Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-02-05 / 6. szám
6 hk Szám. Péntek, Februarius 5*n ___________ LITERATÚRAI LAPOK Harag és párt nélkül. Aurora, hazai Almanach. Alapítá Kisfaludy Károly, folytatja Bajza. 1834. Pesten. Ifjabb Kilián György’ költségén. Aurora, hazai Almanach. Alapítá Kisfaludy Károly, folytatják többen. 1834. Pesten. Trattner’ és Károlyi’ tulajdona, illára’ imilt század* végével kezdett a’ minden szépért ’s jóért lángoló , és mindenek felett közhasznúságra törekedd sup. Kis János egy zsebbe való könyvet, de a’ tulajdonképi Almanach - literatura nálunk az Igaz Sámuel’*) Zsebkönyvével kezdődik, melly későbben Hébe nevet nyert. Ezt követé, némelly nagy buzgalom hazafiak’ önkéntes ajánlataik által létre hozatva, az Aurora , ’s majd az Esztergomi Uránia és a’ kassai Nefelejts, az Aurorának méltó vetélkedő társa, mellynek megszűntét nem fájlalnunk lehetetlen , mivel ez, mind kötött, mind folyó beszédben a’ legszebb darabokkal jeleskedett.. Azonban legnagyobb hatással a’ haza’ egészére az Aurora volt, ’s ez az, mellynek állandóságot is legtovább engedtek a’ kegyes végezések. Ez ugyanis a’Kisfaludy Károly’ halálával, ki azt első kiadá, nem csak meg nem szűnt; sőt az 1834-dik évre párosan jelent meg. Midőn Rajza, ki az Aurora’szerkesztésében Kisfaludy Károly’ nyomaiba lépett, a’maga 1834-dik évi Auroráját Károlyitól, kinek azt eddig adni szokta, elvévén, ifjabb Kilián György könyvárosnak adá el: a’ Trattner Károlyi könyvnyomtató intézet hirdetést bocsáta ki, hogy ő is maga részéről az Aurorát folytatni fogja, országszerte tisztelt literatorunk , Szemerei Szemere Pál’ szerkesztetése alatt. Ez a’ hirdetés örömet és édesen gerjedező reményeket támasztott a’ honi ügy iránt lángoló keblekben, kik tudják, melly hathatós eszköze legyen a’nemes vetélkedés az előmenetnek. De e’ tiszta örömet csak hamar megkeserítő minden jobb érzésnekben az a’ kedvetlen per, mellyel Bajza az újabb Aurora ellen indított. Az egész per sokkal ismeretesebb mindenki előtt, mint sem azt itt újra végig vitatni szükséges volna; itt csak magokról a’ két Auróráról leend szó. A’ Bajza’ 1934-dik évi Aurorája olly külső dísszel jelent meg, miilyennel Zsebkönyv nálunk még sohasem; annál inkább lehet sajnálni, hogy bel-értéke a’ kitl-fénynek sok részben nem felel meg. Egész kiterjedésű birálgatása illy aprólékos daraboknak , mellyek egyébkint is az olvasó közönség’ nagy része előtt ismeretesek, hasztalan türelem-kisértés és idő-vesztés volna, mellyre nézve csak nagyjában kívánja Ilec. némelly figyelemre méltó pontok iránt ítéletét hallatni, másokra hagyván annak el.) Hibásan iratik a" Közhasznú Esmarrlek’ Tárában (XII. köt. XII. I) .,Hébe , mellyet Edvi Illéi Pál üresben indíta meg, a’ kiadó’ halálával megszűnt.“ Edvi Illéi Pál sem Hébét nem indított meg, sem meg nem költ, hanem mind eddig egyik f élő és munka» literatorainknak döntését: vallyon egyenes ítélete e’részben , javallást vagy megtorlást érdemel e ? Nagyobb részét a’ tartalomnak elbeszélések teszik, mellyekben az úgy nevezett uj iskolának több vagy kevésb nyomai látszanak, ’s ezek, hol tűrhetőbb, hol kedvetlenebb színekkel tűnnek fel. E’ különös befolyást mindyárt az első elbeszélés’ (A’ Tétényi éjszaka’) szerzője, Fáy Adrás sem kerülhető el, kinek korábbi műveit a’ korrectségre ügyelés mellett a’ természetes írásmód is kedveltette. Mert itt a’ természetesség helyett olly mesterkézettségeket látunk, mellyek az előadás’ ékességét’s kedves folyamát, sőt néha még helyességét is (p. e. „Ő maga ura vala ’s kedvező környülményeinek 20. 1.) sértik. Mi ékesség van az illy srófos ’s szinte burlesque-kel határos sententiákban : „Gódor biztos elégeden mosolyával törölgeté meg füleivel barátkozó bajuszát, szinte azzal emelé fel tölt poharát, ’s kétségbe nem vala hozható, hogy mindjárt a’ kolbász’ lenyomtatása után egyenesen'Sáli’ egészségének vala szánva annak a Tétényi tartalma.“ 36. 1. Az olly szükségtelen elmélkedések is, mint mikor Orbayról, ki az aggkornak némellyé való rajzai mellett, egyébkint is nagyon nevetséges személy gyanánt van előadva, ez mondatik : „hogy fogai nem vaczogának, csak az vala oka, hogy — egy sem volt már állkapezái között.“ (23. 1.) egy díszkönyvbe szintúgy nem illenek , mint a’ Csokonai „Szeme nem sír, még is nedves“sem. — ’S melly szembetűnő fogyatkozás magának az elbeszélésnek alkotására nézve, hogy annak egész bonyolódása, az eltévesztett kályhafűtésen kívül, részint a’ Lafontaine’ Sonderlingjéből, részint a’ Kovács Pál’ Vizkeresztjéből van merítve ! ’S micsoda nem természetes eset, a’ kosárnak puszta híre’ hallására, egészen némán, egészen szenvedőleg egyszerre odébb állni, ’s meg az út’ közepéről szint’ olly rögtön újra visszahajtatni ! Azonban ezen fogyatkozások’ említésével nem akarja Rec. a’ darabnak jobb oldalait megtagadni, ’s ezek közt különösen figyelmessé teszi az olvasót a’ Tétényhez érkezésre, hol a’ téli est, az akkori környűlményekkel együtt valódi pittoresque előadás; továbbá a’ vacsora felett folyt beszédekre, mellyek csinosan ’s characterfestőleg vannak adva; és Bálint magányos Conversatiójára Évikével, a’ vacsora után. — Ellenben a’ magyar öregek’ nyelvén beszélő Orbay’ szájába helytelenül van adva az az „eljátszád idvedet.“ (43. 1.) Így egy magyar öreg nem beszél. Az Othman’ ünnepe sem egészen üres mesterkézettségtől és dagálytól, ámbár egyébkint csinos ’s tanult nyelven van írva. A’ bonyolodat’ kifejtése hasonlóún mesterségesen megy. — Hanga, a’ muzsika’ kifejezésére, nem a’ szerencsés újítások közzé tartozik. Hanga , magyar nyelven egyebet teszen ; ezenkívül hangot nem csak muzsika ad. Senkire sem volt talán olly ártalmas befolyása az új is-