Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon 2. Favariné - Komjáti Ferenc (Budapest, 1929)
F - Főszerep - Főszezón - Főúr és pór - Főúri szinházak - Főügyelő - Fővárosi Kabaré - Fővárosi Nyári Színház - Fővárosi Művészszínház - Fővárosi Operett Színház
Főszerep mára; ford. Erdélyi János .A címszerepet Fáncsy Lajos játszotta. Felújították 1864. szept. 23-án, Kazinczy Gábor fordításában. Újabb időkben: 1918. ápr. 13-án, a Várszínházban. Főszerep. Azon szerep, amely a színmű cselekményének középpontjában áll. Egy darabban azonban többrendbeli főszerep is előfordulhat. (V. ö. Vezetőszerep.) Azon színészt, aki a leglényegesebb szerepet játssza valamely darabban, »főszereplődnek nevezik. Főszezon. A színiévad legfontosabb szaka, amidőn a legjobb és legérdekesebb műsort adja a színház. Rendesen nov. közepén kezdődik és ápr. elején végződik. Főúr és per. szomj. 5 felv. Irta: Obernyik Károly. A M. Tud. Akadémia 1843. évi 100 aranyos pályadíjára szavazott vele. Megjelent 1844-ben, Budán. Bem. 1848. máj. 2-án, Kolozsvárott. Főúri színházak. Egyes magyar főurak pazarul megépített magánszínházai, melyeket azonban nem a kezdet nehézségeivel küzködő magyar színészetnek emeltek és tartottak fenn, hanem pusztán a saját szórakozásukra. Ezekben a színházakban leginkább olasz énekesek és német színészek játszottak. Nevezetesebb főúri színházak: Esterházy Antal hercegé Kismartonban. Épült 1760-ban. (L. o.) Esterházy Miklós hercegé Eszterházán.Épült 1765-ben. Neki két színháza is volt. Az egyikben drámát és operát játszottak, a másikat (ez kisebb volt) a marionettejátékokra emeltette. (L. o.) A gróf Károlyi-család színháza Megyeren (Nyitra m.) 1757-ben épült. Dúsgazdag ruhatárát Olaszországból hozatták. (L. o.) Esterházy Miklós gróf színháza Tatán. Épült 1889-ben, Fellner és Hellmer tervei szerint. Ebben már magyarul is játszottak. (L. o.) Félig-meddig a főúri színházak közé számíthatjuk a régi pozsonyi színházat is, melyet 1776-ban építettek a pozsonyi magyar mágnások a német múzsa számára. Nem volt ugyan magánszínház, de mégis főúri színház volt, amennyiben az építtető mágnások úgy a maguk, mint utódaik számára ingyen páholyokat kötöttek ki benne, ellenben a város bírójának a karzaton jelöltek ki helyet. Megemlítendő még a gróf Erdődy-féle színház Galgócon (Nyitra m.). Azonkívül a Grassalkovichok Gödöllőn, a gróf Rádayak Pécelen tartottak fenn főúri színházakat. (Pataki József.) Főügyelő. Állami színházaknál az öszszes ügyelők főnöke. Hatásköre tágabtt lévén, több rendelkezési joga is van. A főügyelőt idővel rendezővé is előléptetik. (V. ö. Ügyelő). Fővárosi Kabaré. A Fővárosi Orfeum épületében megnyílt 1919. okt. 15-én. Igazgató: Harmath Imre. Tagok: Gyárfás Dezső, Huszár Károly, Ferenczy Károly, Sarkadi Aladár, Szőllősi Rózsi, Sólyom Janka, Bálint Béla, Vidtor Honka, Mezei Ilonka, Radó Sándor, Csathó Gitta, Czobor Ernő, Kubinyi Margit, Perényi Sári. Fővárosi Nyári Színház. (Lásd Budai Színkör.) Fővárosi Művészszínház. 1929. nov. 25. óta így nevezik a Fővárosi Operett Színházat, amelynek ugyanakkor Kabos Gyula lett az igazgatója. Fővárosi Operett Színház. A nagymező utcai Fővárosi Orfeum átalakított helyisége. Építette: Fellner és Helmer. Igazgató Ben Blumenthal. Megnyitó előadása 1922. dec. 23-án volt. A prológust Heltai Jenő írta, elmondta Gombaszögi Frida. Utána következett az »Olivia hercegnő« c. operett. Irta Földes Imre. Zenéjét Bródy Miksa, verseire szerz. Buttykay Ákos. A főszerepeket Kosáry Emmy, Király Ernő és Sarkadi Aladár játszotta. 1926. dec. 1-től Faludi Sándor a színház igazgatója. Ekkor színre került Yves Mirande és Monézy Eon: »Uraim, csak egymás után« c. 3 felv. vígjátéka, Stella Adorján fordításában. 1929. nov. 13-án Faludi S. lemondott az igazgatásról, a színház egyelőre bezárul; másnap a színészek konzorciuma veszi át az üzemet s nov. 15-én ismét játsszák Lengyel József nagyhatású Fővárosi Operett Színház