Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
U - Üledék - Ülepítés - Ülésszak - Ülke - Üllő - Üllő - Ülnök - Ülőcsont (os ischii) - Ülőgumó (tuber ischiadicum) - Ülőideg (nervus ischiadicus) - Ünnep
Ünnep katihajlamossága alapján, lassan fejlődik ki, lényege egy megingathatatlan, részleteiben összefüggő,logikailag megokolt, üldöztetéses téves eszmerendszer, amely mellett a gondolkozás, az akarat és a cselekvés tisztasága és rendje minden más területen megmaradhat. Érzékcsalódások a téves eszmék keletkezésében nem szerepelnek; az V. alapját a nagy tömegben jelenlévő kóros vonatkoztatások és az emlékezethamisítások alkotják. A beteg teljesen közömbös és jelentéktelen eseményeket és észleleteket, így embertársai mozgását, viselkedését, gesztusait, hanghordozását, újságcikkeket, rádióelőadásokat stb. magával kapcsolatba hoz és ezeket kórosan téves eszmerendszerébe illeszti be. Mindig és mindenütt üldözöttnek érzi magát, ellenségei valóságos bűnszövetkezetet alapítottak ellene stb. Az V. elég ritka, lassú lefolyású, elbutuláshoz nem vezet, a téves eszmerendszert nem tekintve, a személyiségszerkezetet általában nem érinti. Üledék, olyan kőzet, amelynek anyaga a vízből v. levegőből ülepedett le. Megkülönböztetünk szárazföldön (terrisztrikus) és tengerben létrejött (marinikus) II öt. Van ezenkívül folyami (fluviatilis), tavi (lakusztris), mocsári (limnikus) II., valamint a gleccserek (glaciális) és az elolvadt hó- és jégtömegek olvadékvizeitől (fluvioglaciális) lerakott II. Anyagát v. mechanikai erő hozza létre (mechanikai Ü.), v. kémiai hatás (kémiai Ü.). Az Ü.-ek sorába tartozik a homok, homokkő, agyag, márga, mészkő, dolomit stb. L. még közet. Ülepítés: 1. A szennyvízben levő szilárd anyagok mechanikai úton való elválasztása A szennyvizet nagyobb medencén vezetik keresztüli, az áramlási sebesség hirtelen lecsökkenése következtében a benne lebegő ill. úszó, könnyebb anyagok a víz felszínére jutnak, a nehezebbek pedig a medence fenekére süllyednek. A leváló anyagok nagyrésze rothadásnak indul, ezáltal szerves gázokkeletkeznek. A budapesti szennyvízderítő telepen ezt a gázt felfogják és mechanikailag hasznosítják (villamos áram termelése). 2. Az érc- és szénelőkészítésnél a nagyság szerint már osztályozott anyagnak fajsúly szerinti további osztályozása, folyadékban (vízben) való süllyedési sebességi különbözőségek alapján. L. még Fajsúly szerint való előkészítés. Ülésszak, testületi hatóságoknál azoknak az ülésnapoknak csoportja, amelyeket a napirendre tűzött ügyek elintézése végett egymásutánfolytatólag tartanak; így beszélnek egy bírósági bizottság évi, negyedévi, tavaszi és őszi stb. II.-áról. Az országgyűlés 5 évi időtartama több ÜI.-ra oszlik; ezek kezdetét és végét az államfő állapítja meg. Egy ÜI. tartama rendszerint egy év. A tisztikar és bizottságok egy részét minden ÜI.-ban újra kell választani; az elvetett indítványt ugyanazon II.-ban nem lehet újra tárgyalni. Ülke, kk., Udvarhely vm. székelyudvarhelyi j. (1941) 724 lak. U. p. és u. t. Székelyudvarhely- Tr.-1940: Ulcani ((Románia). Üllő, nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. monori j., a budapest—ceglédi vasútvonalon. (1941) 7270 lak. Malmok, áramelosztó. Üllő, kovácsoláshoz használt szerszám, mely a kalapáccsal alakítandó tárgyat alátámasztja. Ülnök, szakügyeket intéző bíróságoknál az igazságszolgáltatásban a hivatásos bíró mellett rendszeresen v. esetenkint résztvevő személy. Feladata a bírósággal az ítélkezéshez szükséges szakismereteket, esetleg az illető foglalkozási csoport felfogását közölni. A Kúria szabadalmi tanácsában pl. kinevezés alapján műegyetemi tanárok, a munkaügyi és munkásbiztosítási bíráskodásban a munkaadók és munkavállalók megjelölt szervezetei által megnevezett egyének eseteinkint való behívás alapján működnek Ü.-ek gyanánt. Ü.-nek nevezik a vm.-i és városi árvaszékák tagjait, akik részben az árvaszék előadói voltak, ma pedig önálló hatáskörben intézik a gyámsági és gondnoksági ügyeket-Ülőcsont (os ischii), páros csont, amely a medencekimenet egy részét határolja. V alakú, előre nyitott alsó szára a szeméremcsontba megy át, a felső részben a csipeizület vájulatát (acetabulum) alkotja. Legalsó része ülőgumóvá vastagszik meg, melyről a combhajlító izmok főcsoportja ered. Ülőgumó (tuber ischiadicum), a magasabbrendű gerinces állatok üllőcsontjának testéből kiemelkedő, erőteljesen fejlett gumó. Az ember testsúlya üléskor ezen nyugszik. Nagyságával és rikító vörös-kék színével különösen feltűnő a páviánok II.-ja. Ülőideg (nervus ischiadicus), a test legnagyobb idege, a gerincvelő legalsó részéből ered s a csont hátsó felszínén fut le; a comb hajlító izmait s az alszár és láb összes izmait idegzi be és közvetíti az alszár és láb érző ingerületeit. Gyakori betegsége az iischias (1. o.). Ünnep, szent időpont, mely az emberektől különleges, „ünnepi" magatartást (munkaszünet, szertartások, megkülönböztető ruhaviselet stb.) követel. Vz-ek a legkezdetlegesebb művelődési viszonyok között is megfigyelhetők. Eleinte általában a természet időszakos változásaihoz igazodnak, pl. a hold változásaihoz (újhold és telehold), a napfordulóhoz (a legrövidebb téli nap, a legrövidebb nyári éjszaka, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség), v. a gazdasági évhez (aratási ünnepek, a görögöknél a szőlőművelés mozzanataihoz kapcsolódó Dionysos-ünnepek). Nem ritka, hogy a természeti jelentéssel összefonódik az Ü. történeti és erkölcsi jelentősége; az első zsengék bemutatásának az ünnepe pl. az Ószövetségben egyszersmind a kinyilatkoztatásünnep©. Az üdvtörténet kimagasló eseményeihez fűződő keresztény II.-ekkel