P. Kiss Károly: A szénkönenyek égése chlorgázban (Értekezések a természettudományok köréből, 12/7., 1882)
2 p. KISS Károly ráz széndioxydot izzó nátriumon hajtani keresztül, miáltal a széndioxyd desoxydáltatott. CO2 + 2Na2 2Na20 + C. Ezen eljárás azonban czélomnak több oknál fogva nem felelt meg. A szén ugyanis, melyet ilyen módon nyertem, csak igen kis mennyiséget tett ki, úgy, hogy nagyobb mennyiségű anyagotigénylő vizsgálataimnál ezen előállítási módot nem használhattam. Több sikert ígért azon módszer, mely a szénsavsóknak nátriummali elbontásán alapszik. A.) Szénleválasztás szénsavas báriumból (Ba CO3). A szénsav sóknak nátriummali elbontását már Döbereiner *) alkalmazta előadási kísérleteinél. Ily módon mutatta ki azt, hogy a szénsavban valóban foglaltatik szén. Kísérleteihez finomul eldörzsölt krétát nátriummal hevített, az így keletkezett fekete tömeget aztán vízzel és sósavval mosta ki. Szén előállítására én inkább a bárium szénsav sóját választottam, nemcsak azért, mivel a bárium só tisztábban állítható elő, hanem mert kísérleteimnél azon meggyőződésre jutottam, hogy a csapadék alakban előállított Ba C03-ból — finomabbul lévén az szétoszolva — nagyobb mennyiségű szenet is nyerhetni. Kísérleteimhez magam állítom elő a szénsavas bariumot. Ezen czélra lehetőleg tiszta chlorbariumot szénsavas ammóniummal csaptam ki. A szénleválasztást következőleg eszköltem : Fényesre súrolt s fedővel ellátott öntött vastégely fenekére vastag rétegben — erősen kiszárított — szénsavas báriumot adtam s ezt lemezekre darabolt, lehetőleg megtisztított nátriummal fedtem be. Ily módon töltetett meg a tégely legnagyobb része, legfelül vastag rétegben szénsavas báriumot raktam. A megtöltés gyorsan történt, — úgy, hogy a nátriumnak nem lehetett ideje oxydálódni — e mellett az egész tömeg úgy !) Journal für prakt. Chemie XVII. kötet 125. lap.