Acta Hungarica 15. (2004)
VI. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK SZÓTÁRA (K) - K
kérelmez kérelmez, kjéremez, türelmes [-ek, -ë —et, -ett] ts ige kérvényez Kjérëmezd, ősz hátha mekkapod ászt a telket (Ni) kereng kereng, kering [-ek, -sz ~ -ë ~ -el, -ett] tn ige kering Csak uty kerengtek a háború idejin a repüllőnk este héjt utam, mi meg a hegyóudásba bújtunk ë (Be) keres keres [-ek, -ekel, -ett] is ige 1. vmit, vkit meg akar találni Hun keressem ászt a büdös kajkot? (Ng); 2. megélhetés, szórakozás, állás után néz Keres magának valami rendes munkát (T); 3. a megélhetést biztosítja Ki keresi a kenyeret a családba? (Té); 4. igyekszik megoldást találni vmire Kiutat keres a nehéz hészedbn (Ki); 5. érdeklődik, miért van vki, vmi vhol Mit kerestel abba a házba? (Ksz); 6. vásárlás céljából jár vmi után Egy jó)( tinóul keres (Ke); 7. haszonhoz jut Annyit keres egy pulóveren, ha elagga, amennyibe kerül (Sze) kérés kérés, kiértés, kirís [-t, -ek, -e] fn 1. az a cselekvés, hogy vki vmit vkitől kér Ha nincs, hágas, nem szeretem a kjértéseket! (Fr); 2. kívánság Csak egy kjértése vout hozzá (Ah) kereset kereset [-et, -ek, -e] fn 1. fizetés Más máján a kolhozisták keresete (Bk); 2. munka, foglalkozás Ideje lenne ma valami kereset után nézni (Or); 3. keresni való Ide ne gyere, il nincs semmi kereseted! (Z) keresetlen keresetlen [-ül, -ebb] mn i. nem speciálisan kiválasztott Amojan keresetlen nyárse, nem nagyon jójg ( Rf); 2. természetes Teccet mér keresetlen volt a viselkedése (Bat) keresett keresett mni ign kelendő így nyáron a koárfijo/ nagyon kereset cikk a pijacon (Be) kereskedelem kereskedelem [-Intet, -e] mn áruk adásvételével foglalkozó szervek összessége Má r régen a kereskedelembe dollgozik (KO kereskedik kereskedik [-ek, -e - -sz, -ett] ii ige 1. adásvétellel foglalkozik Mindenféjlle áruvá kereskedik (Th); 2. feketézik Fűszerekké kereskedik, abbul jél (Bk); 3. haszonhoz jut Az éji bűrömen ne kereskegygyen sém ki (Bcs) kereskedő 1. boltos keresnivaló keresnivaló, keresnivalón [-t, -ja] fit vkinek, aminek az ottléte Mi keresnivalóba az oltárnak a paja kezibe? (G) kereső kereső, keresői [-t, -k, -je] fit a dolgozó családtag Három keresőd vám má nállatok (F) kereszt kereszt [-et, -ek, -je] fi 1. a kereszténység jelképe A katalikus templomon kereszt van (Tű): 2. a kereszt formálása kézmozdulatokkal Fesz hánttya a keresztet magára, ősz mégis rosszacs csinál másnak (Tr); 3. feszület A temetőn koszt, a kereszt előtt tanákosztak össze (Tk); 4. kévéből kereszt alakúra rakott csomó R jégen előnször keretbe raktuk a búzát a mezőn (Bs); 5. teher Egész léletembe hoztam a keresztet (Bá), 6. keresztanya, keresztapa Csak kérésznek hívja a kereszszülőnket (Tg) keresztanya keresztanya [~'t, ~’k, ~’ja] fn az a nőrokon v. barátnő, aki a csecsemőt a keresztvíz alá tartja a templomban A keresztanya szíp kdenygyért vesz a babának (E) keresztapa keresztapa [~’t, ~’k, -apja] in a keresztanyát a keresztelőre elkísérő férfi Az csőd pajához a báttyát hívta keresztapának (Vr) keresztbe keretbe, köreibe hsz átlós irányba Köreibe rakja a lábát (Bú) keresztel keresztel, keresetei [-ek, -sz ~ -ész, -t ~ -ét] is ige egyházi szertartással keresztségben részesít Vasárnap keresztét ükt a kisbabát ( Bú) keresztelő keresztelő, keresztelőd j-t, -k, -je] fit keresztelési lakoma Csak a testvéreket hívtuk meg a keresztëlôÿre (Ft) keresztfa keresztfa, kereszfa ’t, ~’k, —’ja] in a méhkason keresztül szúrt pálca, amely a lépet tanja Mek kéri ujjjétani a karsba a kereszfát (Bd) keresztfiú keresztfiju, kereszfiju [-fk, -ja] ín az a fiú, akinek vki keresztapja ül.anyja A kereszfiját nem hagyná semkjjér (Csp) keresztgerenda keretgerenda [~’t ~‘k. —ja] fh a házfedelet tartó kereszt alakú gerenda A keretgerendákot toárcsa a mestergerenda (Cse) keresztkérdés keresztkérdés, kereszték-