Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
R - Ruysdael Salomon, van - Ruyter Michiel Adraans, de - Ruza-szarvasok (Rusa) - Ruzicska Leopold - Ruzicskay György - Ružin, l. Óruzsin - Ružiná, l. Rózsaszállás - Ruzitska György - Ruzitska Ignác - Ruzitska József - Ruzitska Mária - Ružomberek, l. Rózsahegy - Ruzs (Rugi) - Ruzsoly (Kruzlová) - Rübezahl (Répacsősz) - Rückert Friedrich - Rüdiger Feodor Vasziljevics gr.
Rüdiger Ruysdael [rajszoúl] Salomon, van, hollandi festő, *1600 körül, + 1670. Esaias van de Velde és Pieter Molyn hatása alatt fejlődött. Állandóan Haarlemben működött. Tájképeket festett, folyó- és tengerparti motívumokat, országutakat, falurészleteket, rendszerint alakokkal, olykor népes csoportokkal élénkítette képeit. Korai munkái rokonok Van doyen zöldesbarna, világos képeivel; később mélyebb és melegebb tónusra tért át. A Szépművészeti Múzeumban öt festménye képviseli, köztük A korcsma c. a legnevezetesebb. Fia, Jacob II. (*1630, 1681), ugyancsak tájképfestő volt, szerény követője atyjának. A Szépművészeti Múzeumban Táj tehenekkel c. képe. Ruyter [rajter] Michiel Adriaans, de, Hollandia főadmirálisa, *1607, +1676. Az angolok, franciák és svédek ellen védte hazáját. 1676 februárjában ő szabadította ki a magyar prot. gályarabokat. Amsterdami sírján a magyar ref. zsinat ezüstkoszorúja fejezi ki a hálát, Debrecenben a gályarabok emlékoszlopa örökíti meg a nevét. Ruza-szarvasok (Rusa), a szarvasoknak D. és DK.-Ázsiában, Indiától a DK.-ázsiai szigetvilágig elterjedt nemzetsége. Agancsuk 3 ágúnál dúsabbra sohasem fejlődik. Egy részüknek a szőrözete állandóan foltos, másoké csak fiatal korban, míg a harmadik csoport fajai mindig egyszínűek. Szegyükön és nyakukon gyakran jól kifejlett sörényük van. Legismertebb fajuk az axis-szarvas (1. o.). Ruzieska Leopold, horvátországi születésű svájci vegyész, Dr. Ing. *1887. Karlsruheban végezte tanulmányait. 1926-ban a szerves vegytan tanára lett Zürichben. A növényekben előforduló illóolajok (terpének) terén végzett vizsgálataival tűnt ki. 1933 óta különösen a hormonokkal foglalkozott, megvalósította több hormon szintézisét, így pl. a férfi hormonét (Androsteron) is. Ezekért a munkáiért 1939-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat. Ruzicskay György, festő és grafikus, *1896. Friss meglátású, mozgalmas benyomást keltő műveivel szerepelt a kiállításokon; képviselve van a Fővárosi Képtárban. Mint illusztrátor és rajzoló is ismert. Ruzin, 1. Druzsin (Szlovákia). Ruziná, 1. Rózsaszállás (Szlovákia). Ruzitska György, zenepedagógus, *1790, +1869. A Kolozsvári Musical Conservatoriumnak 34 éven át volt igazgatója. Mint zeneszerző is működött. Kéziratainak nagy részét a Nemzeti Múzeum Széchényi-könyvtára őrzi. Ruzitska Ignác, karnagy és zeneszerző, *1777. +1833. Veszprémben a káptalan elsőhegedűse, majd püspöki régens hord volt. Szerkesztette a Magyar nóták Veszprém vármegyéből c. gyűjteményes verbunkossorzatot (1823—32, 15 füzet). Szerzeményei is megjelentek; több Bihari- és Csermákdarabot ő jegyzett le legelőször. Ruzitska József, zeneszerző, *1775 körül, +1824. után. Az első magyar dalmű szerzője. 1820-ban Nagyenyeden működött, mint katonakarmester, 1822-ben a kolozsvári színház karmestere lett, ott mutatta be 1822. dec. 26-án az első magyar operát, a Kótsi Patkó János szövegére írt Béla, futásá-t. A verbunkos-stílusban írt mű egynéhány száma s különösen a Hunnia nyög letiporva kezdetű rendkívüli népszerűségre tett szert. Később R. Olaszországba költözött. Ruzitska Mária, író, bg. fővárosi polgári iskolai tanár. Számos elbeszélése, úticikke, színi- és könyvbírálata jelent meg, főleg az Uj Idők-ben, melynek 1924 óta belső munkatársa. Egyike legkiválóbb fordítóinknak. Maeterlinck, Géraldy, Sully- Prudhomme, Wildgans, Ricarda Hueh stb. versein kívül kb. 50 kötet regényt fordított németből, franciából, angolból. Ruzomberok, 1. Rózsahegy (Szlovákia), Rúzs (Rugi), krassó-szörénymegyei k. Tróta Romániához tart. (1930) 745 lak. Ruzsoly (Kruzlová), sárosmegyei k., Tr.— 1939. Oszl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 394 lak. Rübezahi (Répacsősz), a német monda szerint az Óriáshegység vidékén otthonos szellem. Tetszés szerint változtatja alakját. Vihart idéz fel, ugratja, bosszantja, de meg is jutalmazza az útonjárókat. Az alakjához fűződő szájhagyományt elsőnek Joh. Praetorius (XVII. sz.) gyűjtötte össze. Ruckert Friedrich, német költő, *1788. +1866. Jenában, Hanauban tanított, Stuttgartban szerkesztő volt, 1826-ban Erlangenban az orientalisztika egyet, tanára lett, rövid ideig Berlinben működött, majd élete végéig Neuses faluban (Koburg mellett) élt. Rendkívül termékeny író volt. Első versgyűjteményét „Freimund Reimar“ álnéven adta ki (Deutsche Gedichte, benne a híressé vált Geharnischte Sonette-sorozat); ezek, valamint későbbi versei a napóleoni kor hazafias lírájának jellemző, nagy hatást tett képviselői. Költészetének következő szakában szerelmes versekkel jelentkezett (Liebesfrühling, 1934); írt gyermekdalokat, legendákat, versekbe szedte Jézus életét, de józan természetének legjobban a tanító ,gnoma“ fellelt meg (gyűjteménye: Die Weisheit, der Brahmanen, 1843). Még fiatal korában, Goethe hatása alatt, megtanult egy sor K.-i nyelvet; páratlan virtuozitással költötte át németre a K.-i költészet remekeit (Szádi, Firduszi stb.). Sok kötetre rúgó munkáit a könnyed, ragyogó verselés jellemzi, de mögötte sokszor hiányzik a melegség. Rüdiger Feodor Vaszillevics gr., orosz hadvezér, *1784, +1856. 1849-ben mint lovassági tábornok a III. orosz hadtest parancsnoka volt a Magyarország ellen küldött seregben. Görgey Artur vele kezdett tárgyalásokat ,s előtte tette le a fegyvert Világosnál 1849. aug. 13.-án.