Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
a’ spinosismust, és bár, hogy az isten’ létét tagadni ne láttassanak, ennek eszméjére építék egész philosophiájokat, állítva, hogy : csupán egyetlen való létezik, úgymint : az absolut ész, melly egy és minden, min kiiid semmi sincs, és az egész természet nem más, mint ideák’ öszszege, és az istenen kívül nem is létezik, maga a’ fölény is nem más, mint ideák’ ideája; ,,a’ gondolat, így szól Schelling, nem az én gondolatom, a’ lét nem az én létem , hanem az istené, vagy a’ világegyetemé; istenben a’ lét egy a’ lénynyel, és így neki létet tulajdonítni nem lehet;“ stb-------és még is ezen istenes , isten’ nevével majd minden sorban viszhangzó philosophiáról elmondhatni azt, mit Bayle, Mendelssohn és Wolf állítottak a’ spinosismusról, hogy : ennek istene nem igazi isten lévén, ezt egy rangba tehetni az istentagadással. Bátran elvethetjük tehát amaz alkalmatlan szemüvegeket, miket nekünk, még hála természeti ép szemű magyaroknak, akár Kant' tapasztalásfeletti idealismusa , akár Fichte’’ általános énje, akár Schelling' általános azonsága , akár Hegel’ dialecticai szemlélődése nyújtanak. Mi még a’ többi nemzetekkel hiszszük, hogy az emberiség nincs általános alanyiságra kárhoztatva, és a' törvényszeres észjárás tárgyilagossággal is bír; a' majdnem mértani bizonyosság nem hagy el bennünket a’ természetfölöttiekben is, csakhogy aztán mi is előzményeinket helyes alapra fektessük , és a’ következtetés’ mesterségét jól értsük. Van, kell lenni harmóniának az értelem és ész’ országaiban, és miként amott a’ jó logica mathematicai evidential létesít, úgy itt ugyanaz a’ lehető valószínűséget állítja elő. Valamint Columbus megtekintve földtekéjét, bizonyos következtetéssel hivé, sőt állítá, hogy a’ földnek eddig ismert, és az emberek által lakott fele föltételezi ennek még ugyan nem ismert, de bizonynyal létező másik felét is: így áll a' fensőbb élettudomány' tárgyairól is a dolog. Léteznek ezek, bár érzéki szemeink által nem láthatók; mert az oki kapcsolat által lélek szükségeltetik. Ezen harmonia legbiztosb vezére, kalauza, lelkesítője a' kétely' tömkelegéből kibontakozott bölcselőnek; a’ ki úgy tesz, mint a' bátor csillagász, ki algebrája’segélyével papíron kiszámítja a'legexcentricusabb ellipsisekben forgó üstökösök’körútja'idejét is. És ím! egyszer csak feltűnik az ezelőtt évszázaddal kihirdetett üstökös az égen, a' várt bujdosó megjelen a' nap’ tányérjánál. A’ világ’ harmoniájábani hit még senkit meg nem csalt, söt a' lelkes Pythagorást, már az égtan’ csecsemői korában is, váratlan fölfedezésekre segéltette , a’ ki, mint egy második Columbus, a’ bujdosók’ naptóli távolságuk’ arányából indúlva ki, előre megmondotta, hogy Saturnuson túl kell lenni még bujdosóknak; és íme’ jóslata teljesült is, mert a’ múlt század' végén ugyan, Uranus, nem rég pedig Neptun fölfedeztetett. J) Metlicin. Jahrbücher : 1. 1. 13.