Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)

V - Vazallus - Vazelin - Vazov, Ivan - Vázsnok - Vázsonyi Jenő - Vázsony Vilmos - Vazul - Veber, Pierre - Vécs - Vecsernye - Vecsés - Vecsey Ferenc - Vécsey Károly - Vécsey Tamás

318 Vazallus — Vécsey és egyéb jeleneteket ábrázolnak, roppant nagy technikai kidolgozottsággal és igen színes kép­zelő erővel. A majolika, fayence, fém és porcel­­án vázáknak igen nagy keletjük volt a közép­kor végén és még inkább a renaissance sz.-ok­ban Kultuszának a csúcspontját a XVIII sz. jelenti, amikor az európai porcellángyárak, fő­ként a meisseni és sèvresi, megkezdték műkö­désüket. A XIX. sz.-ban és a modern időkben a vázakészítésnek már alig van jelentősége. Vazallus, hűbéres különösen a középkor­ban fejlődött ki, amikor kisebb nemesek a hatalmasabb urak védelme alá állották és magukat vele szemben szolgálatokra kötelez­ték. Vannak vazallus-államok is, amelyeknek nincs meg szuverenitási joguk, hanem vala­mely más állam felsőbbsége alatt állanak, mint Marokkó­t, az Indiában levő egyes álla­mok angol protektorátus és fővezetés alatt. Vazelin zsiradék, amely azonban vegyi összetételét tekintve, nem tartozik az úgy­nevezett valódi zsírok közé és épp ezért nem romlik Utóbbi tulajdonságánál fogva a gyógy­szerészetben kiterjedten alkalmazzák kenő­csök alapanyagaként, de csak ha petróleum­tól nem szennyezett, mert utóbbi esetben a bőrt izgatja. A V.-t a petróleum lepárlásakor visszamaradó kristályos tömegből nyerik. Vazov, Ivan, bolgár költő, szül. 1850., megh. 1921 1876. a bolgár szabadságharc bevezetése után Bukarestben élt és ott írta műveit, me­lyekkel magára vonta a figyelmet. Zászló és guzla és Bulgária keservei c. verseskönyveivel aratta első sikereit Leghíresebb művei a Májusi virág­­füzér c. dalciklus és Az iga alatt c. nagy regény. Színdarabokat is írt. Az egyetlen bolgár író, akinek nevét hazája határain túl is ismerik. Vázsnok, kisk. Baranya vm. hegyháti j.-ában, (1920) 274 l. U. p. és u. t. Lásd. Vázsonyi Jenő, gépészmérnök, szül. 1864. Csabrendeken. A Máv.-nál kezdte pályáját . 1906 vasúti és hajózási főfelügyelő, 1914. Máv.-igazgató, 1918. Máv.-elnök, ahonnan 1919. a proletárdiktatúra mozdította el. A világ­háborúban a szénügyek kormánybiztosa volt. Alapított és szerkesztett több műszaki lapot (Mozdonyvezetők Lapja, Gépkezelők Lapja) és néhány munkásvédelmi könyvet irt, vissza­vonulása óta is szakirodalmi téren tevékeny­kedik 1916. udvari tanácsos lett. Vázsony Vilmos, politikus, szül. 1868. Sü­megen, megh. 1926. Badenben. Már jog­hallgató korában figyelmet keltően szerepelt a véderővita és a zsidó recepció mozgal­mában. 1894. ügyvéd, ugyanekkor városi kép­viselő, 1901 ország­­gyűlési képviselő lett Mint a Demokrata Párt megalapítójának a városházán és a kép­viselőházban is nagy súlya volt a szavának. Tagja volt a koalíció vezérlőbizottságának. Később a munkapárt adójavaslatai ellen és az általános választójog mellett folytatott sike­res harcot Az Esterházy kormány választójogi programja alapján el­vállalta 1917 máj.-ban az igazságügyi tárcát, a következő Wekerle-kabinetben választójogi, majd igazságügyi miniszter lett és lemondott, amikor Wekerle nem fogadta el az ő választó­jogi javaslatát. Lemondásakor a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta. A proletár­diktatúra alatt Svájcban élt. Hazatérvén, nem­zetgyűlési képviselő és ismét városi képviselő lett.