Lobogó, 1974. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
MAGASABB SZINTEN A HONVÉDELEMÉRT Két esztendővel ezelőtt, amikor pártunk Központi Bizottságának Titkársága felmérte a Politikai Bizottság 1967-es határozata óta megtett utat, és irányt mutatott a munka további javítására, feltételeinek még gyorsabb és hatékonyabb megteremtésére, szövetségünkben - a határozatban foglalt feladatok ismertetése és végrehajtásának megkezdése során - új színekkel gazdagodó, mozgalmas munkanapok következtek. 1972 és 1973 alapvetően ennek jegyében telt el, amelyet 1973-ban szövetségünk megalakulása 25. évfordulójának megünneplése színesített, gazdagított. Az elmúlt két év sok munkával, izgalommal telítődött, de volt értelme, mert való és lemérhető új sikereket, eredményeket hozott. Szövetségünk életének e két fontos eseménye egész társadalmunk érdeklődését váltotta ki, és fordította a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájára. A párt-, az állami és a társadalmi szervektől, az üzemektől, a vállalatoktól és a termelőszövetkezetektől, valamint a fegyveres testületektől nyert erkölcsi, politikai és anyagi támogatás növekedése mellett a szövetség vezetői, dolgozói és több tízezer társadalmi aktivistája ebben az időszakban fokozott felelősségérzettel és lelkiismeretességgel végezte munkáját. A megyei és járási vezetőségeknél, a szövetség több ezer szakági klubjában az elmúlt évben növekedett az önállóság, a függetlenített dolgozók és aktivisták politikai, szakmai ismerete. Ennek következtében magasabb szinten és következetesebben teljesítették a katonai elő- és utóképzésben, a hazafias honvédelmi nevelő munkában, valamint a honvédelmi sportok kiszélesítésére és fejlesztésére kapott feladataikat. A párt-, állami és társadalmi szervek segítsége, az aktivisták felelősségérzetének növekedése, a munkaintenzitás fokozódása következtében, egyes kivételektől eltekintve, az MHSZ-klubok nagy többsége — mint a szövetség társadalmi bázisai — a hazafias honvédelmi nevelő, elő- és utóképző munka és honvédelmi sportok központjává vált. Aktivistáink az oktatókkal együtt becsülettel végzik az elő- és utóképzést, lelkesen szervezik a lakosságot — elsősorban a fiatalokat - a honvédelmi tömegversenyekre, szakemberekkel és eszközökkel segítik az iskolákban, a KISZ Ifjú Gárda-szakaszainál, az úttörőcsapatoknál folyó honvédelmi oktató és nevelő tevékenységet. A Magyar Honvédelmi Szövetség fokozatosan javuló munkájának elismerését jelenti az is, hogy a pártszervezetek munkájának szerves részét alkotja az MHSZ-szervek és -klubok irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység, és hogy a tanácsok, a gazdasági egységek zöme az utóbbi két esztendőben növekvő mértékű anyagi segítséggel is hozzájárult munkánk feltételeinek javításához. A részünkre nyújtott anyagi segítségnek, az MHSZ- dolgozók, a klubtagok és a feladataink végrehajtását lelkesen támogatók nagy értékű társadalmi munkájának köszönhető, hogy az elmúlt két esztendőben több mint hetven új kiképzési és sportbázist adtunk át rendeltetésének. Ezeken a — többségükben korszerűen felszerelt — bázisokon a fiatalok tízezrei gyarapíthatják ismereteiket. Egyrészt a különböző szakmai tanfolyamokon a gépjárművezetési, az elektronikai, a rádiótávírász, a repülési és ejtőernyőzési, a modellezési, valamint az általános honvédelmi alapismeretek elsajátításával felkészülhetnek a haza fegyveres szolgálatára; másrészt a szövetség által irányított technikai sportágakba bekapcsolódva hasznosan tölthetik el szabad idejüket, növelhetik fizikai állóképességüket; végezetül olyan szakmai ismeretek birtokába jutnak, amelyek felnőtt életük kialakulását is hasznosan befolyásolják. Szövetségünk vezetői és aktivistái — a párt ifjúságpolitikai irányelveinek és az ifjúsági törvényben foglaltaknak megfelelően — az utóbbi években fokozottan törekedtek arra, hogy a fiatalok klubjainkban megtalálják a sportolás, a kulturált szórakozás lehetőségeit. A fiatalok - sőt az idősebb korosztályhoz tartozók is - éltek a lehetőséggel. Sok ezren vettek részt a már hagyományossá vált összetett Honvédelmi Versenyeken, az Úttörőolimpia lövészversenyein, a Honvédelmi Kupa Lövészversenyeken, a Tartalékosok Honvédelmi Versenyein és Lövészversenyein. A tömegsportok fejlődése mellett sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy magasabb fokon — különböző minősítéseket is megszerezve — rendszeresen sportoljanak a lövész-, a könnyűbúvár-, a