Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Tiszaágtelek - Tiszaásvány - Tiszabábolna - Tiszabecs - Tiszabercel - Tiszabezdéd - Tiszabogdány - Tiszaborkút - Tiszabő - Tiszabökény - Tiszabura - Tiszabűd - Tiszacsécse - Tiszacsege - Tiszacsoma - Tiszadada - Tiszaderzs - Tiszadob - Tiszadorogma - Tiszaeszlár - Tiszafa (Eibenthal) - Tiszafa, Taxus - Tiszafafélék, Taxaceae - Tiszafalva (Tísa) - Tiszafarkasfalva - Tiszafejéregyház - Tiszaföldvár - Tiszafüred

Tiszaágtelek Tiszaágtelek, kk., Ung vm. ungvári j., a csap—munkácsi autóbuszvonalon. (1311) 686 lak.; u. p és u. t. Nagydobrony. Tr.—1938: Agovo (CsSzl.). Tiszaásvány, kk. Ung vm. ungvári j., a csap—munkácsi autóbuszvonalon. (1941) 687 lak.; u. p. és u. t. Csap. Tr.—1938: Aivari (CsSzl.). Tiszabábolna, nk., Borsod vm. mezőcsáti j. (1941) 1335 lak., u. t. Tiszadorogma. Tiszabecs, kk., Szatmár vm. fehérgyarmati 3., a fehérgyarmat—beregszászi autóbusz­­vonalon. (1941) 1499 lak. Rákóczi és Bercsé­nyi 1703. évi nagy győzelmének emlékét a ref- templom előtt és Tisza-hídnál egy-egy emlékoszlop őrzi. Tiszabercel, nk., Szabolcs vm. dadai felső j., a nyíregyháza—sátoraljaújhelyi keskeny­­vágányú vasút mellett. (1941) 2790 lak. Gőz­téglagyár, hengermalom. Árpádkori ref. templom. Bessenyei György szülőházát em­léktábla jelöli. Tiszabezdéd, kir., Szabolcs vm. tiszai j., a nyíregyháza—csapi vasútvonalon. (1941) 1789 lak. Tiszabogdány, kárpátaljai nk., márama­­rosi közig, kirendeltség rahói j., a rabó— hoverlagáti autóbuszvonalon. (1941) 5797 lak. Fűrésztelepek. Tr.—1939: Bohdan (CsSzl.), Tiszaborkút, kárpátaljai kk., máramarosi közig. kirendeltség lakói r., a máramaros­­sziget—kőrösmezői vasútvonalon. (1941) 1871 lak. Vasas-jódos gyógyvíz-, és savanyúvíz­­források. Tr.—1939: Kvasy (CsSzl.), Tiszabő, nk., Jász-Nagykún-Szolnok vm. tiszai közép j., a Tisza mellett, a szolnok— tiszaderzsi autóbuszvonalon. (1941) 2220 lak. Tiszabökény, kk., Ugocsa vm. halmi j., a beregszász—nagypaládi autóbuszvonalon. (1941) 1166 lak., u. p. Tiszap­er­falva, u. t. Tiszaújlak. Tr.—1938: Beken (CsSzl.), Tiszabura, nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai közép j., a szolnok—tiszaderzsi autó­buszvonalon, (1941) 2826 lak. Hajóállomás. Tiszabűd, nk., Szabolcs vm. dadai alsó j. (1930) 2655 lak. 1941-ben Bűdszentmihályhoz csatolták. Tiszacsácse, kk., Szatmár vm. fehérgyar­mati j. (1941) 394 lak., u. p. és u. t. Tisza­­kóród. Tiszacsege, nk., Hajdú vm. központi j., az ohat-pusztakócs—polgári vasútvonalon. (1941) 6306 lak. Tiszacsoma, kk., Bereg vm. beregszászi j. (1941) 716 lak.; u. p. és u. t. Macsola. Tr.— 1938: Coma (CsSzl.). Tiszadada, nk., Szabolcs vm. dadai alsó j., a nyíregyháza—polgári vasútvonalon. (1941) 3333 lak. Tiszaderzs, ak. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai felső j., Szolnokkal autóbuszjárat köti össze. (1941) 3303 lak. Tiszadob, vk., Szabolcs vm. dadai alsó j., a nyíregyháza—polgári vasútvonalon. (1941) 4254 lak. Malom. Kastélyát gr. Andrássy Gyula 1902-ben a vajdahunyadi vár mintá­jára építtette. Határában a Tiszaszabályo­­zás emlékműve. Tiszadorogma, nk., Borsod vm. mezőcsáti j. (1941) 1393 lak. Tiszaeszlár, nk. Szabolcs vm. dadai alsó j., a nyíregyháza—polgári vasútvonalon. (1941) 3753 lak. E­­községhez fűződött 1882— 83-ban a vádlottak felmentésével végződő vérvád-per. Tiszafa (Eibenthal), krassó-szörénymegyei k. Tr­­óta Romániához tart. (1930) 591 lak. Tiszafa, Taxus, a nyitvatermők tiszafa­félék családjába tar­tozó növénynemzetség. Hasonlít a jegenye­­fenyőhöz, attól köny­­nyen megkülönböztet­hető piros húsú, mag­köpennyel bíró, bogyó­­szerű magjai és egy­ke­gy­ő tűiével®­ ré­vén. Egyetlen faja a Taxus baccata, as 1.­1 félgömbön honos. Ma­gyarországon egykor'­­. gyakori volt, de értékes fája miatt csaknem kipusztították. Ma ritkaság, nagyobb cso­portokban csak helyenként él, pl. a Ba­konyban Bánd mellett, a Szádelői völgy­ben stb. Kedvelt díszcserje, levele mérges. Keskeny, világos szíjácsú gesztfa, mint szívós, rugalmas, kemény, nehéz (fajsúlya 0 80), szép rajzú és szilárd fát, az asztalo­sok mindig sokra becsülték. Gyantamentes anyaga a famérkészítésen kívül alkalmas még finom esztergályos- és faragómunkák­­hoz, valamint hangszerkészítéshez. Tiszafafélék, Taxaceae, a fenyőfélékkel rokon növénycsalád. Tűlevelű fák v. cser­jék, váltivarúak. A termes virág legtöbb­ször magányos csúcsálló magrügyből áll. Hazai nemzetsége a tiszafa, másföldségi pl. a Podocarpus, Dacrydium, Phyllocladus, Torreya stb. Tiszafalva (Tisa), aradmegyei k., Tr­ óta Romániához tart. (1930) 793 lak. Tiszafarkasfalva, kir., Ugocsa vm. halmi j., a beregszász—nagypaládi autóbuszvona­lon. (1941) 442 lak., u. p. T­iszapéter­falva, u. t. Tiszaújlak. Tr.—1938: Farkasfalva (CsSzl.). Tiszafejéregyház, kk., Máramaros vm. má­­ramarosszigeti­­. (1941) 1854 lak. U. p. és u. t. Aknaszlatina. Tr.—1939: BU. Církev (CsSzl.). Tiszaföldvár, nk., Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai alsó j.-ának székhelye, a Tisza mellett, a Szolnok—szentesi vasút- és Szol­nok—cibakházai autóbuszvonalon; hajóállo­más. (1941) 12.090 lak. Téglagyár, gőzmalom. Tiszafüred, nk., j.-i székhely Heves vm.­­ben, a debrecen—füzesabonyi és T.—karcagi vasútvonalon. (1941) 10.671 lak. Áramfej­lesztő, hengermalom, meszelő- és kefegyár. Múzeum és könyvtár a községházán. Tass Tiszafa terméses ága.

Next