Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Bordeauxi bor - Bordeauxi keverék - Bordelais - Bordelumi felekezet - Bordélyház - Bordereau - Bordes - Bordet-féle - Bordeu - Bordighera - Bording

343 Bordeaux: bor — Bording О melyben új világításban mutatta be ezt a mai nap újra nagy hírre kapott kiváló novellistát. Bordeauxi (e: bordói) bor, híres, világszerte ismert, elsőrendű francia vörösbor. A valódi és tökéletes B, tartalmas, szeszezés nélkül való és mégsem nehéz, kellemes izű, zamatos ital ; saját­ságos fanyarsága van, melyet a borszakértő azonnal felismer. Franciaország Gironde départe­­mentjában terem. Az egész Gironde hat bor­vidékre oszlik, melyek közt legnevezetesebb Bordeaux és Médoc. A B. a cabernet sauvignon és frank, médoc és verdot nevű szőlőfajtákból készül. Legkitűnőbb B.-ok a Chateau La­ite, Chateau Margaux, Chateau Latour és a Chateau Haut-Brion. Sokan azt hiszik, hogy a B. valami titkolt úton-módon készül. De ez tévedés, mert e remek bor készítési módja a legegyszerűbb ; jóságát az alkalmas vidéknek és a készítése körül tanúsított rendkívüli gondnak és figyelemnek köszönheti. Szedés előtt egy-két héttel a fürtöt beárnyékoló leveleket letördelik, hogy a szőlő gyorsabban és tökéletesebben érjen. A leszedett fürtöket gondosan megválogatják és az elsőrendű borokhoz csakis a teljesen éretteket és hibát­lanokat használják. A fürtöket aztán leszemelik és kocsány nélkül összezúzzák. A zúzáshoz hasz­nálják az ismert zúzógépet (szőlőmalmot) is, de általánosabb a mezítelen lábbal való tiprás. A zúzott szőlőt 30 — 40 hl.-es kálsban (cuve) törkölyén és zártan erjesztik ki. Az erjesztő­helyiséget nem szokták fűteni, mert e vidéken a szüret elég korán van, még mikor az időjárás meleg. 8 — 10 nap múlva, mikor a zajos erjedés megszűnt, a kávit egy nagyobb kádba lefejtik és ebből töltik meg a 228 literes bordeauxi hordó­kat, melyeket barrique-nak neveznek. Nagy gondot fordítanak arra, hogy minden barri­queba egyforma bor jusson, ezért egyszerre többet töltenek meg, és közben a kád tartalmát ismé­telten fölkeverik. Az aránylag apró hordókat úgynevezett nyergeléssel helyezik el, vagyis minden két hordó fölé és közé egy harmadikat illesztenek. A megtöltött hordók a kona-dugóját csak ráillesztik, de nem verik be, hogy az utó­lagos csöndes erjedésnél a fejlődő szénsav bajt ne csináljon. Négy hét múlva a hordókat fel­töltik. Azontúl eleinte két-, később négy­­hetenkint töltögetik. Az új­ bort háromszor: tavasz elején, máj. végén és aug.-szept.-ben fejtik. Az ó-borokat kétszer : tavasszal és ősszel fejtik. A harmadik év végén a bort zselatinnal vagy vizahólyaggal megderítik, s ezzel a bor kész és palackozható. Borib­auxi (e: bordói) keverék, vagy bordós oldal, a szőlő, gyümölcsfa és különféle konyha­kerti növény némely gombabetegsége ellen való szer, mellyel a betegség megelőzése és tovább­terjedésének megakadályozása céljából a növény lombját, hajtásait és gyümölcsét időközönként megpermetezik. Különösen a szőlő veszedelmes peronospora-betegsége ellen kiváló hatású. Millardet jeles francia gazda és természettudós találta fel, aki lakóhelyéről, Bordeauxról, nevezte el. A B. víz, rézgálic és égetett mész keverékéből áll. A szükséghez és elérendő hatás­hoz képest 0,5 —5 % keveréket használnak, mely­nél 100 liter vízben 0,5 —5 kg. tiszta jegeces rézgálic és ugyanannyi mésztejjé oldott égetett mész van keverve. A tulajdonképpeni hatószer a rézgálic, a mész szerepe csak az, hogy a réz­gálic savas hatását közönbösítse, s ezzel meg­szűnjék a növénylevelekre való perzselő hatása. Fiatal, gyenge levelek és hajtások permetezésére 0.5 —1%-os, fejlettebb levelek és hajtások per­metezésére 2%-os oldatot használnak. Az ennél töményebb oldatot csak kiv­ételesen és kevésbbé érzékeny növényeknél alkalmazzák. А В. a következőképpen készül : a lemért és megtört rézgálicát háromszor annyi langyos vízben fel­oldjuk és az oldatot kellő arány szerint vízbe öntjük és jól fölkeverjük. Az oltatlan mészből mégegyszer annyi vízzel megoltjuk, mésztejjé habarjuk, és ha lehűlt, szintén a vízbe keverjük. Az oldatokat vízbe keverés előtt célszerű finom réz szitán megszűrni, hogy olyan anyag ne maradjon bennük, melytől a permetezőkészülék eldugul. A rézgálic igen jól feloldható úgy is, ha vászonzacskóba kötjük és vízbe lógat­juk. Ha nincs friss égetett meszünk, hasz­nálhatunk vajszerű oltott meszet is, melyből 2­00-szer többet kell vennünk. 1. Peronospora és Permetezés. Bordelais (e: bordle), Franciaország egyik vi­dékének neve Bordeaux körül, az egykori Aquitania vagy Guyenne része. Bordelumi felekezet, a Bordelum schleswigi helységről elnevezett protestáns felekezet. Borse­­nius lelkészjelölt és Bor David alapították 1737- ben. Elszakadtak az egyháztól, megvetették a templomot, lelkész­­hivatalt és a szentségeket, s hitükre hivatkozva meghonosították a v­agyon- és nőközösséget. Két év múlva erőszakkal el­nyomták őket. Bordélyhoz, 1. Prostitúció. Bordereau (franci­a: bordre), jegyzék. Általá­ban véve a bankforgalomban valamely számla tételeinek, v­agy a bankjegyeknek, érméknek, értékpapíroknak tételről-tételre való felsorolását tartalmazó jegyzék (lajstrom). A Dregfus-per­­ben (1. o.) egy katonai ügyiratokról szóló B.-nak lényeges szerepe volt. Tulajdonképpeni értelmé­ben Franciaországban a tőzsdei alkuszok (agents de change) körleveleit jelenti. Bordes (e. bord), Charles, francia zenész és zeneszerző, szül. 1865-ben. Már mint a párisi Saint Gervais-templom karnagya is nagy érde­meket szerzett a régi mesterek műveinek elő­adásával. Később Enrfy-vel (1. o.) együtt meg­alapította a Schola cantorum című zeneiskolát, amelyben csaknem az egész modern francia zenészgeneráció kiképzését nyerte. Az intézet, híres énekkara B. x vezetése alatt az egész világot bejárta. B. mint zeneszerző is élénk tevékeny­séget fejt ki. Bordel-féle (c. bordó féle) reakció, a bakterio­lógiában használatos egyik reakciós vizsgálat, amelynél a specifikus szérumokban található, úgynevezett Bordel-féle anyag fogékonnyá teszi a megfelelő testeket s leköti a vérsavóban a komplemen­tumokat. Bordel (e: bordó), Théophile, híres francia orvos, orvosi családból 1722-ben Jesesteben szül. Orvostant Montpellierben tanult, ahol 1744-ben orvosdoktorrá avatták. Anatómiát Pauban tanult. Előbb Montpellierben tanár, majd a Pirenéi fürdők orvosa. 1752-től Párisban az orvosi karnak tagja. Itt féltékenységből, hamis vád alapján, 1761-ben kizárták a karból, az ítéletet azonban a bíróság 1764-ben B. javára megváltoztatta. A védhimlőoltásnak egyik leg­buzgóbb védője. A vitalizmus (I. o.) nev­ű orvosi rendszernek Franciaországban egyik megalapí­tója. Számos kiváló tudományos művet írt francia nyelven. Megh. 1776-ban Párisban. Bordi(Ilicra, olaszországi város, téli üdülőhely, Porto Maurizio tartomány San Remo kerületé­ben, a Riviera di Ponente nyugati oldalán, a Li­guri tenger mellett, (1911) 4342 lakossal. Enyhe égalj, festői fekvés, pompás délszaki vegetáció. Börding, Anders, dán költő, szül. 1619-ben Ribeben, megh. 1677-ben. Ő szerkesztette III. Frigyes dán király megbízásából 1666/77- ben az első dán politikai havi szemlét (A dán Mercurius) rímes versekben. Mint rögtönző verselőt ismerték, s a maga korában nagy költő­nek tartották.

Next