Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)
K - Kémény - Keményegerszeg - Keményffi Jenő - Keménygadány - Kemény hangok - Keményítő
198 Kemény Keményítő Gyürkemény baloldala útmetszetben politikai törekvésekben kezdeitől fogva Deák Ferenc mellé állott, 1855. átvette a Pesti Napló szerkesztését s publicisztikai munkásságával igen nagy hatással egyengette a kiegyezés nehéz útjait. Közben sorra jelentek meg regényei és tanulmányai; az Akadémiának egyik legnagyobb tekintélyű tagja volt. A kiegyezést még megérte, de csakhamar erőt vettrajta súlyos idegbaja. 1869. megvált a Pesti Napló szerkesztésétől, elborult elmével vonult vissza Pusztakamarásra, családi birtokára s élőhalottként élte le hátralevő éveit. Regényei közül a Zord idők (1802.) a Mohács utáni korszakban játszik, Buda várának török kézre jutásakor; főalakjai : Izabella királyné, Martinuzzi, Werbőczy István. Ez formailag is legtökéletesebb műve. Az özvegy és leánya, I. Rákóczi György fejedetem , a Rajongók (1858.), mely a szombatosok felekezetének történetét dolgozza fel, szintén ebben a korban játszik. Társadalmi regényei : Férj és nő (1852.) ; Ködképek a kedély láthatárán (1853.) ; Szerelem és hiúság (1851.). K. regényeinek főereje az emberi szenvedélyek mélyreható rajza, nála mindig az ember jelleme határozza meg sorsát, következetesen megbűnhődik a szenvedélyből elkövetett cselekedet, a tragikum nyomon követi a bűnt. Korrajza történeti regényeiben mesteri, az alakokban megmutatja a kor egész képét. Tanulmányai a két Wesselényiről, Széchenyiről, Vörösmartyról stb. a magyar essay-írás elsőrendű remekei. Kémény, a tüzelőtelep (kályha, kazán stb.) függőleges csatornája, melynek célja az, hogy egyrészt a füstöt bizonyos gyorsasággal a szabadba elvezesse, másrészt pedig, hogy a tüzelőanyag égéséhez szükges léghuzatot előállítsa. A K. v. az épületfalban vezető falazott építmény, v. pedig szabadon álló és téglából v. vaspléhből készült, cső alakú építmény. Az elsők az úgynevezett mászható K.-ek, 0’46—0’47 m. oldalú négyszögkeresztmetszettel; az utóbbiak 0T5— 0-20 m. négyszögű v.F2 m. átmérőjű körkeresztmetszetű, szűk v. orosz K.-ek. A járható K.-be különböző emeletekről tetszőleges számú tüzelés torkolhat be, míg az orosz K.-nél csak korlátolt számú és pedig sohasem különböző emeletekről ugyanazon csőbe. Egy szobakályhára rendesen 80— 85 cm. K.-keresztmetszetet számítanak. 55 cm.-nél nagyobb oldalakkal bíró négyszögű K.-t mászóvasakkal kell ellátni. Minden K. a födélszín fölött legalább 30 cm.-re álljon ki. A K. tisztítását a K.-seprő végzi, mégpedig négyszögkeresztmetszetnél keresztseprővel és golyóval, körkeresztmetszetnél gömbkefével és süllyesztő-golyóval. Tűzveszély elkerülésére a K. időszaki tisztítását városi és községi szabályrendelet írja elő. A pincében a padlótól 1 m. magasságnyira egy v. kétajtós nyílás van az ottlevő hamuszekrény kikotrására és a K. megmászására. A mászónyílás mészvakolattal van kirakva. A szabadon álló K.-nek keresztmetszete lehet : négyszögű, sokszögű v. kör. A gyár K. két részből áll : a talprész, mely mindig téglafalból áll és a K. sudara, mely lehet tégla v. szegecselt és dróttal kimerevített vaspléhkürtő. A nyolcszögű K.