Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)
K - Kanephorosok - Kánia - Kánikula - Kanitz Ágost - Kanizsai Ferenc - Kanizsai-család - Kankalin - Kankó - Kanna
84 Kanephorosok — banna nagy olajfaültetvények vannak. Kreta K.-n keresztül kapcsolódik politikailag és kereskedelmileg az anyaországhoz. Kanephorosok (helytelenül kaneforák), athéni szüzek, kik ünnepeken zárt menetben felvonulva, az áldozati eszközöket kosárban fejükön vitték. A K.-nak építészeti motívummá való kiképzése a párkányzatot tartó nőalakok, a kariatidák. Kánin Kálmán (kányái), diplomata, szül. 1869. Tanulmányait Bécsben, a Keleti Akadémián elvégezvén, a fiumei kereskedelmi kamara tisztviselője lett. Később alkonzuli minőségben működött több helyen. 1912. követnek és meghatalmazott miniszternek nevezték ki Mexikóba. 1919. az önálló magyar külügyminisztérium megalakulása után abba lépett be s 1921. a külügyminiszter helyettese lett. 1925. Magyarország berlini követe. Kánikula, a rómaiaknál az év legforróbb részét jelentette. A kánikula fogalmát a rómaiak is már a görögöktől és egyiptomiaktól vették át, akik a K. időtartamát a Sirius-csillag korai felkelésével hozták összefüggésbe. A Sirius a Nagy Kutya, latinul Canis major csillagképéhez tartozik, innen a K. név. A K. időtartama eredetileg júl. 22-től aug. 24-ig terjedt és szorosan véve csak a Földközi-tenger D-i partvidékére, azonkívül Maltára és Szicília D-i csúcsára vonatkoztatható, ahol aug. az év legforróbb hónapja. Európa egyéb részein a legforróbb időszak nem fedi teljesen a K. időtartamát, mert a legnagyobb hőség időszaka valamivel előbbre esik. Kanitz Ágost, botanikus, szül. 1843. Lugoson, megh. 1896. Kolozsvárott. Előbb a magyaróvári gazdasági akadémián, majd a kolozsvári egyetemen a növénytan tanára, 1880 az Akadémia tagja. Főleg a növénytan hazai történetével foglalkozott. Főművei: Geschichte der Botanik in Ungarn. Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Irt több florisztikai munkát is. Kanizsai Ferenc, író, családi nevén Csuka Ferenc, szül. 1879. Magyarkanizsán, megh. 1914. Budapesten. Elbeszélő műveket írt ; önállóan több kötete jelent meg, mint Faustus redivivus, A cserebogár; Bűntársak. Kanizsai-család, legőbb családjaink egyike, az Osl-nemzetségből. Emelkedése az Anjoukirályok korába esik, ekkor kapta (1324.) Lőrinc mester Kanizsát, honnan a család nevét vette. Nevezetes tagjai a családnak: K. János, 1387—1418. esztergomi érsek. Ő volt az első magyar prímás, aki IX. Bonifác pápától „az apostoli szentszék született követe“ címet magának és utódainak megszerezte. Zsigmond király 1412. a római birodalom főkancellárjává nevezte ki. — K. Orsolya, László vasvmegyei főispán leánya, 14 éves korában. 1536. ment réül Nádasdy Tamáshoz, kinek „szerelmes Orsikám“-mal való levélváltása ritka érdekességű művelődéstörténeti adattár (kiadta Károlyi Árpád 1882.). A K.-ak hatalmas vagyona vele szállt a Nádasdyakra. ■— K. Dorottya, egymásután két nádornak, Geréb Péternek, majd Perényi Imrének volt neje. Második özvegysége idején, a mohácsi vész után ő temettette el a csatamezőn heverő vitézek testeit a maga pénzén fogadott 400 emberrel. 1532. még életben volt. Kankalin, a róla nevezett növénycsalád Primula nemzetsége, melynek fajai évelő növények, a párta csöve hengeres, csúcsa felé tágabb, karimája lapos v. homorú, tölcséres, sárga v. kékvörös. Hazánkban erdők tisztásain, réteken gyakori a Primula veris, ennek csupa tőlevelei gyorsan széles-szárnyas nyélbe keskenyednek, pártája sárga. Sárga virága van a P. elatior-nak és az egy virágot hordó tőkocsányú P. vulgaris-nak is, melyek hegyvidéki fajok. Az alpi fajok közül a sárga virágú P. auricula és a vö-Kankalin rösvirágú P. hirsuta keverékét találta Tirolban Clusius . 1582. Belgiumba küldött ebből (P. pubescens) néhány tövet, melyekből a dísznövénynek ültetett P. hortensis származik. A cserépbentartott kínai K. (P. sinensis) virágai vörösek, a tibeti K. (P. obconica) virágai pedig halvány rózsaszínűek. Mindkettőnek, kivált azonban utóbbinak érintése bőrkiütést okoz erre érzékeny embereknél. Kankó, 1. Gonorrhea, Kanna, folyadék ideiglenes tartására szolgáló edény. A régi magyar kannák többnyire fedelesek voltak. A Rákócziak kincstárában aranyból készült kannák is voltak. Más gazdag családok pohárszékei ezüstkannákkal voltak díszítve. Ezek közt voltak hólyagosművűek, „pogánypénzzel” rakottak, zománcosdíszűek. Általános használatra az ónkannákat használták, amelyeknek szintén igyekeztek szép formát adni, domborművekkel, még inkább vésett címerrel, évszámmal, névvel ékesíteni. A miseszolgálathoz vizes-boros üvegkannácskákat (ampullákat) használtak. Az üveg vizes-kannákat ma olcsóságuk és tisztaságuk ajánlja. A kávézás szokása fedetlen tejes és fedett kávés kannákat hozott divatba ezüstből és porcellánból. Ezekkel változatosság dolgában vetekszenek a teáskannák, amelyekre a keramika minden anyagát felhasználják. Kínai teáskanna 1426-ból