Schuller Alajos: Önműködő higanylégszivattyú (Értekezések a természettudományok köréből, 11/8., 1881)
Önműködő higanylégszivattyú. A következőkben tárgyalt légszivattyú szerkesztésére kettős czél indított : egyrészt megközelíteni azt a legtökéletesebb ritkítást, mit higanylégszivattyúval egyáltalán elérhetni, másrészt az eszköz kezelését lehetőleg kényelmessé tenni. Az első körülmény szempontjából elhagyattak a szivattyú lényeges részéből minden zsíros kapcsolatok, s csakis higany süveg biztosítja a légmentes zárást. A másik kellékre való tekintetből a szivattyút szabályzóval láttam el, mely helyettesíti a kísérlettevő személyét, maga végezvén ennek teendőit. A higanylégszivattyú alsó része három nyílással bíró, higanyt tartalmazó üveg A) (1 ábra), melynek középső nyílásába a szivattyú B) gömbjéhez forrasztott cső van beleköszörülve ; ez utóbbi az üveg fenekéig érvén, alsó nyílása folyton higanyban áll. A szivattyú B) edénye részint a szárítóval C)s a kiszivattyúzandó E) térrel közlekedik, másrészt V kx - úton keresztül a vízjégszivattyúval vagy más segédszivattyúval áll maradó kapcsolatban. Ugyanez a segédszivattyú, melynek csak igen tökéletlenül kell ritkítania, D) háromágú csap s a hozzávezető k2 kaucsukcső közvetítésével az A) üvegből is szivattyúzhat. Ha az A) üvegnek harmadik nyílását zártnak tekintjük a higanylégszivattyú működését a következőnek képzelhetjük. Midőn a háromágú csap a 2) ábrában előtüntetett állásban van, a segédszivattyú mind a B) edényben és az E) kiszivattyúzandó térben, mind az A) edényben ritkítást okoz, anélkül, hogy az utóbbiban levő higany állása ekközben megváltoznék. De ha most a D) csapot a 3) ábrában előtüntetett állásba hozzuk, úgy megszakítjuk a segédszivattyú összeköttetését az A) üveggel, melybe már most levegő tódul, minek K) szűk nyíláson s a csapon keresztül utat nyitottunk. A betért. T. A.Λ. ÉRT. A TERMÉSZETIED. KÖRÉBŐL. 1881. XI. K. 8. SZ. 1