Orth János: Kórboncztani jelzéstan vezérfonala s útmutatás a bonczolás végzésére - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 30. (Budapest, 1877)
Különös rész. - A. Külső vizsgálat - 4. Bőr és bőr alatti szövet betegségei
12 külső vizsgálat ér el, a test közepén valamivel alantabb tapadó születés után 5—8. napra lehull. Kiváló figyelmet érdemel a fej szoros vizsgálata, mely fontos felvilágosításokat nyújthat. És itt legelőször a haj hosszát kell megfigyelni, mely érett gyermeknél mintegy 2—3 %. hosszú, továbbá a kutacsok nagyságát, melyek közöl a mellső, nagy 2—2.5 csm. hosszú (érett magzat), azután a különböző átmérők nagyságát (koponyakerület 34.5 csm. egyenes átmérő a sisaktól a hátsó koponyáig 11.5 clm., mellső ferde, a koronavarrat végén 8 cím.; hátsó ferde a falcsont legmagasabb pontjain 9- hosszú ferde, az álltól a hátsó fej legmagasabb pontjáig 13.5 cm.) rövid ferde a tarkó legmellsőbb pontjától a homlok legtávolabbi pontjáig [nem pontos] 9.5.) Végre következik a szemek vizsgálata, melyeken a látóhártya a 8-ik holdhónaptól fogva hiányzik, az orr és fülporczok megtapogatása, melyek érett magzatoknál keményeknek érezhetők. Felső végtagokon a körmök vizsgálandók meg, melyek érett magzatoknál kemények, számszerűek s ujjak hegyén kissé túlnyúlnak, azután meghatározandók a váll (11 cm) valamint a csípő (a tomporokon 9 cím.) harántátmérői, és végre megvizsgálandók az ivarrészek. Fiúknál a herék a 7-ik hónapban ereszkednek le a borékba, rendes időre születéskor mindkét here a ránczos borékban foglal helyet. Érett leányoknál a nagy szeméremajkak rendszerint oly hosszuk, hogy a kis ajkakat s a csiklót betakarják, olykor azonban ez utóbbiak kissé még láthatók. (A combcsont epiphysis magvának vizsgálatát lásd a végtagcsontoknál.) 4. Bőr és bőr alatti szövet betegségei: Midőn ezúttal a bőr és bőralatti szövet bántalmainak tárgyalásához fogunk, előre is megjegyezzük, miszerint ezen rövid kézikönyvnek, mely csak a hullán teendő kórjelzéssel foglalkozik, nem lehet feladata, hogy valamennyi bőrbántalomról kimerítően szóljon, melyek nagy része esetleg hullán is előfordul ugyan, de teljesen kifejlődve csak élőnél kerül észlelés alá s melyek felismerését a bőrkórtani tankönyvek tanítják. Itt inkább csak azon megbetegedéseket fogjuk szorosabban szemügyre venni, melyek belső megbetegedésekkel állnak vagy állhatnak kapcsolatban vagy melyek általában nagyobb kórboncztani érdekkel bírnak.