Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Pólya Jenő - Pólya Tibor - Polybios - Polychromia - Polycladida - Polygnotos - Polyhymnia - Polykleitos - Polykrates - Pomádé - Pomáz - Pomeránia - Pomerellen - Pomológia

212 Pólya — Pomológia Pólya Jenő, sebész, szül. 1876. Budapesten. Dollinger, majd Herczel tanár mellett mű­ködött, 1905. a Szt. Margit, 1910. a Szt­. István kórház sebészfőorvosa lett. 1908. nyerte el a magántanári, 1914. a nyilvános rendkívüli tanári kinevezést. Számos tudományos cikke jelent meg hazai s külföldi szaklapokban. Pólya Tibor, festő és grafikus, szül. 1886. Szolnokon. Budapesti és párisi művészi tanul­mányai után a szolnoki művésztelep lakója lett s itt tölti nyarait. Műveit friss impresszio­nizmus jellemzi, szereli az élénken benépesí­tett kompozíciókat, melyeket a régi hollandus festők szellemében, de zamatos magyarsággal fest meg. Mint plakátfestő és karikaturista is szép sikereket arat élénk és humoros dolgaival. Polybios, görög történetíró (kb. 200—120. Kr. e.). Mint előkelő család sarja, igen fiatalon jelentékeny diplomáciai és katonai pályát futott meg, de közéleti szereplése megszakadt, amikor 166. 1000 társával együtt Rómába vitték túszként. Tizenhét évig tartózkodott Rómában, hol benső barátságba került az ifjabb Scipióval, Róma akkori vezető állam­­férfiával és betekintést nyert a római külpoli­tikába, mely ekkoriban nagy lendülettel haladt világuralmi céljai felé. Római tapasztalatai megérlelték nagy tervét : 40 könyvre terjedő műben (melyből 5 a maga egészében, a többi bő kivonatokban maradt fenn) megírta a Kr. e. 220—144. terjedő kornak világtörténelmi szempontokat alkalmazó történetét. A római világbirodalom megalakulásának e nagyszabású történeti feldolgozása az ókori történetírás legmagasabbrendű terméke. Polyecromia, 1. Polikrom. Polyerichila (állat), a lapos férgek közé, az örvénylő férgek (Turbellaria) osztályába tartozó rend. Bél­csatornájuk számos ágra oszlik. Testük levélalakú s többnyire igen élénk színezetű. Vala­mennyien tengeriek. A Lepto­­plana tremellaris-nak szívóko­rongja nincs, ellenben a na­rancspiros Yungia aurantiaca szívókorongos. Polygnolos, görög festő a Kr. e. V. sz. első felében. Műveit athéni középületek falaira festette. Festményei a görög regék jele­neteit örökítették meg előkelő és ko­moly stílusban. Ere­deti műve egy sem maradt fenn, azon­ban képeinek egy részét ismerjük az egykorú görög vá­zákra festett, kicsi­nyített másolatok­ból. Polyhymnia, a gö­rög mitológiában a költészetet ihlető tündéreknek (a mú­zsáknak) egyike, közelebbről a val­lásos költészet (a himnuszi költészet) pártfogója, kit sű­rűn lefátyolozott női alakként ábrá­zoltak. Polykh­itos, görög szobrász, Pheidias kortársa. A Kr. e. V. sz.-ban élt. Istenszobrokat és főként atlétaszobrokat faragott, amelyek kö­zül néhányat római szobrászok másolatában is­Polycladida-féreg ( Leptoplana tremellaris) merünk. Legnevezetesebb az „Amazon” szobra, a „Lándzsavivő”, „Doryphoros” és a „Diadyme­nos” c. szobra, amely egy magát verseny után tisztogató atlétát ábrázol. Istenszobrai közül csak érmekről ismerjük Hera istennő szobrát. Polykrates, a kisázsiai parton fekvő Samos görög sziget uralkodója (Kr. e. VI. sz.), kinek önkényes uralma egy ideig gazdagságot terem­tett a szigeten , de kit végre is erőszakoskodása, ügyetlen külpolitikája és főleg a szomszédos perzsa birodalom diplomáciájával szemben való tehetetlensége megbuktatott. A nép­hagyomány 10. sorsában az istenek féltékeny­ségének érvényesülését látta s azt mesélte, hogy P.