Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

J - Jókay (Ásvai) család - Joker, l. Jolly Joker - Jokkaichi, l. Yokkaichi - Jokoháma, l. Yokohama - Jokoszuka, l. Yokosuka - Jókő (Dobrá Voda) - Jókszedők (Jochkergetők, joccedech, jocceridech) - Jókút (Kúty) - Jola, l. Yola - Jólak (Dobrá) - Jolánta, boldog - Jolész - Jóléti bizottság - Jóléti intézmények - Joliet - Joliot Frédéric - Jolly Joker - Jolson Al - Jolsva

- 3545 — Jolsva Jókay (Asvai), komárommegyei nemes család, ősei Mihály, Ferenc és Jakab test­vérek, akik 1668-ban kaptak magyar nemes­séget. A család Mihálytól származik, aki Ko­máromban aranyműves volt. József (*1781, +1837) és Pulay Mária házasságából szár­mazott Mór, ő nevét Jókainak írta (1. o.); ennek Károly nevű testvérétől (*1854, +1902), származó Miklós (*1892), volt országgyű­lési képviselő, a Jókay Ihász családi nevet használja. Joker, 1. Jolly Joker, Jokkaichi, 1. Yokkaichi, Jokohama, 1. Yokohama. Jokoszuka, 1. Yokosuka. Jókő (Dobrá Voda), nyitram­egyei köz­ség, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 1409 lak. Középkori váromladék. Vegyé­szeti gyár. Jókszedők (jochkergetők, joccedech, joc­­ceridech), hatósági közegek a középkorban, az elkóborolt marhákat és az uratlan rab­szolgákat, összeszedték s azokat a hatósági istállókban Szt. Mihály napjáig őrizték. Ha addig gazdájuk nem akadt, a jószágok (jók) , részben a pristaldust, és részben a me­gyei ispánt illették. Jókút (Kúly), nyitramegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 2908 lak. Jola, 1. Yola, Jólak (Dobrá), trencsénmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 601 lak. Jolánta, boldog, IV. Béla király leánya, boldog Margit és Kinga testvére, VI. Po­­bozsny Boleszláv lengyel herceg felesége, *1238, +1298. Házasságából két leánya szü­letett, akik közül egyik Gnesenben apáca lett. I. férjének halála után klarissza­­apáca lett Ó-Sandecz-ben, majd leányának kolostorába vonult vissza. XII. Leó avatta boldoggá 1827-ben. Ünnepe: jan. 15. Jólész, kir. Gömör és Kishont vm. rima­­szombati j.-ában. (1930) 415 lak. Tr.-tól 1938-ig Csehszlovákiához tartozott. Jóléti bizottság (franciául Comité du salut public), a francia forradalomban, 1793— 1794. években működő testület. A teljes végrehajtó hatalmat diktátori módon gya­korolta. A konvent választotta tagjai kö­zül­ a minisztereket és a közbiztonsági bi­zottságot, utóbbi útján a forradalmi tör­vényszéket is irányította. Robespierre bu­kása után oszlott fel, tagjainak nagy részét kivégezték. Jóléti intézmények, olyan közületi v. ma­gánegyesületi szervezetek, amelyek az össz­lakosság ill. a gazdaságilag gyengébb tár­sadalmi rétegek szociális gondozására és életviszonyainak megjavítására alakultak. Ilyenek a kislakásépítő akciók, a tanács­adóintézmények, a betegsegélyzők, az anya- és csecsemővédelem szervezetei stb. Ma­gyarországon egy ideig külön népjóléti mi­nisztérium állt fenn. Joliet [dzseljet], város az É. Egy. All.­­ban, Illinois államban; acél-, gép-, cipő- és papírgyártás; gabonakereskedelem. (1930) 42.993 lak. Joliot [zsolió] Frédéric, francia fizikus, *1900. Feleségével, Irene Curie-vel (1. o.) együtt először állított elő mesterséges radio­aktív anyagokat, 1934-ben, ezért 1935-ben megkapták a Nobel-díjat. Jolly Joker [dzsolli dzsóker], kártyalap, az ötvenkétlapos francia kártyacsomag ki­egészítő kártyája. Egyes kártyajátékoknál (romi) a játékos a J.-t tetszőleges kártya­lap szerepére, ill. pótlására használhatja fel. Példa: a játékosnak treff nyolcasa, tí­zese és J.-e van. A játékos e három kár­tyát mint teljes tercet szerepeltetheti, ugyanis a hiányzó treff kilencest a J.-vel helyettesíti. Jolson AJ (családi nevén :Asha Yoelsen), amerikai revü- és filmszínész, *1893. Az első nagy amerikai hangosfilm, a Singing Fool főszerepében aratott világsikert. Jolsva, város Gömör és Kishont vm. rozs­­nyói j.-ában. (1930) 3493 lak. Tr.-tól 1938-ig Jelava néven Csehszlovákiához tartozott. Vasérc- és márványbánya. Magnezitgyár, harangöntés, szőnyeg­háziipar. Gyümölcs­­termelő vidék. J.-t 1243-ban IV. Béla ok­levele említi először, Castrum Iisva néven. Az Árpádok korában bányái révén kincs­tári birtok volt, a XIV. sz.-ban jelentékeny érd­kereskedelmi közvetítő hely. 1720-ban Koháry István birtokába került, tőle leány­ágon a Koburgok örökölték, ezek jogható­sága alól a múlt. sz. közepén váltotta meg magát a város. A templomosok klastroma helyén áll ma a renaissance-stílusban ^Int c^iStv ***• a,t&£us/JZ* uaP füplt£ +ryi»>* f^>+(\nc$ tttnt fZfo "> 'rtcr>W>\cvi/<>» cfh.cxctts \ku ví^ *ÍViCö^Civícn^V*4<t V^i vojr-tAk- o,( * Cuvj r.yutitn fyv ^UPA# cmmy T“ v , fcT1" v6 G&afeifr acC^fc cl­iiiitazhritAbi arter x£ ricftik&ic&uV & &y^luA*v 1 A Jókai-kódex első lapja.

Next