Esztétikai Szemle 2. (1936)
1936 / 2. szám - SZEMLE - Benedek László dr.: Elnöki megnyitó
die Harmonie unter den Kräften und Einflüssen herzustellen, die in ihm und auf es wirken, und wir verstehen, warum wir so oft den Ausruf nicht unterdrücken können: Das Leben ist nicht leicht.“ Sigm. Freud: Die pszichologischen Instanzen. Alm. der pszichoanalyse. Wien 1934.) Ide vág a tömegszenvedélynek látnoki ihlettel való jellemzése Madách által Tankred-nek szavával: „Mink vagyunk hivatva E ronda démont féken tartani S vezetni, hogy vágyának ellenére Nagyot s nemest műveljen szüntelen.“ A zeneeszthetikai szemléletnek különálló elméleti formulázásai a múlt század közepére: M. Hauptmann-ra, E. Hanslick-re nyúlnak vissza. A kezdeti törekvések — az evolucionizmuson kívül — egyrészt a Hegel-féle dialektikának, másrészt Herbart formalizmusának hatása alatt állottak. A zenének fő elemei: a ritmus és harmónia, amelyek úgy a lelki organizációnak érési periódusaiban, mint a társadalom-lélektani lefolyásmódok és jelenségek között is (bár más formában megjelenülő) dinamikai tényezők, az eszthetikum megvalósításával az emberi életnek stílusára is jelentős befolyással vannak. Azokat a lelki értékeket elsajátítani és kihasználni, amelyeket a klasszikus zene adhat, segíteni hívatott a zeneesztézis, amelynek szakavatott szószólója, dr. Molnár Antal a mai ülés keretében a hozzánk annyira közelálló Liszt Ferencnek mesterműveivel fog foglalkozni. örömmel látjuk a Magyar Psychológiai Társaság szakosztályának mai programjában dr. Németh Antal előadását. Aki az ő kivételesen eredeti és aktív tehetségét, annak irányát és fejlődésvonalát, szívós akaraterejét és nagy organizátoros képességét, szóval az ő egész pszichogrammját ismeri, az egyszersmind tudja azt is, hogy hazánk (közel 100 éves) első drámai színházának sorsa mind a művészi, mind adminisztratív vezetést illetőleg a legelhivatottabb kezekben van és fejlődésének és prosperitásának görbéje törvényszerű biztonsággal felfelé ível. A közönség színház-igénye, a tulajdonképen nem is létező színház-válságnak problematikája, a magyar daraboknak (és főleg az ú. n. ,,Effektstück“-öknek), illetve a magyar színpadnak rendkívüli kihatása a világrepertoire-ra mindannyian különállón tárgyalandó néplélektani kérdés-szférák volnának, amelyeket azonban ezúttal csak említésszerűen érinthetek. A drámai költészet volt hazánkban is a legnagyobb hatással mind az eszthetika fejlődésére általában, mind a psychológiai