Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs
R
gpu-t szereltek. Torony nélküli rádiós pk-i (M 18 FSF) változata a pc. kötelékek harcvezetésére alkalmatlannak bizonyult. Két változata a háb. végén 27 fr. zlj. kötelékében állt szolgálatban. Gyártását átvette az am. hadiipar, az ol. FIAT cég (mFIAT 3000), s lemásolták am Szovjetunióban is. Magát a hk-t a háb. után több országnak eladták, többek között —»Lengyelországnak és -›Csehszlovákiának. Még 1940-ben is 7 fr. pc. zlj. ~ hk-kal volt felszerelve. • KM, 1270. Rendfokozatok: szövegesen is a -›Táblázatok között, a 784. oldalon. • BC, RI, SGy, 1271. Rendfokozatok: -mTestőrségi rangviszonyok Rendőr Újonciskola: -+RUISK Rendőrség (Magyar Királyi Rendőrségiek] [I.]): az -mOsztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság, ill. a Magyar Népköztársaság alapvető rendvédelmi testülete 1868-1918, ill. 1918-1919 között. A dualizmus kori ~ két részre oszlott, mivel a tv-ek a rendfenntartás jogát az államnak és az önkormányzatoknak egyaránt biztosították. Az állami és az önkormányzati ~ek felúlításával a kiegyezés után az 1848-1849-es állapothoz tértek vissza. Mindkét típusú ~ a belügyi szempontból szuverén m. korm. BM-a hatáskörébe tartozott. 1. Az állami ~ három részből állt: Bp-i m.kir. Államrendőrség, m.kir. Határrendőrség és m.kir. Fiumei Állami Rendőrség. Mindhárom közvetlenül a BM irányítása és törvényességi felügyelete alatt állt, de a Bp-i és a fiumei napi tevébe a városi tanácsok bizonyos fokú beleszólással rendelkeztek. Mindhármat a bm. által kinevezett rendőrfőkapitány irányította, akinek munkáját Kapitányi Hivatal segítette. A Bp-i és a fiumei ~ hivatala közig., bűnügyi, őrtestületi (1886-tól még nyomozói ,detektívjora tagozódott, s hozzá tartozott a fogda, a számvevőség és a segédhivatal is. A Bp-i . kerületi rendőrkapitányok által vezetett kerületi kapitányságokból állt. A 600 fős Határrendőrség 16 kapitányságból és az azoknak alárendelt 27 kirendeltségből állt, s irányítására a BM-ban külön o-t állítottak fel. 1908-ban a Bp-i ~ szervezte meg a Bűnügyi Múzeumot. Mindhárom alapegysége a 10 főnél nem nagyobb őrs volt, amelynek tagjai egy őrszobához tartoztak. 2. Önkormányzati ~ek minden városban és a nagyobb községekben alakultak. Alapegységük az őrs volt. Közvetlenül az adott önkormányzat irányítása, legfelsőbb fokon a BM joghatósága és tvzességi felügyelete alatt álltak. Irányításukat az adott önkormányzat vezetője, 1886-tól a vm-i főispán által kinevezett rendőrkapitány végezte, a Kapitányi Hivatalon keresztül. A hivatalok struktúrája nem volt egységes. Orsz. hierarchiájuk nem vot ki, ezért 1912-ben a BM-ban dr. Pekári Ferenc vezetésével új o-t állítottak fel államosításuk előkészítésére. Ezt az I. vh. levette a napirendről, s csak az 1919 utáni -Rendőrség (II.) keretében valósult meg. Az önkormányzati ~eknek rendelték alá a helyi mező-, éjjeli-, üzemi- és tűzőrségeket is. 3. A ~ek összlétszáma a dualizmus idején 10-12 ezer fő között mozgott, a segédrendőri funkciókat ellátómPolgári Őrség nélkül. Az OMM felbomlása után a ~ek tovább éltek. Noha a -m Károlyi-kormány 1918.nov. elején még drasztikus leépítésüket és a -»Csendőrség feloszlatását fontolgatva nov. 11-én létrehozta a -m Nemzetőrséget és a -mPolgárőrséget, a közbiztonság rohamos romlása nyomán nov.29-én már jelentős létszámnövelésükre hozott határozatot. A -»Forradalmi Kormányzótanács 1919.márc.26-i (ápr. 1-én I.B.N. számmal közzétett) rendelete szüntette meg minden addigi rv. és kir. testülettel együtt, s egyidejűleg felállította a -m Vörös Őrséget. * RI. 1272. Rendőrség (Magyar Államrendőrség, Magyar Királyi Rendőrség [II.]), a független Magyar Királyság alapvető rendvédelmi testülete 1919-1945 között. A közrend, a bel-, közbiztonság és államvédelem biztosítását, szükség esetén felvédét szolgáló, kat. fegyelem alatt álló fe. őrtestület. A — Vörös Őrség 1919.aug.3-i feloszlatásával egyidejűleg a -m Peidl-kormány a -mCsendőrség kivételével (6/d.-1919 BM számú rendeletével) visszaállította az 1919.márc.26-án feloszlatott —»rendvédelmi testületeket (a Csendőrséget aug.9-én a -*Friedrich-kormány állította vissza), s kinevezte, ill. márc.26-ig viselt Bp-i főkapitányi állásba visszahelyezte Dietz Károlyt, főkapitány-helyettesi beosztásába Bónis Istvánt, Marinovich Imrét, Paál Györgyöt, Schreitz Emilt és Szentkrályi Bélát. 1919.okt.1-én az 5047/1919. ME. me-i rendelettel összevonták a Bp-i Államrendőrséget és a Határrendőrséget, s megalakít