Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

N - Novák Rezső - Novák Sándor - Novelli, Pietro (il Monrealese) - Novios Plautios - Novotny Emil Róbert - Novotny János - Nowinsky Jenő - Nunez, Pedro de Villavicencio - Nuspicker - Nuzi, Allegretto - Nüll, Eduard van der - Nürnberg, Germanisches Museum

Novell 1 208 Nürnberg tette a nagyváradi szent László-temp­­lom dekoratív díszítését. Néhány pla­kettje is van. II. 11. Rezső, festő, * Nagybecskerek 1883 ápr. 2. + Temesvár 1909 okt. 30. Budapesten végezte tanulmányait s 1906. Temesvárott telepedett le, ahol rajztanár volt s arcképeken kívül élet­képeket is festett (Műteremben, Vára­kozás, Tölgyfák alatt stb.). II. 12. Sándor, festő, * Debrecen 1878 nov. 22. Az iparművészeti iskolá­ban és a képzőműv. főiskolán Székely Bertalannál tanult. Megbízatás alap­ján az ógyallai kát. templom színes sgraffitóját készítette el, továbbá a munkácsi templom üvegablak-tervét és egyéb nagyobb figurális kompozí­ciókat. Gyűjt. kiállítása volt 1921. a Nemzeti Szalonban. Különösen szépek festői, impresszionista tájképei. NOVELLI, Pietro (il Monrealese), olasz festő, * Monreale 1603, + 1647. Fiatalkorában Rómában is járt és ki­vált Van Dyck és Velazquez művei gyakoroltak reá befolyást. 1634. haza­tért Szicíliába és Ribera erős hatása alatt festette műveit, amelyek a sici­­liai barokk festészet figyelemreméltó termékei közé tartoznak. Különösen kiemelendők: Szent Benedek kenyeret osztogat (Monreale, bencés kolostor), Maria Aegyptiaea (Palermo, múz.). NOVIOS PLAUTIOS, nevével jelezte a Ficoroni­cistát (1. o.). Rómában mű­ködő ércműves, ortográfiája szerint campaniai származású, de valószínű­leg görög mester tanítványa. NOVOTNY 1. Emil Róbert, festő, * Marosvásárhely 1898 jan. 1. Kernstok Károly tanítványa volt. Nagy hatás­sal volt rá Egry József és Nagybá­nyán Kmetty János. Gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban 1924 és 1926., a Tamás-galériában 1929., az Ernst- Múzeumban 1934. Széles ecsetvonások­kal festő posztimpresszionista. Linó­leum-metszeteinek egy kollekcióját 1928. albumban adta ki. N. 2. János, festő, * Pest 1834 máj. 1.­­ u. o. 1870 júl. 20. Münchenben vé­gezte művészeti tanulmányait s nép­életképeket, továbbá egyházi és tör­téneti kompozíciókat festett (pl. Ma­gyar parasztnő stb.). Több képe van a Szépművészeti Múzeumban. NOWINSKY Jenő, festő, * 1884. Bu­dapesten. Az iparműv. iskolában ta­nult. A világháború alatt katona volt. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon ál­landó kiállítója. Főleg táj- és arcké­peket fest. 1926. koll. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. NUNEZ (ejtsd: núnyez), Pedro de Villavicencio, spanyol festő, * Sevilla 1639,­­ u. o. 1700. Murillo követője. Mesteréhez hasonlóan sevillai utca­gyerekeket szeretett festeni. Ilynemű képeinek kedves, eleven példája a bu­dapesti Szépműv. Múzeumban levő képe: A kiborult almáskosár. UNSPICKER, híres harang- és ágyúöntő-család Pesten és Budán a XVII-XVIII. században. Tagjai: Já­nos, aki már valószínűleg Budavár visszafoglalása után telepedett le Pes­ten, hol 1696. városi tanácsossá válasz­tották. 1697. II. Budán öntötte a régi pesti városháza figurális díszű harang­ját, mely 1874-ig használatban volt. 1702. Pesten, a mai Papnövelde­ utca 6. sz. ház helyén létesített öntőműhelyt, melyben pestkörnyéki és dunántúli templomok részére számos harangot öntött. — Alighanem fia volt Jakab, aki 1729. Pesten öntötte a debreceni ág. ev. egyház egyik harangját (1917. hadicélokra rekv.). E családhoz tarto­zott Mihály János, aki 1712(?)-től mű­ködött Budán. Talán Jakab özvegye volt Mária Orsolya, aki 1732 körül Pes­ten öntötte a dunaadonyi, almási, al­­másmonostori ref. stb. templomok ha­rangjait. Szentiványi, NUZI (ejtsd: náci), Allegretto (Al­legretto da Fabriano), umbriai festő, * Fabriano (először említik 1346),­­ u. o. 1373. Némelyek Gentile da Fabriano mesterének tartják, ami ugyan kétsé­ges, hiszen Gentile az ő halála idején még gyermek volt. Tipikus trecento festő, az umbriai iskola főképviselője; jellemző rá a formák lineáris leegysze­rűsítése, a világos, lokálszínes modor. Talán Firenzében tanult Nardo di Cionénál. Működött Fabrianóban, rö­vid ideig Firenzében (1346) és Velen­cében (1348 előtt). Jelzett képei: Tró­noló Madonna a gyermekkel, Szt. Ber­talannal és Katalinnal arany alapon (Berlin), továbbá Macerta, dóm (1369) és a Vatikánban (1365). — Irodalom: Romagnoli (Fabriano, 1927). NÜLL, Eduard van der, osztrák épí­tész (1812—1868), társával, August von Liccardsburg-gal (1813—1868) együtt a múlt században Bécs legjelentékenyebb építészei közé tartoznak. Főbb műveik: a Carl-Theater, a Zsófia-fürdő, amely­ben a nagyterem mennyezete vasból épült, ami akkor szinte forradalmi újí­tásnak számított, továbbá az Arzenál általános elrendezési terve és épületei­nek egy része, végül főművük, amely­nek felavatását egyikük sem érhette meg, a bécsi udvari Operaház. Forma­nyelvük újszerű és több szempontból eredeti; az olasz és francia renaissance formáit ötletesen és érdekesen moder­nizálják s architektúrájukból gyakran középkori reminiscenciák csendül­nek ki. NÜRNBERG, Germanisches Museum, 1857-ben nyitották meg egy 1380-ból való gótikus karthausi kolostorban, amelyet 1866-ban lényegesen kibővít

Next