Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)
P - Pethő Sándor - Petició - Petition of rights - Petitio principii - Petljura, Simon - Petneháza - Petőfi István - Petőfi Sándor
munkája közül nevezetesek: A három Körös és a Berettyó vidékének geográfiai és geológiai leírása, továbbá A péterváradi hegység ősemlősei c. művei. Pethő Sándor, publicista és történétíró, szül. 1885. Pásztoriban (Sopron vm.). Budapesten gimnáziumi tanár volt, közben szerkesztő ; újabban kizárólag irodalommal foglalkozik, a Magyarság egyik szerkesztője. Több politikai és történelmi tanulmánya jelent meg ; nagyobb művei : A szabadságharc eszméi és tanulságai; Világostól Trianonig. Petíció (lat.), általában kérvény, különösen a kormányhoz v. a törvényhozáshoz, az államfőhöz intézett kérvény v. panasz. Petition of rishts (ang. e. : pelisnov rájtsz), annyit jelent mint jogkérvény, az angol parlamentnek az a sérelmi felirata, amelyet 1628. intézett I. Károly királyhoz. Ebben kívánja, hogy a parlament beleegyezése nélkül senkit se lehessen adófizetésre kényszeríteni és senkit se lehessen önkényesen elfogatni és elítélni. A király 1628 jún 7. elfogadta és szentesítette, azóta az angol alkotmány fontos törvénye. Petitio principii (lat.), elvcsúsztatás, ha valamely tételt oly előzménnyel akarunk bizonyítani, melynek igazsága a bizonyítandó tétel igazságától függ. Petljura, Simon, ukrán tábornok, szül. 1877. Poltavában; merénylet áldozata lett 1926 Párisban. 1917. hadügyminiszter lett Ukrajnában és harcolt a bolsevikok ellen, azután Ukrajna elnöke lett; a tanácsköztársaság megalakulása után menekült Párisba, ahol egy emigráns agyonlőtte. Pelneháza, kisk. Szabolcs és Ung egyesített vm.-k nyírbaktai j.-ában, (1920) 1364. Vasúti megálló, posta, táviró. Petőfi István, Petőfi Sándor testvéröccse, szül. 1825. Szabadszálláson, megh. 1880. Csákón (Kondoros község). Atyja mészárosnak adta, a szabadságharcban honvéd volt, később fogságot szenvedett, kiszabadulása után gazdatiszt lett. Fiatalabb éveiben ő is verselt. Petőfi Sándor, a magyar lírai költészet legnagyobb alakja, szül. 1823 jan. 1. Kiskőrösön, megh. 1849 júl. 31. a segesvári csatasíkon.. Családi neve Petrovics volt. Gyermekéveit Félegyházán, majd Szabadszálláson élte, ahol atyja a mészárszék bérlője volt. Félegyházán, Szabadszálláson, majd Kecskeméten járt iskolába, majd apja 1831. Sárszentlőrincre küldte az algimnáziumba. Itt szép éveket töltött, szülei bőven ellátták mindennel, mert ekkor még jómódban éltek. 1833. a német nyelv megvitték, majd a piaristákhoz. A tanulásban hanyatlást mutatott, már ekkor kezdett a színészet iránt érdeklődni s ezért apja az aszódi ev. gimnáziumba vitte át, ahol ismét jó tanuló lett belőle. Ekkor kezdett benne ébredezni a költői hajlam, sokat olvasgatott, a kor szokása szerint la■ tin verseket faragott, de a színészség gondolata is tovább élt benne, úgyhogy mikor egy vándor színtársulat járt Aszódon, azzal ijesztette meg szüleit, hogy beáll színésznek. A dologból ekkor még semmi se lett, tovább tanult s kitűnő eredménnyel végezte az iskolát. Már ekkor szerelmes verseket is írt egy fiatal leánykához s ő írta az évvégi búcsuverset, mely a legelső fenmaradt és ismert költői műve. Közben atyja súlyos anyagi csapások, árvíz, egy barátja hűtlensége miatt tönkrement. Selmecen, ahova tanulmányai folytatása végett ment, már szűkösen volt ellátva, viszont az ottani ev. gimnáziumi magyar társaságban való szereplése fejlesztőleg hatott írói hajlamaira. Azonban elhanyagolta tanulmányait, rosszul sikerült a vizsgája, magaviselete ellen is panaszok voltak, főleg a színházbajárás miatt. Emiatt atyja, akit a sok anyagi baj ingerültté tett, levette róla a kezét. 1839 febr.-jában Pestre ment, Rónai néven statisztáskodott a színházban. Most viszontagságos sors következett rá. Egy rokona segítségével próbált a soproni lyceumba kerülni s mivel ez nem sikerült, elkeseredésében beállt katonának. Mint közlegény, egy darabig Sopronban maradt, majd csapatával együtt áthelyezték Grácba, onnan Horvátországba. A katonaélet úgy megviselte, hogy komoly beteg lett s egy károlyvárosi emberséges katonaorvos, Römer dr. közbenjárására kiszuperálták. Ekkor Pápára ment, ahol legjobb barátja, Orlay Soma tanult ; a főiskolába nem tudott ugyan beiratkozni, de engedélyt kapott, hogy az előadásokra járhasson. Rövid ittartózkodás után Pozsonyba ment, majd Pesten át Dunavecsére, ahol akkor apja korcsmáros volt. Hazulról is elvonzotta vágya a színészkedés iránt, bejárta gyalog jóformán egész Dunántúlt, míg végre Ozorán beállt egy hattagú vándorszínész társaságba. A társulat hamar feloszlott s P. egyelőre csalódva művészálmaiban, anyja kívánságára újra Pápára ment tovább tanulni. Némi kis keresetéből tengődve tanult, sokat olvasott, megismerkedett a német irodalommal s a magyar költők műveivel. Jó barátságot kötött az ott diákoskodó Jókai Mórral s ez a barátság fontos hatással volt életére. Az iskola képzőtársaságában sikereket Petőfi Sándor szülőnáza Kiskörösön