Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939)
III. RÉSZ - A MAGYARTÜZÉR FÉNYKÉPCSARNOKA - Tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok.
Kitüntetései: ezüst és bronz Sign. Laud., K. cs. k. és H. e. é. Schrecker Rudolf dr. földbirtokos, részvénytársasági igazgató, százados. *1894, Budapest. Bevonult 1914 aug. 4-én a 32. tábori tarackezredhez. Harctéren volt 1915 máj.-tól — négyhónapi megszakítással — 1918 nov. 12-ig. A fronton az 55. tartalék tábori tarackezrednél teljesített szolgálatot .1916 óta részt vett a 25. hadtest összes küzdelmeiben a Lembergtől keleti és északkeleti harcvonalon. Küzdött 1917 júl. 1-én a Kerenszky-offenzíva tűzpontjában, Brzezanynál, utána az előnyomulásban Skalaig, majd Ukrajnában s végül Romániában a karhatalmi alakulatok kötelékében kapott beosztást. Kitüntetései: legmagasabb elismerés, S. L. a kard., kat. érd. ker. a kard., Br., K. cs. k., H. e. é., osztrák és német H. e. é. Schubert Aurél Ferenc gyógyszerész, hadnagy. *1899, Dunaadony. Bevonult 1917 ápr. 16-án a 29. h. gy. e. pótkeretéhez Budapest-Kelenföldre. A tisztiiskola elvégzése után 1918 ápr.-ban a 70/4. h. nehézágyús üteghez osztották be, majd a 70. h. nehéz tüzérezred kötelékében lekerült az olasz harctérre. Ott résztvett a S. Donna di Piave-i, majd a Ponte di Piave-i harcokban. Az 1918 júniusi piavei harcok után a 70. h. hegyi tüzérezred kötelékében küzdött az összeomlásig. Kitüntetései: Br., K. es. k. H. e. é. a kard. és osztrák H. e. é. a kard. Schubert József magánmérnök, hadnagy. *1884, Kolozsvár. 1906-07-ben szolgálta önkéntesi évét a 6-os vártüzéreknél. Később az 5-ös vártüzérekhez helyezték át. 1914-ben fegyvergyakorlaton volt és onnan a mozgósításkor Cattaróba vonult be. Néhány hónapi harctéri szolgálat után mint vasúti mérnököt a hadtápkörletbe helyezték s ott működött a háború végéig. Schulmann Gyula m. tisztviselő, hadnagy. "1897, Ungvár. Bevonult 1916 máj. 15-én a 27. k. nehéz tüzérekhez Szepsibe. A tisztiiskolát Budapesten végezte. 1917 május 1-én mint hdlt. tűzmester ment ki az orosz harctérre. Ott Brody és Tarnopol között harcolt 1917 nov.-ig. Ezután az olasz hadszíntéren a Brenta-völgyében, a Hétközség fennsíkján találjuk az összeomlásig. — Kitüntetései: 62. és K. cs. k. Schwarcz Károly fakereskedő, hadapródjelölt-tűzmester. *1899, Kiskunhalas. Bevonult 1917 márc. 10-én Komáromba a 7. vártüzérzászlóaljhoz. A tisztiiskolát Hajmáskéren végezte. Utána lekerült az olasz harctérre s ott részt vett előbb az isonzói, később pedig az 1918 jún. 15-i piavei harcokban, majd megbetegedett. Az összeomlás Komáromban érte. Kitüntetései: Br. és K. cs. k. — Unokatestvérei: Székely József mint kp. tizedes az orosz és dr. Földes Sándor mint ezredorvos az olasz harctéren hősi halált haltak. Schweitzer István lovag, az Egyesült Izzó tisztviselője, százados. — *1890, Budapest. Bevonult 1914 júl.ban a 10-es kath. tüzérezredhez Budapestre. Aug.-ban a szerb harctérre vitték Galiciába. Az orosz fronton 1915 végéig harcolt, 1916-ban az olasz harcvonal tiroli szakaszára vitték a Dolomitokba. 