Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)

T - Törökök - Törökszilva - Török zene - Törpe fenyő - Törpény - Törpe pálma - Törtel - Törénelem - Törtszám - Törvény

Törökök limán alatt volt. Legnagyobb költők­­ Lamir, Fazli, Baki s az újabb időben Pertev pasa; a török történelmi művek csak mint források fontosak ; legjelenté-­­­kenyebb történetírójuk volt Hadsi-Kalfa. Törökök, nemzetiségileg ozmánok­ vagy o­z­m­a­n­­­i­k, vallási tekintetben (a­mennyiben az Islam hívei) Mosle­j­m­­­n vagy musulmánok; nyelvileg az ural-altaji népcsaládhoz tartoznak (l. török nyelv alatt); legfeltűnőbb vo­násaik : természetes ép elme, komoly és méltóságos magaviselet, mértékletesség, vendégszeretet, vitézség, sőt uralomvágy és túlhajtott nemzeti büszkeség, vallási fanatizmus, fatalizmus s hajlam a babo­­naságra. Egészséges testi és szellemi ké­pességeik daczára messze elmaradtak a nyugati műveltség mögött; házassági te­kintetben náluk a polygamia divatos, de a férfi csak négy törvényes nőt vehet, rabnőinek és ágyasainak száma azonban korlátlan, s az ezektől született gyerme­kek szintén törvényesek ; az elválás köny­­nyen megy, de nem igen gyakorolják; a közönséges sorsú t, rendesen csak egy nőt tartanak. Vallási tekintetben az iz­­lám hívei, szent könyvük s egyszersmind a török birodalom alaptörvénykönyve a Korán, minthogy az állam teljesen moha­medán vallásra van alapítva ; papjaik egyszersmind törvénytudók és ulemok­­nak neveztetnek, míg a keresztények szer­zetes rendeinek megfelelő vallási rendet náluk a dervisek képezik. Törökszilva, 1. Kobogyó alatt. Török zene, 1. Janicsárzene alatt. Törpe fenyő 1. futó fenyő. Törpény, falu Besztercze-s Saszód m. bes­­senyei jár., 1060 német lak., u. p. Besztercze. Törpe pálma (chamaerops humilis), Európában vadon tenyésző pálmafaj, 1. Chamaerops alatt. Törtei, falu Pest m. kecskeméti alsó jár., 2354 magyar lak., postaállomás. Történelem vagy történettud­o­­mm­á­n­y, a megtörtént dolgok és emléke­zetre méltó események hiteles és tanul­ságos elbeszélése; az elbeszélő t. a meg­történtek összefüggő előadására szorít­kozik ; a pragmatikai t. már mélyebben behatol az események világába s az anya­got az okokkal és eredményekkel együtt áttekinthető egészszé rendezi; a syn­chronistikai módszer az ugyanazon időben történteket egymás mellett tárgyalja; a politikai­t, az emberi dolgok folyamatát az állami és társadalmi élet határai közt adja elő; az emberiség történelme az em­ber kifejlődési menetét tárgyalja; ez az általa felölelt tér nagyságához képest feloszlik: a) biographiára vagy életrajzra, b) speciális történelemre, mely egyes nemzetségek, családok, társulatok, népekre népcsaládokra stb. vonatkozik c) egye­temes történelemre, mely az összes em­beriség fontosabb állapot­változásait adja elő a legrégibb kortól. A történet­írás segédtudományai: a chronologia, földrajz, anthropologia, ethnographia, nyelvtudomány, államtudomány, bölcsészet, régiségtan. Törtszám, oly szám, mely az egésznek részét jelenti; a törtszám kiírására két számmennyiség kívántatik, t. i. a számláló és nevező (t. ott); a törtszára nagyságát e két tényező nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg; a törtszám akkor valódi, ha az általa kifejezett összeg kisebb az „egy“ egésznél; ellenkező eset­ben nem valódi, és pedig vegyes t. az esetben, ha az egész számok külön, azon­nal látható alakban ki vannak fejezve a törtet jelző számjegyek mellett (péld. 2­ 2/4); ál­t. pedig az esetben, midőn e viszony csak rejtett alakban és azáltal van kifejezve, hogy a számláló nagyobb a nevezőnél (péld. ,0/4). A törtek ilynemű kifejezéseit közönséges törteknek nevezik, t. i. azokat, melyeknél mind a számláló, mind a nevező külön ki van írva; ezekkel szemben vannak a tize­des tőnek (1. ott), melyek a törtek I külső alakjával nem bírnak, a mennyiben nevezőjük külön kiírva nincs. Törvény, oly szabály, mely bizonyos­­ erők működésének meghatározására szol­gál ; így van termésű t-törvény (1. ott), továbbá az értelmes lény működését­­ szabályozó szabad­sá­g-törvény, mely­­ lehet természetes vagy belső, és tételes vagy külső; ez utóbbi tekintetben a tör­vény forrásai: vagy a szokás, illetve kö­­­­zös megegyezés; vagy (absolut államok­ban) az uralkodó akaratának nyilvánu­­lása; vagy pedig (alkotmányos monarchi­ánál) az uralkodó és népképviselet közös megegyezésének kifolyása. 422 Törvény

Next