-nak azért kellett megbuknia, mert túlságos szerencséjével felkeltette az istenek haragját. A monda úgy szólt, hogy mikor P. hatalma és gazdagsága tetőpontján állott, egyik barátja figyelmeztette szerencséjének veszélyes voltára. Erre a király barátja taná­csára legdrágább kincsét, remekművű smaragd­­kövű pecsétgyűrűjét a tengerbe dobta. De ezzel sem sikerült az istenek féltékenységét eloszlatnia : másnap a királyi szakács egy hal gyomrában megtalálta a gyűrűt. Ebből meg­tudta a király, hogy az istenek bosszúja útban van. Az újkorban Schiller költeménye (P. gyűrűje) tette e mondát népszerűvé. Pornadé (franc. pommadé), viaszt v. zsírt tartalmazó illatos kenőcs ; régebben csak állati zsírokból készítették, ma a petróleum mellék­terményeit használják, illatos szerekkel v. gyógycélokra gyógyszerekkel keverve. Pomáz, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. P.-i j.-ában, (1920) 4920 1. Vasútállomás, posta, táviró. A budapestiek kedvelt kiránduló- és nyaralóhelye. Pomerania (Pommern), régebben hercegség, jelenleg Poroszország egyik tartománya a Keleti-tenger, Ny-Poroszország, Brandenburg és Mecklenburg között, 30,208 km 2., (1925) 1,877.324 t. Roppant szaggatott partvonala mögött dűnesorok emelkednek. Sok a tó és az erdő. A termékeny területen a lakosság fő­­foglalkozása a földmívelés és állattenyésztés ; elsősorban sok rozsot, burgonyát és dohányt termelnek. Ipara a mezőgazdálkodással kap­csolatos (gép-, szesz-, cukor- és sörgyártás). Tengerpartján sok szép és látogatott fürdőhely van. Nevét bevándorolt szláv népektől (Po­mer) kapta. A szláv uralkodók 1181. ismerték el Barbarossa Frigyes fenhatóságát. Területéért sok harc folyt és gyakran feldarabolták. 1814. Poroszország birtokába került. Pom­erelica (Pomorze), Ny-Poroszország ré­gebbi neve a Visztula balpartján. Kezdetben önálló fejedelemség volt, 1290. Lengyelország­hoz került és rövid megszakítással első fel­osztásáig (1772.) birtokában volt. Jelenleg Lengyelország egyik vajdasága, 16.386 km 2., (1921) 935.679 l.­ Pomológia, az a tudomány, mely a gyümölcs­nek, pl. almának, kürtének, szilvának, diónak stb. fajtáját, fajazonosságát meghatározza s így a gyümölcsfajokat, illetve fajtákat bizo­nyos rendszerbe csoportosítja. A gyümölcsfajták meghatározására a gyü­mölcs külseje, mint : alak, nagyság, szín ; bel­seje, mint kelyhe, magháza, húsának színe-íze stb. szolgál. De szolgál még a gyümölcsfa alakja, növekedési tulajdonsága, ágai, lombja, virág­zata stb. P.-val már a XIX. sz. eleje óta fog­lalkoznak mind a külföldi, mind a hazai pomo­­lógusok. Jelesebb külföldi pomológusok voltak : Hardenport, Diel, Lucas, Oberdick ; hazaiak : Entz, Bereczki stb. A jelen hazai pomológu­sok közül Angyal Dezső, Buday József stb. jeleskednek. Diadumenos, Polykleilos szobra

Next