1916 vége felé ismét az orosz harctérre került, ahol ezúttal csapattestének oroszlengyelországi és wolhyniai harcaiban vett részt 1917 aug.-ig. Ezután Ukrajnába vezényelték a 122-es ezredhez. 1918 szept.-ben tüzérségi iskolába került. Leszerelt 1918 nov.-ben. Kitüntetései: Katonai érd. ker. a kardokkal, két Sign. Laud, a kard., K. cs. k. és a TI. o. Vaskereszt. Schwertner Gábor, a Székesfőv. Könyvtár tisztviselője, e. é. 6. tizedes. *1900, Budapest. Bevonult 1918 márc. 15-én a lugosi 20-as tüzérekhez. A tisztiiskolát is Lugoson végezte. Leszerelt Budapesten 1918 dec. 2-án. Szabó Béla dr. min. tanácsos, hadnagy. *1883, Hódmezővásárhely. Bevonult önként való jelentkezés folytán 1915 febr. 2-án Lugosra a 21. k. tábori tüzérezredhez. Itt végezte a tisztiiskolát. 1915 dec. 10-én az orosz harctérre indult a 34. tar. tüzérezred lőszeroszlopához. 1916 áprában az olasz hadszíntérre vitték. Itt részt vett a bulgáriai áttörés harcaiban, majd a Hétközség fennsíkján harcolt. 1916 aug.-ban az orosz frontra került a Tatár-szoroshoz. Itt dec.-ig mozgóharcok folytak, amelyekben mint előretolt szakaszparancsnok vett részt, majd a Tatár-szorostól a Csernowitzig folyt előnyomulási harcokat küzdötte végig. Ezután a megszálló csapatokkal Karkowig jutott. Innen 1918 máj.-ban Krakkóba vezényelték állomásparancsnoki tanfolyamra. — 1918 jún.-tól okt. 31-ig a Mogilew-i állomásparancsnokságot töltötte be. 1918 okt. 31-én közérdekből felmentették. Kitüntetései: S. L. a kard. és K. cs. k. Szabó Lajos m. tisztviselő, hadnagy. Bevonult 1916 máj. 29-én a budapesti 4. k. hegyi tüzérezredhez. A tisztiiskolát az Andrássy-laktanyában végezte. 1917 jún.-ban lekerült az olasz harctérre s ott nov. 22-ig az 506-os mérőszázaddal Dél-Tirolban, a Hétközség fennsíkon, Assiago és Arsiero között tervmérő rajparancsnok volt. 1917 dec.-től 1918 máj. 1-ig a 70-es honv. táb. tüzérezred 570-es mérőszázadával a Gyimesi-szorosban és a romániai Chiughiesu község melletti hadállásban tervmérőszakaszparancsnok. 1918 máj. 5-től jún. 9-ig ugyanezen mérőszázaddal a Piavenél a Ponte di Piave és Oderso közötti szakaszon szintén tervmérőszakaszparancsnok. Leszerelt 1918 nov. 12-én Budapesten a 4. k. hegyi tüzérezred pótkereténél. Szabó Lajos csíkszentmártoni, miniszteri titkár, százados. *1889, Székelyudvarhely. Bevonult 1915 aug. 1-én a brassói 34-es tábágyúsezredhez. Mint önkéntes tizedes augusztus 18-án Galiciába került, 1916 márciusban Wolhyniába vitték, 1917 október közepén pedig az olasz harctérre a Görz-Tolmeini szakaszra az áttöréshez. 44 hónapig volt felderítőtiszt egyfolytában, 1918 júliustól végéig ütegparancsnok. Kitüntetései: ezüst és bronz Sign. Laud, a kard., O1, O2, Br., K. cs. k. Szabó Lajos m. tisztviselő, hadnagy. *1898, Budapest. Bevonult 1916 máj. 29-én mint e. é. é. a 4-es k. hegyi tüzérezredhez Budapestre. A tisztiiskola elvégzése után Bécsbe vezényelték a hangmérő tanfolyamra, majd Marburgba a 6-os tábori tüzérezred mérőszázadához osztották be és 1917 jún.