rádió-, a vitorlázó- és motorosrepülő-, az ejtőernyős és modellezősportágakban. A klubok válogatott versenyzői a tőlük elvárható színvonalon képviselték hazánk színeit az Európa-bajnokságokon és a nemzetközi versenyeken. A modellezők hét, a rádiósok egy Európa-bajnoki aranyérmet hoztak haza az 1972-73-as években, sőt e sportágak versenyzői közül többen értek el második és harmadik helyezést is. A honvédelmi elő- és utóképzésben megnövekedett feladataink sikeres teljesítésén, a fiatalok szórakozási és sportolási lehetőségeinek fokozásán túl, a lakosság igényeinek kielégítéséhez is hozzájárultunk azzal, hogy mind több és több gépkocsi-tulajdonost képeztünk ki gépkocsivezetővé. Az elmúlt esztendőben elért eredmények szívós, kitartó munkából születtek, de erőfeszítéseink nem vezettek minden esetben az elvárható sikerekhez. A Központi Bizottság Titkárságának határozata feladatunkká tette a nők nagyobb számú bevonását a honvédelmi munkába. Sajnos itt nem tudtunk olyan dinamikus fejlődést elérni, mint más területen. Igaz, vannak kitűnő nő sportolóink, egyre több lány ismeri fel tevékenységünk hasznosságát, és be is kapcsolódik a klubok munkájába, de számuk ma még kevés ahhoz, hogy ezen a téren is sikerekről beszélhessünk. Tovább kell fokoznunk és meggyőzőbbé kell tennünk a nők körében végzett felvilágosító tevékenységünket azért is, hogy eloszlassuk a lányokban és asszonyokban azt az indokolatlan kisebbségi érzést, mintha e munka végzése, e sportok űzése kizárólag férfikiváltság lenne. Számos példa mutatja ennek ellenkezőjét. Ehhez persze az is kell, hogy elsősorban a szövetség vezetői ne idegenkedjenek attól, hogy a függetlenített dolgozók, a politikai-mozgalmi munkatársak körét az arra alkalmas és e munkát szívesen vállaló lányokkal, aszszonyokkal bővítsék. Szerencsére már ennek is vannak kezdeti jelei, de ennél sokkal több kell. Az elmúlt két esztendő eredményeit összegezve elmondhatjuk: agitációs és propagandamunkánk színvonalának emelkedésével biztosítani tudtuk, hogy hazánk dolgozói - mindenekelőtt az ifjúság - előtt ismertté és végzett munkánkkal együtt elismertté váljon a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenysége. Aktivistáink segítségével megteremtettük azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyek biztosítékai az új esztendőben feladataink magasabb szintű végrehajtásának. Eredményeink rövid összegezése után lássuk, milyen feladatok várnak szövetségünk vezetőire és aktivistáira az új esztendőben? Az MHSZ-vezetők és -aktivisták a nap nap után végzett munka során tapasztalhatták, hogy az elmúlt két esztendőben — különösen 1973-ban, szövetségünk jubileumi évében - vezetőségeink és klubjaink munkája céltudatosabbá vált, szervezetileg erősödtünk, a honvédelmi rendezvények egész sorával elismerést és megbecsülést vívtunk ki magunknak népünk, sőt a testvéri országok honvédelmi szervezeteinek nálunk járt vezetői és sportolói előtt is. Mindez jól szolgálta a hazafias nevelés, a haza védelméért érzett felelősség fokozásának ügyét is. Elértünk tehát egy olyan szintet, amelyet - az élet fejlődésének törvényeit és a jövő igényeit tekintve — ma már egy biztosabb, szilárdabb alapnak tekinthetünk. Az 1974-es, sőt az ötéves tervünket befejező 1975-ös esztendőben is azokat a feltételeket kell továbbfejleszteni, amelyek még jobban megszilárdítják helyzetünket, elősegítik és biztosítják a hazafias honvédelmi nevelő munka színvonalának emelését. Jelmondatunknak is tekinthetjükazt a követelményt, hogy a vezető, irányító munka megjavításával, a klubok szervezeti életének megerősítésével, képzési és sportmunkánk eredményességének fokozásával tevékenységünk minőségének gyors ütemű fejlődését kell biztosítanunk. E célkitűzések természetesen nem jelentik, hogy a munka mennyisége csökkenni fog, hiszen a jövőben sem mondhatunk le arról a korábbi elhatározásunkról, hogy minden bevonulás előtt álló fiatalt előképzésben részesítsünk, és a tartalékosokat minél nagyobb számban vonjuk be az utóképzésbe. Nem lehet elégszer hangsúlyozni — még akkor sem, ha ismétlésnek tűnik is -, hogy munkánk mennyisége és minőségének színvonala elsősorban a klubokban végzett tevékenységtől függ. A Magyar Honvédelmi Szövetség valamennyi vezetőjének és társadalmi aktivistájának arra kell törekednie az új esztendőben, hogy az üzemekben, a vállalatoknál, a községekben és városokban működő MHSZ- klubok — legyen az lövész-, tartalékos-, modellező-, repülő-, rádió-, könnyűbúvár- vagy