Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
B - Brantford - Branting Karl Hjalmar - Brantôme - Branyicska (Brănisca) - Branyiszkói csata - Branyiszkói hegység - Branzino - Brasenia - Braseu - Brasidas - Brasini Armando - Brasov - Brassai Sámuel - Brasserie
írta meg tein fivét is, a Narrenschiff c. nagyhatású verses szatírát; ez 1494-ben jelent meg Bázelben, a saját rajzai után készült kitűnő fametszetekkel és hamarosan latin, angol, francia, alnémet és holland nyelvre is lefordították. Kora társadalmának visszaéléseit ostorozta s mint fiatalabb kortársa, Erasmus, ő is az egyház megújhodását sürgette, de a reformációhoz már nem csatlakozott Latin művei közül nevezetesebbek: Liber facetiarum, (szatírák, 1496) és Varia carmina (versek, 1498). Brantford Slrentford], iparos és kereskedő város Canadában, Ontario tartományban, a Grand River mellett. (1931) 29.440 lak. Granting Karl Hjalmar, svéd államférfi, •1860, 1925. A svéd szociáldemokrata párt megalapítója és legképzettebb vezére. 1920- ban miniszterelnök és külügyminiszter lett. Ellensége volt a forradalmi törekvéseknek, eszméit békés eszközökkel, parlamentáris úton akarta megvalósítani. Brantôme [brantom], igazi neve Pierre de Bourdeille [burnes], *1534 körül, 1614. III. Henrik francia király ceremóniamestere volt, számos hadjáratban is részt vett. Egyszer oly szerencsétlenül esett le lováról, hogy élete hátralevő éveire nyomorékká vált. Ekkor kezdte írni hírhedté vált emlékiratait (Vie des hommes illustres, Vie des dames illustres, Vie des dames galantes). Ezekben a francia főúri és társadalmi pletykákat, botrányokat mondja el minden erkölcsi tartózkodás nélkül. Branyicska (Branisca), hunyadmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 770 lak. Márványipar és mészgyártás. Jósika-kastélya a XVI. sz.-ban épült. Branyiszkói csata, a szabadságharc dicsőséges hadi ténye. 1849 telén a honvédsereg, Görgey vezetése alatt, visszavonulóban volt a bányavárosokon keresztül. Schlick tábornok, hogy az utat elzárja, a Deym-féle dandárral megszállta a Branyiszkó-hágót. Guyon Richárd 1849 febr. 5-én áttörte a zárat és így összeköttetést teremtett Görgey és a felsőtiszai csapatok közt. Banyiszkói hegység, az ÉNY.-i Kárpátok külső V. fő kristályos vonulatának legkeletibb tagja a Szepesi medence, a Tarca és a Hernád völgye között. Kristályos kőzetekből felépített, ú. n. maghegység, amely üledékes kőzetekből (mészkő) álló, enyhén meggyűrt takarót visel. Szelídformájú, fenyveserdőkkel borított középhegység; a B.-i hágó (758 m magas) két részre osztja. A hágón forgalmas országút vezet át a Szepesi medencéből a Tarca medencéjébe. Legmagasabb pontjára kápolnát és a branyiszkói csata (1. o.) emlékére emlékoszlopot emeltek. A hágóról és a hegység legmagasabb pontjáról (Smrekovica 1193 m) gyönyörű kilátás nyílik a Magas Tátrára és a környező vidékre. Branzino, a tengeri süllő (Labrax lupus) adriai neve. Kiválóan finom húsú, 0-5— Brasserie 1 m hosszúságú,, 10 kg-ig terjedő súlyú tengeri hal. Már a régi görögök és rómaiakis nagyon kedvelték. Ma is a legjobb húsú, legnemesebb tengeri halnak tartják. Roston v. olajban sütve kedvelik. Brasenia, a tündérrózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Egyetlen, ma élő faja a B. purpurea, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália vizeiben él. Braseu, 1. Brassó (Románia), Brasidas, spártai hadvezér a Kr. e. V. sz.ban. A peloponnesosi háború első szakaszában (431—421) harcolt a spártaiak élén Athén ellen. Elfoglalta Amphipolist, majd később ugyanott elesett. Brasini [braz.] Armando, olasz építész, *1880. A világháború utáni olasz építészet jelentős képviselője, ő alakította a tripolii Volpi-sétányt, tervezte XV. Benedek pápa megbízásából a római Parioli-negyed nagy plébániatemplomát. Brasov, 1. Brassó (Románia). Brassai Sámuel (családi neve Welmes), polihisztor, *1800, +1897. Atyja unitárius lelkész volt. Erdélyben végezte iskoláit, majd házitanító lett a gr. Bethlen-családnál. 1834- ben a kolozsvári Vasárnapi Újságot alapította meg. 1837-ben az unitárius gimnázium tanára lett. 1850-től 59-ig Pesten tanított, majd ismét Kolozsvárott. 1872-ben tanár lett a kolozsvári egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia is ebben az időben választotta tagjává. A tudományok majd minden ágában sikeresen dolgozott. Nyelvészeti és irodalmi elveiért kíméletlen polémiákat folytatott. Mint kritikus Jósika Miklóst, Eötvös Józsefet, sőt Vörösmartyt is támadta. Liszt Ferenc ellen irányult Magyar vagy cigányzenei c. vitairata (1886), ebben a magyar zene eredetisége mellett tört lándzsát. Foglalkozott teológiával, logikai és esztétikai kérdésekkel, botanikai és matematikai problémákkal s a világnyelvek mellett beszélt oroszul, törökül, héberül és szanszkritul. Fordított Gogolytól és Sollogubtól. Szerkesztette a Critikai Lapokat (1855) és az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokat. Fontosabb munkái: Az Akadémia igazsága (1862); A módszerről 1867— 69); A magyar bővített mondat (1870); A néo- és palaeológia ügyében (1875); A jövő vallása (1886); Jézus Istensége (1887); Szórend és accentus (1888). Érdekes, gazdag egyéniség volt; életrajzát Fitz József írta meg (1912). Brasserie [braszrí], francia szó, a. m. sörfőzde, söröző. Branzino, Uj Idők Lexikona, V. 107368