-ban a déltiroli frontszakaszra vitték, ahol 1917 decemberig harcolt. Ezután áthelyezték az 570-es honv.mérőszázadhoz Gyimesbükkre. A román frontról 1918 májusban ismét visszakerült az olasz hadszíntérre a Piavehez. 1918 .júl.-ban tanulmányi szabadságot kapott. 1918 szept.-től az összeomlásig Wiener-Neustadtban hangmérő tanfolyamon vett részt. A K. cs. k. tulajdonosa, Szabó Rezső Antal szobrászművész, főhadnagy. *1883. Budapest. Bevonult 1915 jan. 3-án Nagyváradra a 19. k. ágyúsezredhez. A tisztiiskolát az ezrednél végezte. 1915 április 10-én kiment az orosz harctérre. Az olmützi tüzérezreddel résztvett a gorlicei áttörésben, majd a további harcokban. 1915 szept.-ben jött visza betegen. 1916 máj.-ban áthelyezték a 13. k. hegyi tüzérezredhez Aradra. I. e. év jan. 29-én ment ki ismét a harctérre. Az Aranyos-Beszterce völgytől Dorna-Wattráig harcolt ezúttal, majd 1917 jan. 6-án az albán frontra került Vojuszához. Itt volt 1918 jún.-ig, amikor betegen tért haza. Leszerelt 1918 novemberben Budapesten. Kitüntetései: S. L. a kard. és K. cs. k. Szalay Jenő dr. ügyvéd, e. é. 6. tizedes. *1890, Sopron. Bevonult 1917 aug. 1-én a 14-es táb. tarackos tüzérekhez Zágrábba. Kiképzése után a soproni Délivasút állomásparancsnoksághoz osztották be. Hat hónap után mint törvényszéki jegyzőt felmentették. Szalay Jenő gazdálkodó, hadnagy. *1887, Budapest. Békében az 1-es, majd a váradi 2-es huszároknál szolgált Budapesten. A tisztiiskolát Budapesten végezte. A világháború kitörésekor az 1/11. bov. tüzérekhez vonult be Szegedre. Rövideden lekerült a szerb harctérre, majd megjárta az orosz és román hadszínteret is. Az összeomlás előtt két hónappal Vinicára helyezték városparancsnoknak. Harctéri beosztásában volt segédtiszt, repülőgépmegfigyelő, lőszeroszlopparancsnok, lőszerpótló előadó, ütegparancsnok és elsőtiszt. Kitüntetései: Sign. Laud., O1. 62, K. cs. k. és Seb. é. Szalay-Marzsó Aladár dr. zsámolyi, p. n. min. oszt. tanácsos, főhadnagy. *1888, Tiszavárkony. Bevonult 1914. júl. 27-én Budapestre a 10. táb. tüzérezredhez. Ezzel ment a szerb harctérre 1914 aug. 3-án. Részt vett a Sabác körüli harcokban. Innen 1914 szept.-ben a Kárpátokba irányították. Az orosz fronton résztvett a Horosana Wielka, Turka, Szarsambor, Uzsok és a Piotrokov körüli harcokban. 1914 dec.-ben megbetegedett, 1915 ápr.-ban menetüteggel (10. tüsz. e.) ismét az orosz harctérre került s ott az 55-ös tartalék ágyúsezredhez, majd a 72-es táb. tüzérezredhez kapott beosztást mint ütegtiszt, később mint ezredsegédtiszt. Részt vett a gorlicei áttörésben, a wolczyni, komarowkai, Strypa melletti stb. harcokban 1917 végéig. Ukrajnát megszálló csapatokkal Zmerinkáig vonult előre, majd Romániába került. 1918 aug. elején Sarkotic vezérezredes mellé narancsőrtisztnek vezényelték. E beosztásában érte az összeomlás. 1918 okt.-ben szerb hadifogságba esett, ahonnan 1918 dec.-ben tért haza. — Kitüntetései: ezüst S. L. a kard.