kettős magyar falu Szatmármegye fehérgyarmati járásában 339 magyar lakossal, határa a Szamos körül homokos, egyebütt fekete nyirkos; rétje bőséggel lévén, lakosai szarvasmarhát és lovakat bőven termesztenek, a Kállaycsalád nagy birtokainak java itt van, valamint az ősi kastély is; u. p. Tunyog. Kerak, 1. sziget a persaöbölben, máskép Korák (1. ott); 2.) város a régi Palaestina helyén, Jeruzsálem mutessariflikban, a holttengertől keletre 8000 lakossal, a régieknél Kir Moab és később Petra Deserti. Korák a. m. a balsors istennői, a halál istennői, halálszellemek; a régi görög epikusoknál az éj leányai, a halál testvérei, ők hajtják végre a halálos sorsot, különösen a csatában, melyben véres ruházattal rohannak át a csatatéren, és elragadják azokat, kikre a halál sorsa vár; a tragikusoknál ama mellékjelentésben szerepelnek, mint a bosszú és a felsőbb büntetés istennői, hasonlóan a fúriákhoz vagy erynnisekhez. Jelentenek továbbá mindenféle betegséget megszemélyesítve, mely által az ember életét elveszítheti. Keramika (gör. cserépedénykészítés), a legrégibb kézművészetek egyike, mely az ókori cserépedényművészetet foglalja magában. A legrégibb edények, melyekről tudomásunk van, fonott kosárkákból állottak, melyek belül agyaggal voltak kikenve, így készítik mai napig Afrika belsejében. Az egiptomi régiségek között azonban már emberemlékezetet megelőző idők óta voltak mázolt és máz nélküli edények minden képzelhetőalakban és beleégetett szikekkel. Babylon és Ninive romjai között különböző edényeket és tálakat találtak, melyek nagy ügyességről tanúskodnak. A görögök és rómaiak te 230 Keraraika