Ludas Matyi, 1970 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1970-03-26 / 13. szám
j kedvenc lapomban Én a következő apw ^ róhirdetést olvastam : mögött egy kétéves ír szetter ugat-e, vagy egy javakorabeli, négy gyermekkel rendelkező spaniel. — Innen ugyebár elköltözött? Elcserélném főbérleti lakásomat hasonlóra, esetleg ráfizetéssel. Jelige: „Leinformálható szomszédok.” Szomszédjaim ugyan vannak, de elcserélni való lakásom nincs. Ennek ellenére levélben találkozót kértem a hirdetés feladójától. Csendes kis budai eszpresszóban beszélgettünk. — Zevernyák Béla — mutatkozott be a negyven év körüli, jól öltözött férfi. — Nagyon kíváncsi vagyok, miért ragaszkodik ön a leinformálható szomszédokhoz? — kérdeztem Zevernyákot. — Ne haragudjék, de ez természetes. A szomszédok nagy szerepet játszanak az ember életében. Kedves uram! Az első főbérleti lakásom a Fehérszeder utca 1/B- ben volt. A bal oldali szomszédom, egy trombitaművész, éjjel tizenkettőtől reggel hatig gyakorolt. Képzeljen el egy Trombitás Frédit, aki egész éjjel fújja. A jobb oldali szomszédom pedig kutyaidomári képesítéssel rendelkezett. Neki köszönhetem, hogy ma már hallás útján meg tudjom állapítani: a fal ? Gratulálok a fantáziájához! Az új lakásom a Szomorúfűz utca 74-ben újabb izgalmakra adott okot. Sajnos, későn tudtam meg, hogy az egyik szomszédom csatárjátékos az NB I-ben. Ha győz, a szurkolók szerenádot adnak az ablaka alatt. Ha a pályán kihagyott egy nagy helyzetet, a drukkerek pfújoló kórust alakítanak a folyosó közepén. A másik szomszédom egy kikapós hölgy volt, a Ramos Yvette. Reggel négykor még édesbús magyar nótákat énekeltek a vendégei, és durrogtak a pezsgősüvegek. Mondanom sem kell, hogy ... — Elköltözött — A Kenőszappan utca 40-be. A két szomszéd közül az egyik hangmérnök volt, aki rajtam próbálta ki, hogy hány fon erősségű zajt képes elviselni az emberi szervezet. A másik oldalamon egy tornatanár lakott, akinek a felesége féltékenységi jeleneteket rendezett, éjjel-nappal veszekedtek. Nem bírtam tovább és elköltöztem. Az Eukaliptusz köz 3- ban, a bal oldali szomszédom másképp látta a nemzetközi helyzetet, mint a jobb oldali szomszédom. Nekem serdülő korú fiam van. Nem akartam, hogy helytelen politikai nézeteket hallgasson a falon keresztül. — Azért nem minden lakásban vékonyak a falak — jegyeztem meg halkan. — Ez igaz, de ilyenkor sokat segít a falra helyezett üres pohár, amely felerősíti a hangokat. De hogy folytassam a történetemet, az is fontos, hogy a szomszédod felesége ne öltözzön elegánsabban, mint a saját nejed. Ebből is családi perpatvar születhet. A szomszédunk pozíciója, társadalmi állása ne legyen olyan, hogy irigykednünk kelljen rá, de ő se irigyelhessen minket. Éljen példás családi életet, de ne túlságosan, mert akkor szembetűnőbbek az én apróbb botlásaim. Most már megértheti, miért ragaszkodom ahhoz, hogy pontos információkat szerezzek a szomszédjaimról. Egyébként a múlt hónapban végre szerencsém volt. A Pantalló tér 16-ban, mindkét szomszédom csendes, magának élő, halk szavú virágkertész. A lakásukban a leghangosabb az aranyhal. Sejtheti, milyen boldog voltam. Sajnos, egy hét múlva mégis kiderült, hogy lehetetlen emberek. Idegesíti őket, hogy a lakásomban robbanómotorokkal kísérletezem, és amikor éjszakénként részegen jövök haza, verem az asszonyt. Már el is költöztek mellőlem... És most itt állok a teljes bizonytalanságban : ki tudja, milyen szomszédokat kapok ... Galambos Szilveszter DIPLOMATAFELESÉG ANYAGI ÖSZTÖNZŐGÉP — Nagy vagy, drágám! Még csak egy hete vagyunk Dél-Amerikában, és már elvisznek túsznak... ELKESEREDETT FELESÉG - Ez így sem figyel rám! ELSŐSEGÉLY