Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme
Altalános áttekintés a háborúról - A világháború egyes időszakaiban lezajlott események rövid áttekintése
Luck-várakat is hatalmukba ejtik, az oroszokat, igen erősen meggyengítve, mélyen Oroszország belsejébe szorítják vissza. A hadműveleteket az északi és a déli szárnyon Hindenburg és Conrad által egyidejűleg végrehajtott támadás fejezi be. Az északi szárnyon Hindenburg támad. Ez a vilnai támadás, mely Minszk ellen, a fontos vasúti csomópont ellen irányul. Délen Conrad támad Rovno ellen, mely szintén igen fontos vasúti csomópont. Ez az úgynevezett osztrák-magyar támadás a volhyniai várháromszögre, vagy a rovnói támadás. Ezeket a támadásokat azonban az orosz visszautasítja s szeptember végén újból állásharc kezdődik a Riga—Dünaburg—Narocs-tó—Baranovicsi—Pinszk—Dubno — Tarnopol—Szereb— Csernovicvonalban. Az orosz hadseregek fölött szeptemberben az orosz cár veszi át a főparancsnokságot, Nikolajevics Miklós nagyherceget a kaukázusi hadszínhelyre küldik parancsnoknak. Az oroszországi nyári nagy támadó hadjárat ideje alatt az oroszok támogatására és tehermentesítésére a franciák és az angolok nyugaton nagy támadást kezdenek. Ez a szeptember 22-től október 31-ig tartó champagne-i őszi és a szeptember 21-től október 13-ig tartó artois-i őszi csata. Az olaszok szintén támadnak. Ez az úgynevezett 2. Isonzó-csata, mely július 18-tól augusztus 10-ig tart. Eredménye, éppúgy, mint az előbbieknek, nincs. A Dardanellák ostroma. Ezidő alatt az entente a Dardanellákat akarja elfoglalni. Miután április végén sikerült a Gallipoli-félsziget déli részén lábát megvetnie, június 4-én, majd 24-én az 1. és 2. krithiai csatában a törökök arcvonalát igyekeznek áttörni. Miután azonban ez nem sikerül, az augusztus 6-tól 21-ig tartó anafortai csatában kísérlik meg a törökök arcvonalát északról átkarolni. Ez sem sikerül. A harcok egész novemberig tartanak. A törökök ereje is azonban már nagyon fogytán van. Különösen lőszerben és fegyverben szenvednek igen nagy szükséget. A szerbiai hadjárat. A központi hatalmak 1915 nyarán a Törökországgal való közvetlen kapcsolat létesítése végett Szerbia elfoglalását határozzák el, annál is inkább, mert ezáltal Bulgária szövetségét és há-