Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Stereobat - Sterio Károly - Sterk Izidor - Stern Mária - Stern Mihály - Stetka Gyula - Stettner Gábor - Stettner Sebestyén - Stettner Teréz, Nitray Mátyásné - Stevens Alfred - Stevens, Joseph - Stiasny Aladár - Stigliczy Jenő - Stihn Tamás - Stikadium
Stereobat 475 Stikadium STEREOBAT, a görög templom alapfalazata. STEHIO Károly, festő, * Stájerlak 1821, Pest 1862 jún. 4. Bécsben tanult, azután Pozsonyban élt, majd Pesten telepedett le. Főkép díszművek számára rajzolt színes népélet-, sport-, vadászképeivel vált népszerűvé. Keresett arcképfestő is volt (Széchenyi István, Andrássy Manó grófok). Magyar konyha c. vízfestménye a Szépművészeti Múzeumban, Berzsenyi Dánielt ábrázoló miniatűrje a sümegi Darnay-Múzeumban van. STEKK Izidor, építész, * Budapest 1860 okt. 28. Bécsben tanult, 1892 óta működik önállóan Budapesten, hol Sebestyén és Hegedűs építészekkel közösen ő tervezte és építette egyebek közt a Gellért-fürdőt. Számos bérházat, üzletházat és gyártelepet is terVGZett. STERN J. Mária, festő. * Budapest 1900 febr. 11. Deák-Ebner Lajosnál tanult az állami női festőiskolában. 1921 óta szerepel nyilvánosan. S. 2. Mihály, festő és aranyozó a XVIII. században. 1758. Pápán festette a tihanyi templom Szent Benedeket és Szent Sebestyént ábrázoló oltárképeit. 1763—86. Győrött élt. 1771 aranyozta a győri székesegyház belső sekrestyéjének gazdagon faragott oltárát és körülfutó magas szekrényeit. STETKA Gyula, festő, * Királylehota 1855 aug. 29. – 1925 okt. 14. Pesten, Bécsben, Münchenben végezte tanulmányait, azután egyházi képeket festett (Krisztus a keresztfán) és számos vármegyeháza és városháza díszterme számára festette meg honoratiorok képmásait, a Benczúr-iskola stílusában. 1916. önarcképével a Műcsarnok nagydíját nyerte. Bajor parasztasszony, Greguss Imre arcképe Női arckép és önarcképe a Szépm. Múzeumban van, Rökk Szilárd, Királyi Pál, Kamermayer Károly és Gerlóczy Károly képmásai, valamint Mindenszentek napján c. festménye a főváros tulajdonában vannak. Krisztus a keresztfán c. oltárképe a budapestlipótvárosi Szt. István-templomban. STETTNER J. Gábor, virágfestő, Buda 1743, + u. o. 1815. Kamarai tanácsos, majd harmincad igazgató volt. 1773-tól 10 darabba kötött durva papír íveken 500 növény képét festette miniatürszerű aprólékossággal. Ez, a maga idején igen csodált gyűjtemény, 1824. Londonba került s ott nyomaveszett. S. 2. Sebestyén, festő, * Buda 1699. + u. o. 1758 nov. 7. 1736. szerezte meg a polgárjogot Budán, ahol főleg egyházi és arcképeket festett. S. 3. Teréz, Nitray Mátyásné, festő, S. 1. Gábor leánya. Alighanem atyjától tanult festeni. 1800 körül aprólékos gondossággal főleg tájképeket festett gouache-al. STEVENS, 1. Alfred, festő, * Brüszszel 1828, Párizs 1906. S. 2. öccse. Brüsszelben Navez, Párizsban Roqueplan tanítványa. Művészetére Manet impresszionizmusa, közvetve Velazquez ezüstös tónusa és a japániak voltak döntőek. A múlt századi 60-as, 70-es évek asszonyainak festője, kiknek akkor legújabb divatú ruhái ma kultúrhistóriai érdekességűek, de emellett képei finom tónusokkal és festői kvalitásukkal is hatnak. Arcképeket, delikát színezésű tájképeket és csendéleteket is festett. Korai kisebb történeti képeiről hamar áttért kora párizsi életének ábrázolására. Legismertebb képei: A rózsaszínű ruhás hölgy (1866); Az özvegy és gyermekei (1883); Salome (1888); Út Mentonban (1894); A műteremben (1898); őszi virágok (1900); Hervadt virágok (valamennyi Brüsszel, Múz.); A kétségbeesett hölgy (Antwerpen, Múz.); Az ének; Visszatérés a bálból (Párizs, Luxembourg Múz.). Zöldruhás hölgy Bpest, Szépm. Múz.), Az uzsorás 1851. korai kép, u. o. Batthyány-hagyaték.). — Irodalom: Lemonnier C. (Bruxelles, 1906). Lambotte P. (Anvers est Bruxelles, 1907). S., 2. Joseph, belga állatfestő, * Brüsszel 1819, + u. o. 1892. Párizsban tanult. Először 1844. állított ki Brüszszelben. Állatképeket, főleg kutyákat festett. Képei: Brüsszel reggel (1848), Kutyavásár Párizsban (1857), Kutya a tükörben (1880, valamennyi Brüsszel Múz.), Állatidill (1852, Bpest, Szépm. Múz. Pálffy-gyüjt.). STIASNY Aladár, festő, * Ólod 1881. A bpesti iparművészeti iskolában végezte tanulmányait, azután Crefeldben és Lyonban a gobelin- és szőnyegtervezést tanulta. Hazatérve, a bpesti iparrajziskolában vállalt tanári állást. 1903-tól főleg figurális képeket állított ki a Nemzeti Szalonban (Nagymosás a tavon, Delelés, stb.). STIGLICZY Jenő, festő, * Nyitra 1868. A bpesti mintarajziskolában 1891. szerzett rajztanári oklevelet. Ez időtől néhány akvarell arcképe, köztük Fenyvessy Adolfné képmása, a M. Történelmi Képcsarnokban. STIHN (Stinn, Stum) 1. Tamás, ötvös. 1563. állt be a nagyszebeni ötvöscéhbe, melynek 1589. bekövetkezett haláláig volt tagja. S. műve a szendrői ref. templom díszes ezüst kancsója 1583-ból és a Kárász-féle fedeles kupa. S. 2. Tamás, ötvös, S. 1. fia. 1598— 1604. volt a nagyszebeni ötvöscéh tagja. S. műve egyebek közt a berethalmi ev. hitközség fedeles kupája. STIKADIUM, a kertművészetben a római előkelő kertekben található, építészetileg kiképzett, olykor pergő-