A világháború amilyennek én láttam, 2. kötet
TÉLI ÁLOM.
Strypa-folyó—Buczacz—Bojan vonalban kb. 1.200 km szélességben megállott és kezdetét vette a tél küszöbén az állás megerődítése. Az entente, hogy a szövetséges német-magyar-osztrák hadseregeknek keleten való lekötésével a champagnei és artoisi franciaangol támadásokat tehermentesítse, de főleg, hogy a rosszra fordult helyzetét megjavítsa. Oroszországot arra bírta, hogy Ivanov tábornok parancsnoksága alatt álló arcvonalának déli hadseregével támadást indítson a központi hatalmak déli szárnya ellen (báró Bothmer tábornok német déli hadserege és báró Pflanzer-Baltin lovassági tábornok 7. hadserege) Galíciában a Strypa—Dniesterfolyón és Bessarabiaban Toporoutz—Rarancze-szakasz ellen. A támadás politikai célt is szolgált. Románia már 1915. évben követni akarta szíve vonzalmát, de a központi hatalmak 1915. évi sikere következtében gondolkodóba esett és mérlegelte az eseményeket. Az entente, hogy Románia ingadozó politikáját megváltoztassa, egy sikert remélő hadművelettel akarta az oláhokat táborába kényszeríteni. Ivanov tábornoknak az entente nehéz tüzérséget és mérhetetlen mennyiségű lőszert adott, az orosz hadvezetőség pedig a legkiválóbb seregtesteivel erősítette meg hadseregét, hogy megtámadja az osztrák-magyar haderő déli szárnyát. A galiciai határon (Strypa—Dniester-szakaszon) az orosz 7. hadsereg (Switscherbatschew tábornok), a bessarábiai határon az orosz 9. hadsereg (Letschitzki tábornok) mintegy 230 km szélességben báró Bothmer tábornok délnémet hadseregét és báró Pflanzer-Baltin lovassági tábornok hadseregét megtámadta. November 17-ig az oroszok támadásai Podoliaban mindenütt meghiúsultak. A bessarábiai határon 1915 december 24-én kezdették meg az oroszok támadásukat, mely közbeeső harcszünetekkel 1916 január 19-ig, tehát 27 napon át tartott. A bessarábiai arcvonalunk áttörésére mérhetetlen lőszermenynyiség felhasználásával és tömegek harcbavetésével az oroszok mindent megkíséreltek. Fölényes tüzérséggel és az emberanyag legkíméletlenebb föláldozásával, Letschitzki tábornok minden áron arra törekedett, hogy Raranczek Toporoutz-szakaszban a XI. hadtestünk arcvonalát áttörje és Czernowitz-ot elfoglalja. A fenyegető veszély elhárítására a hadseregfőparancsnokság Linsingen hadseregéből a 21. lövész-, a 24. közös és a 2. lovashadosztályt, Böhm-Ermolli hadseregéből a 40. és 51. honvéd- és a 43. lövészhadosztályt sietve átszállította báró Pflanzer-Baltin hadseregének támogatására. 1915 december 24-én indult meg az oroszok támadása a bessarábiai határon. December 24-től 1916 január 6-ig a 42. horvát Pinsk és Luck között állott. 2 Dubno,Tarnopol között állott.