Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-08 / 14. szám
IDEGENFORGALMI PÁSZTOR FURCSA VÁLÁS A dél-afrikai Johannesburgban a férj hibájából mondtak ki egy válást. Mr. Stanley Forster kétségtelenül félrevezette feleségét. Azt mondta neki, hogy egy öszszejövetelre hivatalos. Ettől kezdve az asszony nem látta a férjét, s csak később tudta meg, hogy Ausztráliába szerződött profi labdarúgónak. Egy biztos: Stanley nagyon szerethet focizni. KÖZÖS NYELV NOSZTALGIA - Vajon mennyi nyereségrészesedést kapnék az idén? GÖRÖGORSZÁG Kallos Jenő rajta PÁLYAVÁLASZTÁS — A születésnapjára vettem ezt az orvosi táskát, hadd szokjon hozzá a kicsike ... KÖRBE Végre! Éjt nappallá téve sikerült megalkotnom a négyszögletű kört! Művemet szerénységgel palástolt diadallal helyeztem főnököm asztalára. — Kezdetnek nem rossz — mondta, miután percekig nézegette. — Csak még nem elég gömbölyű. — De hát szó sincs arról, hogy gömbölyű legyen — magyaráztam. — Ebben az az új, hogy nem gömbölyű. Hiszen ma már mások az igények, azokhoz kell igazodni... — Különös. Akkor ezt meg kell beszélnem a főnökömmel — mondta a főnököm. — Hagyja itt, majd értesítem a döntésről. Néhány nap múlva megkérdeztem a főnököm főnökét, értesült-e már a művemről és mi a véleménye? — A főnöke referált — mondta a főnököm főnöke. — Ha jól emlékszem, az a baj, hogy túl gömbölyű. Node, minden kezdet nehéz. Csak igyekezzék, igyekezzék ... — Valami tévedés lesz a dologban — feleltem. — Arról van szó, hogy egyáltalán nem gömbölyű. — No látja, még dolgozni kell rajta — fejezte be KÖRBE a beszélgetést a főnököm főnöke. Visszakértem a példányt és elvittem a főnököm főnökének a főnökéhez. Alaposan megvizsgálta. — Igen, ez egy négyszögletű kör, ezt senki sem tagadhatja — állapította meg szakszerűen. — Ez az, amire oly régóta várunk! Ám ez csak egy darab. Kérdés, hogy a következők is ilyen négyszögletesre sikerülnek-e? Előfordulhat, hogy nem. Túl nagy a kockázat, várjunk még vele. De én nem vártam, elvittem a főnököm főnöke főnökének a főnökéhez. Csak ránézett és vidáman felkiáltott. — Ez igen! Tökéletes! Ezt sorozatban kell gyártani ! Százezer, sőt, egymillió négyszögletű kört kell kibocsátani! Az egész lakosságot elláthatjuk vele, és biztos, hogy még exportálhatunk is. Most először nagyon megnyugodtam. — Szóval, megy a dolog? — No, azért nem olyan egyszerű — komorodott el kissé. — A beruházást, tudja, nekünk kell fedeznünk, hitelt nem könnyű kapni... Meg aztán: elérkezett-e már az ideje, hogy ilyen köröket gyártsunk? S mi legyen a hagyományos, kör alakú körökkel? Vegyük elő két-három év múlva, akkor majd meglátjuk ... Másnap letettem a főnököm asztalára egy kört. Nem volt négyszögletes, egyszerű, szabályos kör volt, olyan, amilyen már az alapításkor, 86 évvel ezelőtt is készült a vállalatnál. Percekig forgatta, nézegette, még egy nagyítót is elővett, de természetesen egy szögletecskét sem talált rajta. — No, látom — mondotta —, mégiscsak van magában alkotó fantázia. Nagyon derék, csak így tovább! — csapott barátságosan a vállamra. ... Azóta is szorgalmasan gyártom a legszabályosabb, hagyományos köröket. Úgy hallom, nagyon elégedettek velem, hamarosan felemelik a fizetésemet ... Földi Iván