Lobogó, 1978. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-27 / 17. szám
Mit hallgassunk a rádióban? Május 1. az egész ország ünnepe. Az ünnephez méltó műsort kíván készíteni a rádió is, amely a fővárosi ünnepséggel egy időben, délelőtt 10 órától 12-ig sugározza a Munkás ünnep című programját. A műsorban helyszíni közvetítést hallgathatunk a felvonulási térről, kapcsolásokat Magyarországról és külföldről. A rádió tudósítói a moszkvai felvonulást is ismertetik. A riporterek a hazánkba látogató és a felvonulást megtekintő külföldi vendégek közül is szeretnének néhányat megszólaltatni. A műsorban megismerkedhetünk a hazánkban dolgozó, más nemzetiségű munkásokkal és más országokban munkát végző magyar szakemberekkel. Délután, a Pillantás a szocialista világba című sorozatban Csák Elemér azokkal beszélget, akiknek munkahelye a világűr. A csillagvárosi riport időpontja: Kossuth 14.39. A hét további külpolitikai műsorai közül érdemes felhívni a figyelmet a kedd esti adásra: Az erőszak bűvöletében címmel Nemes János öszszeállítása hallható az európai terrorizmus jelenségeiről, hátteréről, összefüggéseiről. (Kossuth 19.55.) Csütörtök este a Tíz perc külpolitika a Világtörténelem dióhéjban című sorozatát folytatja. Téma: az Afrikával öszszefüggő kérdések. Van-e afrikai szocializmus? Erre vár választ Kende István szakértő közreműködésével, Keleti Miklós szerkesztő. A hét végén Alvó vulkán az Antillákon címmel, vasárnap délután kerül sorra Sebes Tibor martinique-i útijegyzete. A Gondolatjel című program vendége dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. A művelődési házakról, általában a közművelődés jelenlegi helyzetéről, fejlesztési koncepciójáról, eszköztáráról folyik majd az interjúkkal, riportokkal illusztrált beszélgetés. A szerkesztő-műsorvezető Varsányi Gyula (péntek, Kossuth 16.05). V. Gy. 20 Az eredeti ifjúsági regényt nem olvastam. Hiszen az embernek negyvenéves kora körül ritkán jut ideje a tizenéveseknek szánt köteteket felütni. Csak a tévéfilm láttán kaptam kedvet ismét belekóstolni abba a szigorú, különös légkört árasztó világba, amelyet a Matula és valamennyi, abban az időben működő egyházi iskola, zárt intézet őrzött falai között. Annak a generációnak, amelynek közvetlen találkozása nem lehetett e szerzetesi módszerekkel, e visszafojtott puritán erkölcsi magatartással, talán eleinte idegenül, néha mulatságosan szövődött a történet. Olvasmányélményeim közül nyomban felbukkant Ottlik Géza Iskola a határon című regénye. A katonaiskola kegyetlen fegyelme, a külvilágtól minden lehető eszközzel elzárt élete, regulái, melyek még az akkori, képmutató polgári szemforgatáson is túltettek. Szabó Magda, Kossuth-díjas íróink közül a legújabban kitüntetett alkotó, a regény és a forgatókönyv szerzője, nem is tiltakozik az önkéntelen összehasonlítás ellen. — Más időpontban, más körülmények között, másféle célokkal élő iskolában játszódik Ottlik másfajta története. Mégis érthető volt az összevetés, hiszen az az atmoszféra, amely az ilyen kollégiumokban az események, tragédiák és örömök, a hónapok és évek pergésének forrása volt, sok rokonságot mutat. — Mit üzenhet ez az atomjaira széthullott világ a mai fiataloknak? — Csak családom ifjabb tagjainak reagálását ismerem közvetlenül. Ők nagyon jól mulattak a filmen. Szinte eufóriás vihogással nyugtázták a ma már elképzelhetetlen vak fegyelem valóban nevetséges megmutatkozásait, amelyet halálosan komolyan vettek az én időmben. De megsejtették azt is, hogy e ma már használhatatlan pedagógiának volt egy kétségtelen pozitívuma is, ütésállóbbá nevelte az őrlőkövei közé került diákot. Magam tanuló és tanár is voltam a Matulában. Természetesen nem az árkodiban, hanem a debreceniben (a kettő ugyanaz). Ismertem Abigélt, aki, vagy ami persze így nem létezett, de jelen volt más-más formában a fejünkben, a szívünkben. Ő jelentette az utolsó szalmaszálat, amibe a legnagyobb gyermekelkeseredésben is kapaszkodni lehetett. Ő volt a végső mentsvár, ahová elfutottunk vélt ellenségeink, képzeletünk gonosza elől. És ő volt az, aki fejlődő, és a második világháborút közvetlenül megelőző korban éppen legérzékenyebb lelkünkkel, segített átélni azt a történelmi szituációt, amely sok ember életében vízválasztót jelentett. Megmutatta, kiben mi lakik. Fantáziánk Abigélje támogatott, amikor minden addigi értékrendszer felborult. Amikor eddigi pajtásaink egyszerre alacsonyabb rendű emberré váltak a hivatalos politika és ideológia szerint. Amikor megkülönböztető jelet varrtak tegnapi társainkra, akikkel együtt szorongtunk, együtt nevettünk jóban-rosszban. Amikor minden szilárd pont megingott, amikor a Matulama- Abigél Egy folyosói kihallgatás. Garas Dezső és Torma Gedeon igazgató megszemélyesítője, Básti Lajos Lányok a hálóban ! A I TELEVÍZIÓBAN I LÁTTUK