Ludas Matyi, 1970 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1970-02-05 / 6. szám
I ÁLLATORVOSNÁL NÉMI FELVILÁGOSÍTÁS A még gyereknek tekinthető gólyakislány izgatottan érkezik haza az iskolából. Táskáját a fészek sarkába vágva, számonkérő hangon fordul anyjához: — Anyukám, amikor a kistestvérem érkezett, és én faggattalak, te azt mondtad, hogy a kis gólyát az ember hozza. Ma az iskolában a tanító néni egészen másképp magyarázta a dolgot. Most kinek higgyek: neked vagy a tanító néninek? A gólyamama csőre kissé pirosabb lett a szokottnál. Az ördögbe is ezzel a modern neveléssel! Jó, jó, némi felvilágosítás... De miért kell ezt már az iskolában, a gyermekeknél elkezdeni? Harapófogóba kerültem, nincs menekvés. Színt kell vallanom. Megadóan sóhajtott, mint aki tisztában van azzal, hogy a szülői tekintélyt addig tanácsos megóvni, amíg még megvan. Melegen magához vonta kislánya buksi fejét és azon a meghitt hangon, ahogy csak nő tud nővel titkot megosztani, így szólt: — Nézd, drágám. Te már nagylány vagy és elég okos ahhoz, hogy megismerd az igazságot. Vedd hát tudomásul, hogy a kis gólyát nem az ember, hanem bizony a gólya hozza. ELKEDVETLENEDÉS A csigák népes csapatának egyik tagja már hosszabb ideje azzal vonja magára társai figyelmét és megütközését, hogy állandóan előresiet, lényegesen gyorsabb tempóban halad, mint a többi. Egy napon aztán elővették: — Nézd, ez mégse járja! Minket a köztudat a lassúság példaképeiként tart számon, és tisztes csigaemlékezet óta. Ezzel szereztünk példátlan népszerűséget és tekintélyt. És most te előállsz a gyorsaságoddal, azt a jogos hiedelmet keltve az emberekben, hogy mi csak megjátsszuk magunkat, mert lám, tudunk mi gyorsak, sőt fürgék is lenni. Ezzel lerombolod hitelünket, megsemmisíted tekintélyünket és nehezen szerzett népszerűségünket. Gyorsaságoddal helyrehozhatatlan kárt okozol a csigatársadalomnak! A vádlott keserűséggel teli hangon szólalt meg háza erkélyén: — Tudtam én mindenkor, mi a kötelességem. Egyforma lassan, egy vonalban haladtunk mi mindig. És mi volt ezért a hála, a köszönet? Soha semmi! Soha semmiféle erkölcsi vagy anyagi elismerést, a legcsekélyebb megbecsülést sem kaptam érte. Ne is csodálkozzatok, hogy elkedvetlenedtem. Voltaképpen miért is törjem én magamat? MODERN TECHNIKA A nagy, emeletes csibekeltető kombinát földszintjére hölgylátogató érkezik a városból. Ájult gyönyörűséggel szemléli a végtelennek látszó csipogó-csacsogó sereget. Elragadtatásában azt sem tudja hirtelen, melyiket és hogyan becézze előbb. Végül találomra kiragad egyet a tömegből, ölbe veszi, babusgatja, mint valami kisbabát. — Édes, aranyos kis pihés csibém ... Mondd szépen, ezek itt mind a te kis testvéreid? Mire a csibe egyik lábacskájával felfelé mutatva cérnahangon megszólal: — Azt én nem tudom. Családtervezés egy emelettel feljebb. Nemes Zoltán r . nincs árvA'dYAin\ /'A SZIVEM |CjAKRAN ÉRZEK \(I S21)R/a!st... a BAL \ Vsza'R NYAKBAN REU\_ Vhathkus RAJ DALMA tv— KJ ^ KUTYA HŰSÉG Csak a cím szokványos, nem úgy a történet. Ismerős család. Jóképű férj, szép, fiatal feleség. Kedves asszony a mama is és élő cáfolata annak, hogy: „rem — fiam, menyem — nem lányom", mert, ha néha szóba került, áradozva beszélt a fia feleségéről. A család negyedik tagja egy értelmes, fiatal bokszerkutya. Úgy tudtuk, tökéletes harmóniában élnek. Nagyon meglepődtünk tehát, amikor vagy egy esztendeje azt hallottuk, hogy a házaspár elvált, sőt, a fiatalasszony már el is költözött. Hát tegnap látom, hogy a fiatalasszony ott sétál a kutyával a házuk előtt. — Újra kibékültek? — kérdem örömmel közös barátunktól. — Szó sincs róla — világosít fel. — Csak a kutyához jár vissza látogatóba és leviszi sétálni. Úgy bizony! Az ember is képes kutyahűségre ... (h. m.) MODERN LAKÓTELEP DDDDÖODIIDQD ŰŰDJTŰŰŰ íl Ű00 ODPDUaDDODD DOßflDOßOOflfl OQDDOflflflflIlfl űoaaDoáQDűű D 0 0 DOBOD ODD a flDDn p n űflűo flflflDODOflOflfl nODílODDOOOÍl DDODODŰOOQB DODODŰDOODfl no dohoduoofl DO MAI SZÓRAKOZÁS VÁLASZÚT Vita a filmről - Nem érhet szemrehányás, színeinkért dobogott a szívem, de ugyanazért a szomszédban többet fizetnek.