A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)
S - Schulek Frigyes - Schulek Vilmos - Schulpe György (Törökkanizsai) - Schulz, Bruno - Schumann, Alexander Robert - Schumann, Georg Alfred - Schumann, Róbert - Schumy, Vinzenz - Schunda Vencel József - Schupo - Schuschnigg, Kurt - Schütz Antal - Schütz, Heinrich - Schvarcz Gyula - Schwandtner, Johann Georg von - Schwann, Theodor - Schwartner Márton - Schwartz Elemér - Schwartzer Antal - Schwartzer Ferenc - Schwartzer Ottó br. - Schwarz, Berthold - Schwarzenberg, Félix - Schwarzwald - Schwechat - Schweidel József - Schweinfurti zöld - Schweinfurth, Georg - Schweitzer, Albert - Schweiz - Schweizerische Depeschen-Agentur - Schweizerische Eidgenossenschaft - Schwenkfeld, Kaspar von - Schwimmer Rózsa - Schwyz - Scilicet - Scipiades Elemér - Scipio, Publius Cornelius Africanus - Scitovszky Béla
942 Sch Schulek — akkumulátor, elektromos ívlámpa stb. német tökéletesítője. Schulek Frigyes (1841—1919), építész, műegy. tanár, egyike a legkitűnőbb műemlékrestaurátoroknak, (vajdahunyadi vár, budavári koronázó templom, lőcsei városháza), a Jánoshegyi kilátó, a Halászbástya, az ő tervei szerint épültek. Schulek Vilmos (1843—1995), bpesti egyet. tanár, szemész. Schulpe György (Törökkanizsai), *1867., műfordító és nemzetgazdász. A pozsonyi munkáslakások létesítője. A M. Tud. Akad. tagja. Schulz, Brann, *1888., német oceanográfus, hamburgi egyetemi tanár. Schumann, Alexander Fölert (1810—1856), német romantikus zeneszerző, főleg rövidebb zenei formákat kedvelt. Szimfóniái, kórusai, de főleg zongoradarabjai világhírűek. Mint zeneesztétikus le nevezetes. Schumann, Georg Alfred, *1866., német zeneszerző. A berlini énekakadémia vezere Schumann Schumann, Róbert *1886., magyarbarát francia képviselő. Többször járt Magyarországon. Schsmy, Vinzenz, *1878., osztrák politikus, 1929. alkancellár, majd 1633-ig belügyminiszter. Sekunda Vencel József (1845—1923), budapesti hangszergyáros és zeneműkiadó, a pedálos cimbalom feltalálója. Schupp, a német rendőrség (Schutzpolizei) rövidítése. Schuschnigg, Kurt, *1897„ osztrák kancellár. A meggyilkolt Dollfiss kormányában igazságügyi és közoktatásügyi miniszter, majd utána 1934-től kancellár. Az új szövetségi alkotmány megteremtője. Schütz Antal, *1880., egyháztudós, piarista, a bpesti egyetem teológiai karán a dogmatika tanára, a M. Tud. Akad. és a Szent István Akad. tagja. Schütz, Heinrich (1585—1672), német zeneszerző. Az elő német opera szerzője. A német egyházi zene nagy egyénisége. Schvarcz Gyula (1839—1900), államtudományi író, bpesti egyet, tanár, főleg görög társadalomtörténelemmel foglalkozott. Schwiedtner, Johann Georg van (1716—1791), osztrák történész, a Scriptores retur Hungaricarum c. fontos magyar történeti forrás gyűjtemény kiadója. Schwann, Theodor (1819—1882), német természetbúvár, a sejtelmélet megalapítója. Schwartner Márton (1759—1823), statisztikus és történész, pesti egyet, tanár, kiváló diplomatikus volt. Schwartz Elemér, *1890., cisztercita, német nyelvész, bpesti egyet, tanár, az Emericana szervezője. Schwartzer Antal (1780—1834), pedagógus, a váci siketnémák intézetének igazgatója és első tanára. Scitovszky Bichwartzer Ferenc (1818—1889), orvos, hazánkban a tudományos elmegyógyászat megalapítója. bpesti egyet. tanár. Schwartzer Ottó dr. ( Babarcai) (1853—1913), elmeorvos, vezetője volt az atyja (Ferenc) által alapított S. elmegyógyintézetnek Az elmebetegek törvényes jogvédelmével foglalkozott. Schwarz, Berthold, állítólag freiburgi franciskánus szerzetes, a hagyomány szerint ő találta fel 1330 körül a puskaport. Schwarzenberg, Félix (1800—1852), osztrák államférfi. A bécsi forradalom leverése után a magyar szabadságharc leverése érdekében ő tárgyalt az oroszokkal, mint a kormány vezetője. Ő hirdette ki az 1849. márciusi alkotmányt, mely Magyarországot önállóságától megfosztotta. A szabadságharc utáni kegyetlen kivégzések, bebörtönzések létrejöttében Haynau mellett neki is jelentős szerepe volt Az egységes Ausztria megteremtése amelyre a legkíméletlenebb eszközökkel törekedett, nem sikerült neki. Schwarzwild, ősi kristályos, elpusztult hegység D-Németországban, Badenben és Württembergben, erdőgazdálkodás Feldberg, 1493 m. Schwechat, alsóausztriai város, Bécstől DX-re, 8575 l., sörgyártás, fémkohászat. Schwekr József (1796- 1849), a szabadságharcban honv. tábornok. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatákban. 1849. okt. 6. Aradon kivégezték. Schwelnturtt zöld, arzéntartalmú zöld festék, mérges. Schweinfrrth, Georg (1886—1925), német felfedező utazó. Afrikában főleg botanikai kutatásokat végzett. Schweitzer, Albert, *1875., német prot. teológus, zenekutató, filozófus, író és missziós orvos Afrikában, korunk egyik legnagyobb orgonaművésze. Schweiz, 1. Svájc. Schweizerische Depeschen-Agentur, svájci félhivatalos távirati ügynökség. Schweizerische Eidgenossenschaft, Svájc hivatalos neve: Schwenkfeld, Kaspar von (1490—1561), Luther hatása alatt a reformáció terjesztője lett, hívei, a sziléziai és svábföldi schwenkfeldiánusok, Krisztus dicsősége vallóinak nevelték magukat. Idők folyamán a protieták és teoxénusok közé olvadtak be. Az utolsó szórványokat a jezsuiták szorították ki Hollandiába és Angliába. Schwimmer Rózsa, *1877., tisztviselőnő, 1904. megalakította a Feministák Egyesületét. A háború alatt békepropagandát folytatott. Jelenleg az USA-ban él. Schwyz, svájci kanton a Svájci Alpokban, 908 km*, 63.000 l., gyapot-, selyem-, faipar. D-i részén van a vierwaldstätteni tó. Scilicet (lat.), tudniillik, ugyanis: Seipiádé* Flemér, *1875., orvos, a pécsi egyet. nőgyógyászati tanára. Scipio, Publius Cornelius Africanus, (Kr. e. 235—183), római hadvezér, 211. Hispániát meghódítja Hannibált 202. megverte és Karthágót a legmegalázóbb békére kényszerítette. Scitovszky Béla, *1878., politikus, a képviselőháznak 1618. majd a nemzetgyűlésnek 1922.