Zoltán Imre - Frankl Sándor: Nőgyógyászati műtéttan (Budapest, 1949)

Előszó

ELŐSZÓ. Az egyébként gazdag, magyar nőgyógyászirodalom mindezideig nélkülözte a nőgyógyászati műtéttan könyvét. Ez a hiányosság egyenes következménye volt annak a ténynek, hogy a magyar nőgyógyászat is, mint általában a magyar orvostudomány, a felszabadulásig jóformán csak a német tudományt ismerte és ismerte el, illetőleg megelégedett a német tudomány eredményeivel, függetlenül attól, hogy azok mennyire korszerűek, vagy mennyire felel­nek meg a gyorsan fejlődő magyar orvostudomány követelményeinek. Ezt a hiányt óhajtjuk pótolni könyvünkkel, amelyet, mint az első ilyen tárgyú magyar könyvet ajánlunk nőgyógyász szakorvosainknak. A «Nőgyógyászati műtéttan» több szempontból eltér az eddig közkézen forgott — természetesen, többnyire német — műtéttani könyvektől. Mindenekelőtt szakítottunk azzal a módszerrel, mely egy-egy kórforma tárgya­lásával kapcsolatban az összes ismert műtéti megoldásokat tárgyalta, annak meg­jelölése nélkül, hogy melyik ezek közül a helyes és ajánlható eljárás. Az egyes műtéti eljárások kritikáját adva a ma már nem használatos, vagy okkal nélkülözhető műtéti eljárásokat nem tárgyaljuk, részletesen csak azokat a műtéteket írjuk le, melyeket az irodalom és a magunk tapasztalata szerint az adott kórkép esetén ma alkalmazni kell. Az egyedüli kivételek ez elv alól Schauta és Wertheim műtétei, melyek történelmi jelentőségük miatt érdemlik meg, hogy a nőgyógyász szakorvosok részleteikben is megismerjék azokat, annak ellenére, hogy e műtéteket ma alkalmazni már anakroniz­mus volna. Eltértünk a megszokottól abban is, hogy eltekintettünk a női genitáliák ana­tómiájának részletes tárgyalásától és anatómiai leírásokkal csak olyan mértékben foglalkoztunk, amilyen mértékben az az egyes műtétek megértéséhez feltétlenül szük­séges. Így akartuk részint elkerülni könyvünk terjedelmének felesleges megnagyobbo­dását, részint kifejezést óhajtottunk adni annak a véleményünknek, mely szerint az anatómia közismert részleteinek tárgyalása nem tartozik tárgykörünkbe. Alaki újítása a könyvnek, hogy a hasi műtétek leírásához kapcsolódó ábrák a műtéti területet a műtő oldaláról mutatják be. Ezzel a megoldással óhajtottuk elérni, hogy az ábrák valóban azt a képet mutassák, amelyet a műtő műtét közben lát maga előtt. Részletesen tárgyaljuk szakmánk sebészi határterületének műtéteit. E műtétek­kel ugyanis, szerény véleményünk szerint, minden műtőnek tisztában kell lennie, aki hasi műtéteket végez. Szerepel könyvünkben néhány olyan műtét leírása is (Graves-Brady műtéte, Bonney «ovarian cystectomy»-ja), amelyet Magyarországon még nem végeztek és mi !*

Next