Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kossuth (Udvardi és Kossuthi) család - Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos
3965 — Kossuth — K alatt fel nem vett címszőke alatt található ki — rotta első szerelme téves címen ismert lassú magyar (1794), melynek dallamára Csokonai A reményhez c. versét írta. Kossuth (Udvardi és Kossuthi), Túróc vm.-i ősnemes család. Hiteles őse: Math, akinek fia Kossuth, a család névadója, IV. Béla királytól a Túróc folyó jobbpartján földbirtokot kapott adományba, melyről a király 1263-ban új adománylevelet állított ki. Pál a velenceiek ellen vitézül harcolt, ezért 1374-ben kir. adománylevelet nyert. Miklós a XV. sz. elején túróci alkapitány. Miklós Mátyás királytól 1479-ben címereslevelet kapott, melyben a főcímeralak a család nevére utaló kos. Tamás 1489-ben ismét új kir. adománylevélben részesült. Miklós (*1595, f 1661), 1649—1650-ben az Érsekújvárra küldött Túróc vm.-i huszárok hadnagya, a perbetei ütközetben sebesülten török fogságba esett, onnan 1800 tallér váltságdíj fejében szabadult, később túró és alkapitány. Sándor, huszárkapitány, a spanyol örökösödési háború alkalmával 1705 őszén Strassburg környékén francia golyótól fejlövést kapott. László (*1763, 1839), ügyvéd; gyermekei: Lajos, Magyarország kormányzója; Karolina, Breznay Istvánná; Emilia, Zulawski Zsigmondné; Lujza, Ruttkay Józsefné és Zsuzsánna, Meszleny Rudolfné. Lajosnak Meszleny Teréziával kötött házasságából három gyermeke született: Ferenc, Vilma (*1843, fl862) és Lajos Tivadar. K. Lajos utódai közül ma már senki sem él; oldalági rokonai tartják életben a család nevét. Kossuth Ferenc, mérnök és politikus, K. Lajos fia, *1841, fl914. A szabadságharc bukása után követte atyját az emigrációba. A párizsi politechnikumon mérnöki tanulmányokat folytatott s Angliában és Olaszországban mint jeles vasúti mérnök, majd nagyobb vasútépítkezések vezetője tűnt ki. 1873-ban a cesenai bányatársaság vezérigazgatója, 1877-ben mint az Impresa Industriali Italia vezérigazgatója nagy vas- és acélhidak építését irányította. Különösen jelentős mérnöki műve: az egyiptomi acélhidak építése a Níluson. Atyja halála után visszatért Magyarországba. Bekapcsolódott a magyar politikai életbe s egyik vezére lett a 48-as és függetlenségi pártnak. Wekerle Sándor koalíciós kormányában kereskedelmi miniszter volt (1906—1910). Mikor 1910-ben az országgyűlési választások nemzeti munkapárti többséget eredményeztek, ismét ellenzékbe ment s mint a függetlenségi párt elnöke vett részt a politikai életben. Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója, az új Magyarország egyik megteremtője.Monok 1802. szept. 19., t Torino 1894. márc. 20. Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, Sárospatakon végezte. Pesten ügyvédi oklevelet szerzett és néhány esztendeig tartó itteni gyakorlat után Sátoraljaújhelyen ügyvédtársa lett atyjának, K. Lászlónak. 1841-ben vette feleségül Meszleny Teréziát, ki, 1865-ben bekövetkezett haláláig küzdelmeiben hűséges társa volt. 1827-ben Zemplén megye táblabírája lett. Az országos kolera idején részbizottsági elnök volt. A országgyűlésen először mint br. Vécsey Miklós „absentium ablegatus*‘-a jelent meg 1832-ben. Az alsó tábla ebben az időben már szabadelvű többségű s a 32-iki viharos üléseken egymásután kerültek szóba a nagy reformkérdések: a magyar nyelv ügye, az örök váltság és gondolatszabadság. K. mint a „távollevő követe", sem a tanácskozásokon, sem a szavazásban nem vehetett részt. Az alsóház szabadelvű többsége, amely asajtószabadságot követelte, őt bízta meg a kéziratos Országgyűlési Tudósítások szerkesztésével, ez nevét egyszerre országosan ismertté tette. A kéziratos lapot a szabadelvű ifjúság sokszorosította, s az egyes számokat főleg a vm.-ek vezetőinek küldték meg, bár a kormány ez elé különböző akadályokat gördített S minthogy K. az Országgyűlés bezárása után, a kormány tilalma ellenére, vállalkozását, mint Törvényhatósági Tudósításokat folytatta, 1837. máj. 4.-én zugligeti lakásán letartóztatták. A kormány perbe fogatta és a bíróság négyesztendei börtönre ítélte. Büntetéséből három esztendőt töltött ki (Budán, ma Werbőczy utca 9. sz. ház emléktáblával). Fogságát tanulással töltötte el (ekkor tanult meg angolul is). Kiszabadulása után Landerer pesti nyomdász felszólítására elvállalta a Pesti Hírlap szerkesztését. A lap sikere szinte páratlan volt. K. hangja nem volt lazító — a cenzúra miatt nem is lehetett —, mégis felkeltette Széchenyi rosszulását, aki a Kelet Népe c. röpiratában kifejtette, hogy K. összes reformtörekvéseit helyesli, de elítéli „taktikáját és modorát", mert azok forradalomra vezetnek. A könyv nyomán támadt nagy perben a kortársak, köztük Eötvös, Wesselényi és Vörösmarty K. mellé álltak. A Pesti Hírlaptól a kormánykörök állandó intrikái és zaklatásai következtében 1844 június végén megvált. Ezután egy nagy társadalmi mozgalom élére állt, melynek az volt a célja, hogy az ország piacát belföldi iparcikkek fogyasztásával a hazai ipar számára biztosítsák. 1844. októberében megalapította a Védegyletek 1847. őszén Pest vm. K.-ot jelölte követének. A központi hatalom a kormányterror minden eszközét megmozgatta ellene, de az október 18-án lezajlott pesti választáson fölényes többséggel győzött. Az 1847. országgyűlés, a rendi Magyarország utolsó országgyűlése, a királyi előterjesztés feletti vitával kezdődött, 1848. márc. 3.-án mondotta el Kossuth egyik leghatásosabb beszédét, melyben a királyhoz intézett nyilatkozatot indokolta. Kifejtette, hogy Magyarország és a császári birodalom között a szövetség csak a közös alkotmányosság alapján képzelhető el, mert a bürok-