Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
N - Novák Rezső - Novák Sándor - Novelli, Pietro (il Monrealese) - Novios Plautios - Novotny Emil Róbert - Novotny János - Nowinsky Jenő - Nunez, Pedro de Villavicencio - Nuspicker - Nuzi, Allegretto - Nüll, Eduard van der - Nürnberg, Germanisches Museum
Novell 1 208 Nürnberg tette a nagyváradi szent László-templom dekoratív díszítését. Néhány plakettje is van. II. 11. Rezső, festő, * Nagybecskerek 1883 ápr. 2. + Temesvár 1909 okt. 30. Budapesten végezte tanulmányait s 1906. Temesvárott telepedett le, ahol rajztanár volt s arcképeken kívül életképeket is festett (Műteremben, Várakozás, Tölgyfák alatt stb.). II. 12. Sándor, festő, * Debrecen 1878 nov. 22. Az iparművészeti iskolában és a képzőműv. főiskolán Székely Bertalannál tanult. Megbízatás alapján az ógyallai kát. templom színes sgraffitóját készítette el, továbbá a munkácsi templom üvegablak-tervét és egyéb nagyobb figurális kompozíciókat. Gyűjt. kiállítása volt 1921. a Nemzeti Szalonban. Különösen szépek festői, impresszionista tájképei. NOVELLI, Pietro (il Monrealese), olasz festő, * Monreale 1603, + 1647. Fiatalkorában Rómában is járt és kivált Van Dyck és Velazquez művei gyakoroltak reá befolyást. 1634. hazatért Szicíliába és Ribera erős hatása alatt festette műveit, amelyek a siciliai barokk festészet figyelemreméltó termékei közé tartoznak. Különösen kiemelendők: Szent Benedek kenyeret osztogat (Monreale, bencés kolostor), Maria Aegyptiaea (Palermo, múz.). NOVIOS PLAUTIOS, nevével jelezte a Ficoronicistát (1. o.). Rómában működő ércműves, ortográfiája szerint campaniai származású, de valószínűleg görög mester tanítványa. NOVOTNY 1. Emil Róbert, festő, * Marosvásárhely 1898 jan. 1. Kernstok Károly tanítványa volt. Nagy hatással volt rá Egry József és Nagybányán Kmetty János. Gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban 1924 és 1926., a Tamás-galériában 1929., az Ernst- Múzeumban 1934. Széles ecsetvonásokkal festő posztimpresszionista. Linóleum-metszeteinek egy kollekcióját 1928. albumban adta ki. N. 2. János, festő, * Pest 1834 máj. 1. u. o. 1870 júl. 20. Münchenben végezte művészeti tanulmányait s népéletképeket, továbbá egyházi és történeti kompozíciókat festett (pl. Magyar parasztnő stb.). Több képe van a Szépművészeti Múzeumban. NOWINSKY Jenő, festő, * 1884. Budapesten. Az iparműv. iskolában tanult. A világháború alatt katona volt. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon állandó kiállítója. Főleg táj- és arcképeket fest. 1926. koll. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. NUNEZ (ejtsd: núnyez), Pedro de Villavicencio, spanyol festő, * Sevilla 1639, u. o. 1700. Murillo követője. Mesteréhez hasonlóan sevillai utcagyerekeket szeretett festeni. Ilynemű képeinek kedves, eleven példája a budapesti Szépműv. Múzeumban levő képe: A kiborult almáskosár. UNSPICKER, híres harang- és ágyúöntő-család Pesten és Budán a XVII-XVIII. században. Tagjai: János, aki már valószínűleg Budavár visszafoglalása után telepedett le Pesten, hol 1696. városi tanácsossá választották. 1697. II. Budán öntötte a régi pesti városháza figurális díszű harangját, mely 1874-ig használatban volt. 1702. Pesten, a mai Papnövelde utca 6. sz. ház helyén létesített öntőműhelyt, melyben pestkörnyéki és dunántúli templomok részére számos harangot öntött. — Alighanem fia volt Jakab, aki 1729. Pesten öntötte a debreceni ág. ev. egyház egyik harangját (1917. hadicélokra rekv.). E családhoz tartozott Mihály János, aki 1712(?)-től működött Budán. Talán Jakab özvegye volt Mária Orsolya, aki 1732 körül Pesten öntötte a dunaadonyi, almási, almásmonostori ref. stb. templomok harangjait. Szentiványi, NUZI (ejtsd: náci), Allegretto (Allegretto da Fabriano), umbriai festő, * Fabriano (először említik 1346), u. o. 1373. Némelyek Gentile da Fabriano mesterének tartják, ami ugyan kétséges, hiszen Gentile az ő halála idején még gyermek volt. Tipikus trecento festő, az umbriai iskola főképviselője; jellemző rá a formák lineáris leegyszerűsítése, a világos, lokálszínes modor. Talán Firenzében tanult Nardo di Cionénál. Működött Fabrianóban, rövid ideig Firenzében (1346) és Velencében (1348 előtt). Jelzett képei: Trónoló Madonna a gyermekkel, Szt. Bertalannal és Katalinnal arany alapon (Berlin), továbbá Macerta, dóm (1369) és a Vatikánban (1365). — Irodalom: Romagnoli (Fabriano, 1927). NÜLL, Eduard van der, osztrák építész (1812—1868), társával, August von Liccardsburg-gal (1813—1868) együtt a múlt században Bécs legjelentékenyebb építészei közé tartoznak. Főbb műveik: a Carl-Theater, a Zsófia-fürdő, amelyben a nagyterem mennyezete vasból épült, ami akkor szinte forradalmi újításnak számított, továbbá az Arzenál általános elrendezési terve és épületeinek egy része, végül főművük, amelynek felavatását egyikük sem érhette meg, a bécsi udvari Operaház. Formanyelvük újszerű és több szempontból eredeti; az olasz és francia renaissance formáit ötletesen és érdekesen modernizálják s architektúrájukból gyakran középkori reminiscenciák csendülnek ki. NÜRNBERG, Germanisches Museum, 1857-ben nyitották meg egy 1380-ból való gótikus karthausi kolostorban, amelyet 1866-ban lényegesen kibővít