-nek csak a sarkaihoz kell formatégla, míg a körkeresztmetszetűhöz csupa formatégla kell. A legelőnyösebb a körkeresztmetszetű K. Ennél a legkisebb a szél-ellenállás. Legkisebb keresztmetszet mellett legnagyobb területe van, kevés meleget sugároz ki és a legjobban tisztítható. A K. legkisebb magassága 16 m. Ezek leginkább négyszögkeresztmetszetűek. A középmagasak nyolcszögűek, a legmagasabbak körkeresztmetszetűek. A stabilitásra és a füst elvonulásra nézve ez utóbbiak legelőnyösebbek és leggyakoriabbak. Budapest legmagasabb kéménye 85 m. magas (a kőbányai úti Ganz-gyárban). A K.-en előmelegítő víztartályt is szoktak szerelni (a Műegyetem kéménye, Ganz-gyár stb.). A kémény felső része keskenyebb, ugyanolyan v. szélesebb, mint az alsó része. Az első a leggyakoribb. Az utóbbit lokomotivoknál használják. Újabban az építési költségek csökkentésére (pl. nagy villamos centráléknál) alacsonyabb kéményeket építenek s a léghuzatot mesterségesen, úgynevezett K.-ventilátorokkal v. gőzfúvókkal létesítik. A kémény száját szikrafogó- és szikra hűtőkosárral látják el. Ma már a „füstemésztő” berendezések mellett ennek nincs jelentősége. Ellenben elő van írva a K.-ek villámhárítókkal való fölszerelése, lévén az újabb kutatások szerint a füst jó elektromosságvezető. A K. aljába torkollik a „rókatorok” (Fuchs-) csatorna. Ennek ívalakúnak kell lennie, hogy az elvonuló füstgázok ne ütközzenek. A K. alja 60—80 cm.-rel mélyebben fekszik, mint a rókatorok betorkollása. Ezáltal ott egy ,, hamuzsák” keletkezik, mely időnként kikotorható. Keményeflerszoji, kisk. Vas vm. sárvári j.-ában, (1920) 1901. U. p. és u. t. Hegyfalu. Keményffi Jenő, festő, szül. 1875. Budapesten, megh. 1920. ugyanott. Tanulmányait Münchenben fejezte be s állandó kiállítója volt a hazai tárlatoknak figurális, táj- és csendéletképeivel. („Ártatlanság”, „Kilátás a parlamentre”, „Csendes délelőtt”). Rajztanár is volt. Keményvarsány, kisk. Baranya vm. pécsi j.-ában, (1920) 1461. Vasúti megálló (K.-Keresztespuszta), u. p. Pellérd, u. t. Görcsöny. Kemény hangok, a zönge nélkül képzett mássalhangzók. Ilyenek a pillanatnyi v. zárt hangok (explozivák) között : k, s, ty, p ; a folytonos (spiráns) hangok között : eh, s, sr, /. Keményítő, szénhidrát, amely a növények zöld részeinek minden sejtjében feltalálható, de legnagyobb mennyiségben a termésekben, magokban és gumókban van felhalmozva. Majd minden növénynek más és más jellegzetes keményítőszemecskéje van. Ezek a szemecskék, mint már mondottuk, a sejtekben vannak felhalmozva. A búzakeményítőszemecskék szorosan egymás mellett vannak, míg a burgonyánál szabadon állók. A burgonyakeményítőszemecskék a legnagyobbak, 0'05—0'09 mm. átmérőjűek, kagylóformájúak. Bizonyos rétegezés látható rajtuk excentrikus vonalakkal. A búzakeményítő kerek és lapos, mint a lencse, 20—30 mikron átmérővel. Rétegezés alig látható. A kukoricakeményítő sokszögletű, 15—20 mikron nagyságú, repedések vannak rajta a középtájon. Legkisebbek a rizskeményítőszemek, 3—7 mikron, éles szögletekkel. Ezek az apró szentek nagyobb tojásalakú csoportokká alakulva is előfordulnak, amelyek azonban apró szemecskékké esnek szét. A keményítőszemecskék alakjáról és nagyságáról felismerhetjük nemcsak magát a keményítőfajtát, hanem a lisztet is, melynek egyik alkatrésze , úgyszintén a liszthamisításokat is. Burgonyitkeményítőszemcsék (nagyítva)