Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)
T - Törökök - Törökszilva - Török zene - Törpe fenyő - Törpény - Törpe pálma - Törtel - Törénelem - Törtszám - Törvény
Törökök limán alatt volt. Legnagyobb költők Lamir, Fazli, Baki s az újabb időben Pertev pasa; a török történelmi művek csak mint források fontosak ; legjelenté-kenyebb történetírójuk volt Hadsi-Kalfa. Törökök, nemzetiségileg ozmánok vagy ozmanik, vallási tekintetben (amennyiben az Islam hívei) Moslejmn vagy musulmánok; nyelvileg az ural-altaji népcsaládhoz tartoznak (l. török nyelv alatt); legfeltűnőbb vonásaik : természetes ép elme, komoly és méltóságos magaviselet, mértékletesség, vendégszeretet, vitézség, sőt uralomvágy és túlhajtott nemzeti büszkeség, vallási fanatizmus, fatalizmus s hajlam a babonaságra. Egészséges testi és szellemi képességeik daczára messze elmaradtak a nyugati műveltség mögött; házassági tekintetben náluk a polygamia divatos, de a férfi csak négy törvényes nőt vehet, rabnőinek és ágyasainak száma azonban korlátlan, s az ezektől született gyermekek szintén törvényesek ; az elválás könynyen megy, de nem igen gyakorolják; a közönséges sorsú t, rendesen csak egy nőt tartanak. Vallási tekintetben az izlám hívei, szent könyvük s egyszersmind a török birodalom alaptörvénykönyve a Korán, minthogy az állam teljesen mohamedán vallásra van alapítva ; papjaik egyszersmind törvénytudók és ulemoknak neveztetnek, míg a keresztények szerzetes rendeinek megfelelő vallási rendet náluk a dervisek képezik. Törökszilva, 1. Kobogyó alatt. Török zene, 1. Janicsárzene alatt. Törpe fenyő 1. futó fenyő. Törpény, falu Besztercze-s Saszód m. bessenyei jár., 1060 német lak., u. p. Besztercze. Törpe pálma (chamaerops humilis), Európában vadon tenyésző pálmafaj, 1. Chamaerops alatt. Törtei, falu Pest m. kecskeméti alsó jár., 2354 magyar lak., postaállomás. Történelem vagy történettudommány, a megtörtént dolgok és emlékezetre méltó események hiteles és tanulságos elbeszélése; az elbeszélő t. a megtörténtek összefüggő előadására szorítkozik ; a pragmatikai t. már mélyebben behatol az események világába s az anyagot az okokkal és eredményekkel együtt áttekinthető egészszé rendezi; a synchronistikai módszer az ugyanazon időben történteket egymás mellett tárgyalja; a politikait, az emberi dolgok folyamatát az állami és társadalmi élet határai közt adja elő; az emberiség történelme az ember kifejlődési menetét tárgyalja; ez az általa felölelt tér nagyságához képest feloszlik: a) biographiára vagy életrajzra, b) speciális történelemre, mely egyes nemzetségek, családok, társulatok, népekre népcsaládokra stb. vonatkozik c) egyetemes történelemre, mely az összes emberiség fontosabb állapotváltozásait adja elő a legrégibb kortól. A történetírás segédtudományai: a chronologia, földrajz, anthropologia, ethnographia, nyelvtudomány, államtudomány, bölcsészet, régiségtan. Törtszám, oly szám, mely az egésznek részét jelenti; a törtszám kiírására két számmennyiség kívántatik, t. i. a számláló és nevező (t. ott); a törtszára nagyságát e két tényező nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg; a törtszám akkor valódi, ha az általa kifejezett összeg kisebb az „egy“ egésznél; ellenkező esetben nem valódi, és pedig vegyes t. az esetben, ha az egész számok külön, azonnal látható alakban ki vannak fejezve a törtet jelző számjegyek mellett (péld. 2 2/4); ált. pedig az esetben, midőn e viszony csak rejtett alakban és azáltal van kifejezve, hogy a számláló nagyobb a nevezőnél (péld. ,0/4). A törtek ilynemű kifejezéseit közönséges törteknek nevezik, t. i. azokat, melyeknél mind a számláló, mind a nevező külön ki van írva; ezekkel szemben vannak a tizedes tőnek (1. ott), melyek a törtek I külső alakjával nem bírnak, a mennyiben nevezőjük külön kiírva nincs. Törvény, oly szabály, mely bizonyos erők működésének meghatározására szolgál ; így van termésű t-törvény (1. ott), továbbá az értelmes lény működését szabályozó szabadság-törvény, mely lehet természetes vagy belső, és tételes vagy külső; ez utóbbi tekintetben a törvény forrásai: vagy a szokás, illetve közös megegyezés; vagy (absolut államokban) az uralkodó akaratának nyilvánulása; vagy pedig (alkotmányos monarchiánál) az uralkodó és népképviselet közös megegyezésének kifolyása. 422 Törvény