Info-Társadalomtudomány 55. (2001)
Simai Mihály: A hatalmi viszonyok főbb dimenziói a 21. század elején
A hatalmi viszonyok főbb dimenziói a 21. század elején Simai Mihály Erőnek, hatalomnak elsősorban akkor és azokon a területeken van jelentős szerepe a nemzetközi viszonyokban, amikor és ahol az államok között érdekkülönbségek állnak fenn. Az ezekből fakadó konfliktusok kimenetelét általában jelentős mértékben befolyásolják az erőviszonyok. A történelem folyamán a hatalmi viszonyok különböző tényezői és változásai jelentős szerepet játszottak a kor nemzetközi kapcsolatrendszerének formálásában, az ebből származó előnyök megoszlásában. Közvetett módon az egyes államok közötti vagyon- és jövedelemelosztást is befolyásolták és befolyásolják napjainkban is. A hatalmat földrajzi, gazdasági, politikai, ideológiai, társadalmi és katonai tényezők egyaránt meghatározzák. A politikai és a katonai erő kulcsfontosságú volt a hódításokban vagy az ellenfél elrettentésében. A hatalom rejtettebb, pl. ideológiai dimenziójának szerepe akkor volt számottevő, amikor a társadalmi küzdelmek és mozgalmak nemzetközi jelentőséget nyertek. A gazdasági dimenzió akkor vált különösen jelentőssé, amikor a politikai-ideológiai ellentétek mérséklődtek s a nemzetközi piaci viszonyok és a verseny szereplői meghatározó fontosságúvá váltak az államok differenciálásában és különböző, például pénzügyi vagy technikai függőségi viszonyok kialakulását segítették elő. Önálló, sajátos területét alkották a gazdasági hatalom érvényesítésének az ellenféllel szemben alkalmazott szankciók, amelyek jelentősége különösen nagy volt a hidegháború éveiben. A globalizáció folyamatai és mai sajátosságai is szorosan összefonódnak a nemzetközi hatalmi viszonyokkal. A világhatalmak már a 19. század második felében és a 20. század elején globális politikai stratégia keretében igyekezték érdekeiket megfogalmazni és érvényesíteni. Ez tükröződött a 20. század két világháborújában is. A hidegháború szintén globális hatalmi szembenállás volt a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió között. A politikai hatalom, a gazdasági erő és a hegemónia Különbséget kell tennünk a politikai hatalom „kemény” és „puha” dimenziói között. Kemény dimenziónak tekintjük a kényszerítő erőt, puha dimenziónak az ideológiai és kulturális befolyást, a tekintélyt (Nye 1999). A nemzetközi politikai viszonyokban meghatározó szerepet játszó katonai erő az egyes államokban koncentrálódik, így elsősorban ők képesek ennek alkalmazására. A katonai szövetségeknek, például a NATO-nak sincs államoktól független katonai ereje. A politikai viszonyok egyéb.