Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
H - Habánok - Habares - Habberton, John - Habeas corpus - Haber, Fritz - Habib Ullah, Afganisztán emírje - Habitus - Habkő - Háború
bíróság ítéletét, illetve a Tanács jelentését elfogadta. A H. színhelyére, eszközeire, a támadás tárgyára nézve megkülönböztethető szárazföldi, tengeri és légi H. A N. alanyi és tárgyi joga A Nemzetek Szövetségének fennállása óta az államok a H. indítása tekintetében teljes függetlenséggel ugyan nem járhatnak el, de a H. alanyi jogának — tehát a H. indítása és folytatása jogának — ma is megvan a maga jelentősége, amennyiben ez csak szuverén államokat illet meg. Tehát pl. szövetséges államok tagjai között felmerült ellenségeskedés : polgárit. jellegű. A H. tárgyi joga az ellenségek között felmerülő összes viszonyok, ténykedések szabályozása. A H. a régebbi időkben szabályozást alig nyert, lefolyásában rendszerint kegyetlen és önkényes volt. A kereszténység igyekezett borzalmain enyhíteni. Az állami hatalom megerősödésével — mikor a magánharcok megszűntek — a XV. és XVI. sz.-ban, majd az állandó hadseregek keletkezésével a H. tárgyi joga is kifejlődött. E fejlődés eleinte általános elveknek a békeegyezményekbe való beiktatása útján történt, majd egyes kérdéseket konferenciákon vitattak meg, végül a XIX. sz. végén a H. tárgyi jogát általános békekonferenciákon tárgyalták meg (1856. párisi tengerjogi nyilatkozat, 1864. genfi konvenció a sebesültek helyzetéről, 1868. pétervári konvenció a robbanó lövedékek legkisebb súlyára nézve). Az 1874. brüsszeli konferencia nemzetközi megállapodást létesített a szárazföldi H. törvényei és szokásai tekintetében. Ez alapon dolgozta ki az Institut du droit international, a szárazföldi H. kézikönyvét (Manuel des droits de la guerre sur terre), melyet az összes kormányok figyelmébe ajánltak. Az 1899. I. hágai konferencia sokkal messzebb ment és részletes szabályzatot alkotott (Lois et coutumes de la guerre sur terre), melyet 26 állam fogadott el. A megegyezést három nyilatkozat egészítette ki, mely a légi bombázás, fojtó és mérges gázok, dum-dum lövedékek alkalmazásának tilalmára vonatkozott. Az 1907. II. hágai konferencia az első konferencia határozatait kiegészítette és megtartásukat azzal is szankcionálta, hogy az államokat az alájuk tartozó személyek által e szabályok megsértéséért is felelőssé tette. E megegyezéseket kiegészítik az 1922. washingtoni és az 1925. genfi konferenciának határozványai. A washingtoni konferencia kimondotta a mérges, hódító és hasonló hatású gázoknak tilalmát, intézkedett tengeralattjáró hajóknak kereskedelmi hajókkal szembeni magatartásáról. Az 1925. genfi konferencia a kémiai és bacillus H.-ra nézve hozott határozatokat. A hadijog megsértésének következményei ugyanazok, mint bármely más jogsértés következményei. Jogos védelem és végszükség a hadijog megsértője büntetlenségét biztosíthatják és ugyanezen eset áll fenn oly ténykedésekre, melyek mint represszáriák alkalmaztatnak. Hadüzenet A békés állapotról a hadiállapotra való áttérés időpontjának megállapítását minden időben fontosnak tartották. Ez az ókorban vallásos jellegű alakban történt és különösen igazságos H.-ban kívánták meg annak megüzenését. A görögöknél hírnök, a rómaiaknál a fratres fetiales voltak e működéssel megbízva. A H.-nak hadilevél útján való megüzenése a XVI. sz.-ig szokás volt, ezután a hadüzenetet általában mellőzték. Az 1907. hágai egyezmény kimondta, hogy az ellenségeskedések csak akkor kezdődhetnek meg, ha egy előzetes kétséget kizáró értesítés — mely lehet akár megokolt hadüzenet, akár ultimátumban foglalt feltételes hadüzenet — már megtörtént. A hadüzenet hatása a hadviselő felek között nem szünteti meg a jogviszonyokat, csak a békés jogviszony helyébe a hadijogviszonyok lépnek. A H.-ban szereplő személyek a Kombattánsok. A hágai II. értekezlet meghatározza, hogy a hadviselő felek ereje harcoló és nem harcoló egyénekből állhat. Ebből kifolyólag a H.-ra vonatkozó jogok és kötelességek nemcsak a hadseregre, hanem a néphadseregre (milíciára) és önkéntes csapatokra is vonatkoznak, ha az utóbbiak a szervezettség jellegét viselik és a H. törvényeihez alkalmazkodnak. De jogilag hadviselő félnek tekintik, ha a megtámadott terület lakossága saját védelmében önként ragad fegyvert. Bűntevők azonban, ha mint franctizeur-ök, komitácsik lesből harcolnak. A H.ban szerepelnek még : hadifutárok, békekövetek. b) Hadifoglyok, azok a hadviselő személyek, akik az ellenség hatalmába kerültek. Az ókorban legyilkolták v. rabszolgává tették őket. Először az 1785. porosz-amer. szerződés szegezett le emberiesebb elveket