Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928)

N - Németbirodalom

Germánok áttelepítése a Dunán. Dombormű Marcus Aurelius diataloszlopán NÉMET BIRODALOM A Német Birodalom története. Azok a germá­nok, akik a mai németek ősei,­ a Mosel és az Elbe között, valamint az Északi-tengertől s a Balti-tengertől a Dunáig laktak. A termé­szetimádó germánokat a VIII. sz.-ban angol­szász szerzetesek térítették a keresztény val­lásra. Az apostoli munka vezetője az angol­szász eredetű Winfried, a későbbi Szt. Bonifác volt, aki a közép- és Dél-németeket megtérítette és Mainz első érseke lett. Pipin halála után fia, Károly (768—814.) lett a frankok királya, akinek az volt a célja, hogy azokat a népe­ket, amelyek keresztényekké váltak, politikailag is egyesítse a frank birodalomban, továbbá, hogy birodalmát kiterjessze a szomszéd pogány népekre és ezeket is megnyerje a keresztény­ségnek. Hosszú harc (771—804.) után legyőzte őket és az utolsó pogány germán törzset a keresztény vallásra térítette. Károly (Nagy) ha­talmát Lombardiára is kiterjesztette (774.). Háborút viselt az avarok ellen, akiket heves harcok után legyőzött. Utóda, Jámbor Lajos (814—840.) ellen fiai ismételten haddal támad­tak, hogy a birodalmat maguk között fel­osszák. 843: Verdunben (Verdu­i) egyezségre léptek, amelyben a frank birodalmat maguk között felosztották. Lothár kapta Itáliát, a császári koronát és Lotharingiát, Lajos a frank birodalom keleti részét (a későbbi A.-at), ezért Német Lajos-nak (843—876.) is hívták, Kopasz Károly a Ny-i részt (a későbbi Francia­­országot). Német Lajos halála után a három részre oszlott frank birodalmat fia, Vastag Károly (876—887.) még egyszer egyesítette bátyjának halála után, de később a birodalom egyes részei véglegesen különváltak, így fejlődött ki Német-, Francia- és Olaszország. A K-i frank birodalmat K-en a morva-szlávok és magyarok, É-en a normannok zaklatták. Arnulf (887—899.), Né­met Lajos unokája a normannok leveretése után( 891.) szövetségre lépett a már letelepült magyarokkal és Szvatopluknak m­orva­ szláv birodalmát megsemmisítette. Halála után kis­korú fia, Lajos (Gyermek, 900—911.) alatt az egyes törzsek hercegeinek önállósági törekvései és a magyarok állandó betörései fenyegették a birodalom fennállását. A német királyság és a német-római császárság megalakítása a szász uralkodók által. Küz­delem az egyházzal I. Konrád (912—918.) halála után a fenye­gető magyar veszedelem hatása alatt a szász törzsből származó leghatalmasabb német feje­delmet, Henriket (Madarász, 919—936.) vá­lasztották meg királynak. I. Henriket vala­mennyi törzs elismerte és így megalakult a német királyság. Eleinte kevés sikerrel harcolt a magyarok ellen, de később, könnyű lovas­ságának megszervezése után 933. Riadex mel­lett legyőzte a magyarokat. Uralkodása alatt vették fel a különböző törzsek a közös nevet „Deutsche”. Fiát, Ottót (Nagy, 936—973.) még életében elismerték királynak. Legfőbb célja a hercegek önállóságának és hatalmának megtörése. Az elégedetlenek fellázadtak és a magyarokat hívták be segítségül, de Ottó Jámbor Lajos. Egy középkori kézirat után

Next