Dr. Rózsay József: Tanulmány a régi zsidók orvostanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 5/9., 1875)
41 DR. RÓZSAY JÓZSEF A zsidó orvostan története más tekintetben is nagy érdeket képes kelteni. A zsidó orvosok mindig nagy befolyással voltak nemcsak felekezetek és nemzetekre, hanem más nemzetekre is. Érdekes e tekintetben a mit Draper az »Európai művelődés története« czímű munkájában a zsidó orvosok befolyásáról a középkorra mond : »A zsidó orvosok az arabsokkal tudományt közöltek, minthogy igen számos kalifánál titkos és személyes befolyásuk volt és a hatalom e középpontjából az összes szaraczén mozgalomnak szellemi jelleget adtak. Hasonló jön az európai zsidó orvosok befolyása, miben azon körülmény segitette őket, hogy vallásukban, mint a szaraczénusok, unitarismust vallottak. A héber orvost a köznép bámulattal, félelemmel és néha gyűlölettel tekintette.« Tárgyunk szakaszai a következők: 1) a zsidók orvostani irodalma, — 2) az orvostan története, — 3) macrobiotica, — 4) diaetetica, — 5) államgyógyászat és törvényszéki orvostan, — 6) kórtan, — 7) sebészet, — 8) gyógyszertan és 9) gyógytan. A zsidók orvostani irodalma. A bibliai nemkülönben a talmudbeli orvostan igen bő irodalommal dicsekszik. Itt röviden csak a következő kutforrások legyenek megemlítve: az ó és új testamentom, a két talmud és a kabbalistikus irodalom, valamint a számos commentator és a régi classicusok közöl Herodot, Theophrastus, Hippocrates, Diodorus, Dioscorides, Josephus Flavius, Strabo, Celsus, Plinius, Tacitus, Galenus és Eusebius. Az értelmező iratok közül legnevezetesebbek: Maimonides » Jad hachasaca« czimű nagy munkája, — Lundt: a régi zsidó szentségek, — Rosenmüller: bibliai terményrajz, — De Witte: héber archaeologia,— Phlippson: az izraelita biblia. — Hirsch: Historisch-geographische Pathologie. — Létezik azonkívül igen számos monographikus értekezés, melyek vagy mint ilyenek adattak ki, vagy terjedelmesebb munkákban fordulnak elő és részint a zsidó orvostan történetét, részint a kórtant és lélektant, részint pedig a természettant, növénytant és állattant tárgyalják, ilyenek pl. Cremont Lajos: Dissertatio me-