Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 3. kötet. Eichendorff - Girardin (Pest, 1851)

F - Fekete tenger

202 Fekete tenger, esik mintegy 2290 lakos. Vallásukra nézve : 108,950 rom. kath., 52,198 reform., 4619­ evang., 1245 óhitű, 4226 izraelita. Nyelvre nézve: 141,840 magyar; 17,497, német; 4,326 tót; 2,104 sokácz vagyis kath. illyr; 1245 rácz; 4,226 izraelita, de ez utóbbiak magyarul majd nem átalában mind beszélnek. — V. Fekete tenger (Pontus Euxinus). Ezen tengernek a’ dunai tartomá­nyokra ’s különösen a’ magyarokra nézve mind nemzetgazdászati , mind politikai fontossága elő lévén fentebb adva (I. Dunagőzhajózást, czélsze­­rünek látjuk , annak újabb forrásokból mentett bővebb ismertetését kö­zölni. Ezen Ázsia és Európa között széles kiterjedésben határt képző tenger , melyly nyugatról Románia és Bolgárország , éjszakról a’ déli orosz provinciák, keletről a’ kaukázi és kaukázontúli tartományok, délről Natolia által kerittetik be, az Azon tengerrel együtt 14,000 □ mérföldnyi területtel bir. Azon szigeteket kivéve, melylyek a’kimmeriai Bosporusban feküsznek , ezen tenger csak egyetlenegy szigettel bir, a’ kigyószigettel. Az orosz kormány ezen sokáig laktalan szigeten fénytornyot határzott építtetni. A’ Fekete-tenger vize sötétebb a’ Közép-tengerénél és édesebb is, mit valószínűleg azon sok folyam okoz, melylyek belé ömlenek, ilylye­­nek : a’ Duna, Dniester, Dnieper, Don, Kuban ’s több más kisebb jelen­tőségű folyó. Az itt uralkodó iszonyú viharok már a’ r­égi korban ismere­tesek voltak , ’s a’ ,,vendégszeretetlen pontos“ elnevezés innen veszi ere­detét. Minden télen rémitően pusztító orkánok dühöngnek kelet- és dél­keletről , ’s még most is nem csekély szánni hajókat rombolnak szét, habár az oroszok részéről pontos tengeri abroszok készítése ’s fénytor­nyok építése által sok történt eddigelé e’ baj elhárítására. Magok a' görögök, a’ középtenger ezen legrettenthetlenebb tengerészei, aggódók lesznek és kislelkűek , ha ama’ viharos évszakban kell a’ thraciai Bospo­­rusból kelet felé hajózniok. Csupán a’ gőzhajók valónak képesek mind­eddig a’ pontusi viharokkal daczolni. Mi legyen a’ tenger ezen vad ter­mészetének oka, arról felette különbözők a’ vélemények, ’s azonkívül, hogy a’ természetbúvárt ki nem elégíthetik, a’ hajózás biztossá tételére nézve mind ez ideig eredménynélküliek. 80 évvel ezelőtt az oroszok még egyetlen egy pontot sem birának a’ Pontus partjain. Jelenleg — az Azov tengert ide sem számítva— 250 m.földnyi partnak vannak birtokában. 140 évvel ezelőtt a’ Fekete-tenger a’ kozákok csónakain kivül egy orosz hadi vitorlát sem látott. Most ellenben egy nagyszerű orosz hajósereg győzelmes lobogója uralkodik az egész Pontuson ’s az orosz ágyú egymaga részesül tiszteletben e’ vizeken. A’ Fekete-tengerbeni orosz hadi hajósereg 13 sorhajóból, 8 fregatt, 30 brigg, goelett és kutterből, több hadi gőzös és könynyű hajóból áll. A’ sorhajókon 90 — 94 ágyú, melyly között rendesen 6 bombaágyu (paixhans) van, mig a’ többi hajókon kétharmada az ágyuk­nak 48, egy harmada 36 fontos. A’ nagy hajógyárak Nikolajeffben van­nak, hová a’ hajóépitőfát Oroszország belsejéből szállítják. A’ matrózok szolgálatideje 15 év. Az orosz hajókon legjobb matrózok a’ lengyelek, de nem örömest szolgálnak ’s minden alkalmat megragadnak, hogy meg­szökhessenek. A’ török hajósereg nem vetekedhetik az oroszszal, bár csupán ez léphetne fel versenytársul, mióta az Unkiar Iskelessi egyesség a’ Bosporust és Dardanellákat minden nemzet hadihajói elől elzárta. Az

Next