Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Istentisztelet - Istenvirág - Isthmus - Istóczy Győző - Istók János - István, első vértanú - István (Stephanus) - István, magyar királyok
Szent István ereklyetartó mellszobra. A zágrábi székesegyház tulajdona ósak egy tekintélyes része, s szíve mélyéből gyűlölte azokat az újításokat, amelyekkel I. nemzete fejlődését akarta biztosítani. Koppány, somogyi vezér állt az ősi intézményekhez ragaszkodók élére. Lázadó seregével I. ellen vonult, de Veszprém környékén csatát vesztett. Koppány elesett s testét, négyfelé vágva függesztették ki a lázadók elrettentésére. Nem mert most már senki nyíltan szembeszállni az újításokkal. I. megkezdhette a magyar egyház szervezését. Az ország minden részében templomokat, apátságokat alapított, püspökségeket szervezett. Az élete végéig felállított tíz püspökséget az esztergomi érsekség alá rendelte. Külföldről papokat hívott be, szerzeteseket telepített le, akik nemcsak Isten igéjét hirdették, hanem gazdálkodásra, szántásra-vetésre is megtanították a népet. A hagyományok szerint I. az 1000. év elején a pannonhalmi monostor apátját, Asztrikot Rómába küldte, hogy a pápa áldását kérje az új egyházra. II. Szilveszter pápa megerősítette intézkedéseit s koronát küldött I.-nak, amelylyel 1001 aug. 15. királlyá koronáztatta magát. A koronázás idejében, az egyházi és világi nagyok gyűlésén, világi törvényekkel is megszilárdítja az új társadalmi rendet. Ezek a szigorú törvények főképp a gyilkosságot s a magántulajdon megsértését büntetik keményen s az a céljuk, hogy szelídítsék a durva erkölcsöket s biztosítsák az egyházi törvények megtartását. Behozzák ezek a törvények a papi tizedet, elrendelik, hogy legalább minden tíz falu építsen egy templomot s gondoskodjék annak fentartásáról. Vasárnap kötelessége mindenkinek templomba menni; a rendzavarok dorgálással, megkorbácsolással, hajlevágással bűnhődnek. A böjt, gyónás kötelező; a bűbájosok fölött, ha harmadszor is bűnbe esnek, a királyi bíróság mond ítéletet. Az új rendszer és I. királyi hatalma ellen nagybátyja, Gyula erdélyi vajda támad fel a bessenyőkkel szövetkezve, majd egy marosvidéki pártütő főúr, Ajtony. I. mindkettőt leveri s birtokaikat szorosabban kapcsolja hozzá országához. bíróság I. nagy gondot fordított az ország társadalmi rendjének a megszilárdítására is. Rendezte a királyi udvartartást, amelyben a nádorispán, tárnokmester és az országbíró a legfőbb méltóságok. A főpapok és főurak alkották a „királyi tanácsot”, amelynek a véleményét I. rendesen meghallgatta. A királyi birtokokra támaszkodva, az országot 45 vármegyére osztotta, amelyek egy-egy ispán igazgatása alatt álltak. Háború esetén nemesi felkelést hirdetett. Szükség esetén a várjobbágyok és a külföldi lovagok is hadbaszálltak. Évenként egyszer minden szabad ember megjelenhetett a székesfehérvári királynapokon, amidőn a király személyesen szolgáltatott igazságot. Országszervező munkájában többször megzavarták háborúi is. Boleszló lengyel herceg és a bessenyők ellen szerencsésen hadakozott, II. Konrád német császárral négy éven át hadakozott s a Lajtán túl jelentékeny területeket csatolt országához. Bizánccal és Velencével barátságos viszonyban állott. A külföldieket szívesen látta országában, mert számíthatott rájuk az ősi intézményekhez ragaszkodó magyarsággal szemben. Fiához, Imre herceghez intézett intelmeiben is lelkére köti ennek a külföldiek pártolását. Egyetlen fiának, Imrének halála után betegeskedni kezd. A trónutódlás sok gondot okozott neki. Unokatestvéreit, Vazult és Szár Zászlót mellőzve, Izabella ösztönzésére nővére fiát, Urseolo Pétert ajánlotta utódául. A királyné pártja Vazul ellen kegyetlen merényletet követett el, szemeit kiszúrták, füleibe forró ólmot öntöttek . Szár László fiait (Endre, Béla Levente) száműzték. 1. 1038 aug. 15. halt meg székvárosában, Székesfehérvárott. VII. Gergely pápa 1083. őt és fiát, Imrét a szentek sorába iktatta. I. emlékét sokáig különböző napokon ülte meg a nemzet, végre Mária Terézia 1774 aug. 20.-át rendelte el országos ünnepnek. Jobbkezét a budavári Zsigmondkápolnában őrzik. Szobra a budapesti Halászbástyán áll, a másik a városligeti ezredévi emléken. //. L Kálnán ki- ,, István király, Túróczi krály és Buzillana ritkájából polyi hercegnő fia, szül. 1101. Atyja halála után 1116., mint gyermeket koronázták meg. Háborúskodás közt foglalta el trónját, Velencével, Zárát nem foglalhatván el a magyarok, fegyverszünetet kötöttek ; az ország Ny-i részén Babenberg Lipót osztrák herceg s a vele szövetkezett csehek dúltak. 1125. a velenceiek ismét elfoglalták Dalmáciát. Álmos herceg is fellázadt ellene s mert Görögország befogadta, hadat vezetett ellene, Nándorfejérvárt bevette s egészen Filippopoliig hatolt . 1128., miközben Álmos herceg meghalt, a görögök döntő győzelmet vívtak ki, de I. személyesen találkozván János császárral, vele békét kötött. Majd a magyar urak egy része lázadt fel ellene, de a lázadást elfojtotta, többeket lefejeztetett, Bors (Borses) ispánt száműzte. Megtudván, hogy Álmos megvakított fia, Béla él, megkegyelmezett neki s összeházasította a szerb Ilonával. Meghalt 1131., utóda Vak Béla lett. 111. I., fia II. Gézának és az orosz Fruzsina- Szent István megkoronáztatása. Boskovics Ignác festménye