­ Az akkori kilengések ellen bátran szót emelt, amiért ellenfelei utcai támadással próbál­ták megfélemlíteni. Ez a támadás csak aláásta megrongált egészségét és Badenben, ahová gyógyulni ment, meghalt. A központi városháza udvaráról temették nagy pompával és részvéttel. Sok szakcikkén és néhány önálló jogi munká­ján kívül állandóan írt napilapokba. A napi politika kérdéseit, mint a Pesti Hírlap cikk­írója, fejtegette egy évtizeden át. Vazul ( Vászoly), magyar herceg, Mihály fia, Szent István unokaöccse. Imre herceg halála után Szent István nem őt, hanem Pétert jelölte ki utódául. V. ekkor három főúrral meg akarta ölelni István királyt, de terve nem sikerült. Erre a király megvakíttatta őt és társait, kezeiket levágatta, gyermekeiket pedig száműzte. Veber, Pierre, francia író, szül. 1869. Egyike a legkiválóbb modern francia vígjátékíróknak. Több színművét, mint pl. A bábjáték ; Louie , Az asszony és a bábuk címűeket a mi színházaink is nagy sikerrel játszották. Regényei közül a legnagyobb sikert a Szeretem, szerelem és a Pompadour egyik kalandja címűek aratták. Vécs, nagyk. Heves vm. gyöngyösi j.-ában, (1920) 1564­­. Posta, u. t. Feldebrő. Vecsernye, szláv eredetű szó az est­ivecser­ szóból, esti, ul. délutáni istentisztelet, zsolozs­­mázás a kat. egyházban, amelyet a székes­­egyházakban nyilvánosan tartanak. Vecsés, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. monori­t.-ában, (1920) 9400 1. Vasútállomás, posta, táviró. Vécsey Ferenc, hegedűművész, szül. 1893. Budapesten. A Zeneakadémián Hubay növen­déke volt. Csodagyermek, ki tízéves korában európai körútra ment. Hangszerének klasszikus súlyú, világhírű művésze. Állandóan Olaszor­szágban él, ahová művészi körútjai után visszatér. Vécsey Károly gróf, 1848—1849-es honvéd­­tábornok és Vértanú, szül. 1807. Pesten, ki­végezték 1849. okt. 6. Aradon. A császári hadseregben szolgált, 1847. őrnagy a nádor­huszároknál. 1848. nyarán a szerb fölkelők ellen harcolt a Bácskában. A Honvédelmi Bizott­mány utasítására Törökszentmiklósra vezette seregét s itt egyesült Dam­janich seregével. Ezért a kormány tábornokká lép­tette elő. Tevékeny része volt a szolnoki csata ki­vívásában. 1849. ápr. 7 az aradi honvédség pa­rancsnoka s mint ilyen a várat (jún.. 28.) fel­adásra kényszeritette. A temesvári csata (aug. 9.) után Borosjenőre vonult vécsey Karóig gróf ■, itt rakta le a fegy­vert aug. 21. az oroszok előtt. Ezután a csá­szári sereg elfogta és az aradi várba záratta, ahol a hadbíróság halálra ítélte. Vécsey Tamás, jogtudós, szül. 1839. Szikszón, megh. 1912. Budapesten. Jogi tanulmányait el­végezvén, Eötvös L­oránd mellett volt nevelő. 1864. budapesti egyetemi magántanár, 1864. eperjesi jogtanár lett. 1870—81-ig orsz. képviselő volt. 1874. a római jog tanára a budapesti egyetemen. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, sokat foglalkozott a jogi oktatás problémái­val s részt vett a polgári t­örvénykönyv előké­szítésében Főbb művei: A római jog institutiói; Római családi jog; A XII táblás törvény töre­dékei ; Széchenyi és a magyar magánjog.

Next