Zoltán Imre - Frankl Sándor: Nőgyógyászati műtéttan (Budapest, 1949)
Előszó
ELŐSZÓ. Az egyébként gazdag, magyar nőgyógyászirodalom mindezideig nélkülözte a nőgyógyászati műtéttan könyvét. Ez a hiányosság egyenes következménye volt annak a ténynek, hogy a magyar nőgyógyászat is, mint általában a magyar orvostudomány, a felszabadulásig jóformán csak a német tudományt ismerte és ismerte el, illetőleg megelégedett a német tudomány eredményeivel, függetlenül attól, hogy azok mennyire korszerűek, vagy mennyire felelnek meg a gyorsan fejlődő magyar orvostudomány követelményeinek. Ezt a hiányt óhajtjuk pótolni könyvünkkel, amelyet, mint az első ilyen tárgyú magyar könyvet ajánlunk nőgyógyász szakorvosainknak. A «Nőgyógyászati műtéttan» több szempontból eltér az eddig közkézen forgott — természetesen, többnyire német — műtéttani könyvektől. Mindenekelőtt szakítottunk azzal a módszerrel, mely egy-egy kórforma tárgyalásával kapcsolatban az összes ismert műtéti megoldásokat tárgyalta, annak megjelölése nélkül, hogy melyik ezek közül a helyes és ajánlható eljárás. Az egyes műtéti eljárások kritikáját adva a ma már nem használatos, vagy okkal nélkülözhető műtéti eljárásokat nem tárgyaljuk, részletesen csak azokat a műtéteket írjuk le, melyeket az irodalom és a magunk tapasztalata szerint az adott kórkép esetén ma alkalmazni kell. Az egyedüli kivételek ez elv alól Schauta és Wertheim műtétei, melyek történelmi jelentőségük miatt érdemlik meg, hogy a nőgyógyász szakorvosok részleteikben is megismerjék azokat, annak ellenére, hogy e műtéteket ma alkalmazni már anakronizmus volna. Eltértünk a megszokottól abban is, hogy eltekintettünk a női genitáliák anatómiájának részletes tárgyalásától és anatómiai leírásokkal csak olyan mértékben foglalkoztunk, amilyen mértékben az az egyes műtétek megértéséhez feltétlenül szükséges. Így akartuk részint elkerülni könyvünk terjedelmének felesleges megnagyobbodását, részint kifejezést óhajtottunk adni annak a véleményünknek, mely szerint az anatómia közismert részleteinek tárgyalása nem tartozik tárgykörünkbe. Alaki újítása a könyvnek, hogy a hasi műtétek leírásához kapcsolódó ábrák a műtéti területet a műtő oldaláról mutatják be. Ezzel a megoldással óhajtottuk elérni, hogy az ábrák valóban azt a képet mutassák, amelyet a műtő műtét közben lát maga előtt. Részletesen tárgyaljuk szakmánk sebészi határterületének műtéteit. E műtétekkel ugyanis, szerény véleményünk szerint, minden műtőnek tisztában kell lennie, aki hasi műtéteket végez. Szerepel könyvünkben néhány olyan műtét leírása is (Graves-Brady műtéte, Bonney «ovarian cystectomy»-ja), amelyet Magyarországon még nem végeztek és mi !*