a közelmúltban megalakult honvédelmi klub — szervezetileg erősödjenek, szakmai, mozgalmi és nevelő tevékenységük javuljon. A vezetőknek és klubtagoknak a klubokban olyan pezsgő életet kell teremteniük, ami a klub hatókörébe vonzza a fiatalokat. Úgy gondoljuk, ez most a legfontosabb feladat. És ha a klubtagok összefognak, ha jobb lesz az oktató- és a honvédelmi felkészítő munka — érdekes rendezvények, vetélkedők, lövész- és honvédelmi sportversenyek, élménybeszámolók, kirándulások, munkás-parasztkatona találkozók stb. szervezésével -, képesek is lesznek ennek elérésére. Új dolgokat most nem kell kitalálni, sőt ebben az évben még a nagy tömegeket mozgósító honvédelmi napok rendezéséről is lemondhatunk, hogy minden energiánkat a klubok munkája színvonalának emelésére fordítsuk. Azt mondhatnám, hogy az élet, a színvonalas mozgalmi tevékenység most ott folyjon, oda fordítsuk a figyelmet, oda adjuk a segítséget, tegyük próbára önmagunkat, mire vagyunk képesek. Az egyes klubokban bevált és jelentős eredményeket hozó módszereket szükséges ebben az évben más klubokban is meghonosítani. Csak így lehetünk képesek a hazafias honvédelmi nevelő, felkészítő és sportmunka feltételeinek továbbjavítására, az ezen a területen mennyiségileg és minőségileg is magasabb igények kielégítésére. Az új esztendőben - amikor az eddig megteremtett szilárd alapokra építve mennyiségileg és minőségileg is fokozni kívánjuk tevékenységünk hatékonyságát — elengedhetetlenül szükségünk van arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. június 20-i és a Központi Bizottság Titkárságának 1971. november 22-i határozata alapján a helyi pártszervezetek további útmutatásokat, az állami szervek és tömegszervezetek, a gazdasági üzemegységek vezetői, a hadsereg és a fegyveres testületek alakulatainak parancsnokai a jövőben, a lehetőségek szerint nagyobb mértékben nyújtsanak erkölcsi, politikai és anyagi segítséget az MHSZ klubjai által végzett honvédelmi felkészítő és nevelő munkához. Ez jelenti az alapját annak a mind nagyobb eredményeket biztosító kölcsönös együttműködésnek, amely már évekkel ezelőtt kialakult közöttünk, és amelyet az új esztendőben tovább kell erősítenünk. 1974 őszén lesz harminc esztendeje annak, hogy a második világháború sok véráldozatot követelő csatáinak megvívása során a Szovjetunió dicsőséges hadserege megkezdte hazánk és népünk felszabadítását a német fasizmus és magyar csatlósainak népnyúzó rendszere és minden haladó gondolatot, kezdeményezést letipró igája alól. A három évtizeddel ezelőtt történt események emlékeit felidézve mélyítsük tovább az MHSZ tanfolyamain tanuló, klubjainkban serényen tevékenykedő fiatalok tízezreiben a hazánkat felszabadító Szovjetunió iránti tiszteletet, a proletár internacionalista érzéseiket. Készüljünk fel arra, hogy a helyi és országos megemlékezésekbe és ünnepségekbe való bekapcsolódásunkkal együtt munkánk tartalma és minősége magasabb szintű legyen, elért eredményeink pedig szimbolizálják hűségünket népünkhöz, pártunkhoz és készségünket szocialista hazánk védelmi képességének növelésére! Az MHSZ vezetőinek, aktivistáinak és klubtagjainak nem lehet szebb és magasztosabb feladatuk annál, hogy a hazánk védelmét szolgáló munkájukkal párhuzamosan tudatosítsák a lakosság - de különösen a szocializmus építéséért és védelméért napjainkban csak részben, de a jövőben teljes egészében felelősséggel tartozó ifjúság — körében a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista tábor valamenynyi országa összefogásának szükségességét. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszönetet mondok a tevékenységünket segítő párt-, állami és társadalmi szerveknek, valamint szövetségünk klubtagjainak, társadalmi aktivistáinak, valamennyi dolgozójának és vezetőjének azért a munkáért, amelyet a fent említett párthatározatokban foglalt feladatok megvalósítása, a szövetség megalakulása 25. évfordulójának kimagasló sikerekkel történt méltó megünneplése érdekében az elmúlt két évben végeztek. Kívánom a hazafias nevelő munka, a honvédelmi elő- és utóképzés, a technikai sportágak további fejlesztésén munkálkodó valamennyi dolgozónak és társadalmi aktivistának, hogy az új esztendőben érjenek el munkaterületükön mind magasabb eredményeket, dolgozó népünk védelmének érdekeit szolgáló tevékenységünk során örömöket hozó sikereket! írta. KISS LAJOS vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára