Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-03-22 / 23. szám
Hetenkint kétszer félévi árra . 3 for. 30 kr. pengő pénzben, a’ Gazdaság, Ipar és Kereskedésben* Pesten Szerda Értelmi kifejtésből egyesűlet, és ebből összesített erő szármizik. Szerezhető Eggenberger és Heckenast könyvker. és a’ Szerkeztőnél mely hatalma alá veti az egyet erőket. Martius 22-ik 23.Szám. Bt 1S32. Oyapjúárr♦ Semmit sem lehet rajta csudálkozni, hogy a’ gyapjuárr ezen pesti vásár alkalmával 10—15 pente veszteségre lenyomatott, mert mint tudva van földésztársaink előtt is, a’ kereskedői ész úgy használja meg a’ pénzét, a’ mint csak lehet. A’ most készen lévő gyapjú itt kérdésbe nem igen jó, mert hiszen az csekélység ama nagy mennyiséghez képest, mely Medárdra eladandó leend. Szükségképen meg kell tehát ezen csekélység’ orrát törni, hogy az idei nyirésnél ’s előre való vételnél, annál nagyobb legyen a’ nyereség. A’ múlt évi szörnyű csapás hazánk’ nagy részén megtörte földészetünk’ erejét, ’s az innen származott nyomorúság és pénzetlenség nagyon tudva van a’ kereskedőségnél, ’s ennélfogva természetesen kíván is élni az alkalommal; mert egyiknek szerencsétlenségéből szál ki a’ másiknak szerencséje. Ha azonban felvesszük, hogy a’ magyarországi gyapjú mennyiség bizonyos nyomatékkal bír az európai posztógyárakban, és a’ múlt évi szárazságban termett széna mind nálunk, mind külföldön is kivétetett a’ késői fagyok által erejéből; ’s e’ szerént az idén nálunk, nagyobb részben azt lehet mondani, hogy ha nem egészen harmadával, egy negyeddel bizonyosan kevesebb gyapjú lesz, mint középszerű években — ’s végre ha elgondoljuk, hogy igen sok helyeken rakásra döglenek a’ birkák a’ fejekben ’s torkukban lévő férgek miatt; ’s hogy elléseik is igen sok szerencsétlenséggel valának egybe kapcsolva, azt kell hinni hogy mind azok, kik kereskedői előpénz vagy árr felvétele nélkül ellehetnek, gyapjusok’ tavalyi árrát későbben ,(ha nem többet) meg fogják kapni. n.DE A Nemzeti Jóllét Elemeiről. XIX. Az urbáriumban szó sincs a’ nép’ szaporodásáról, melyről én alább szinte gondoskodni fogok, — sőt abban néhány gazdának és zsellérnek neve — semes pro semper, mintha azok örökké élnének, be lévén írva: ez vagy azt teszi, hogy az adózó nép többre nem szaporodhatik, és a’ reájok kivetett adó is mindenha elég lesz; vagy azt, hogy a’ szaporodó nép, azokon felyűl, kik az urbáriumba be vannak írva, egyenesen az uraságok dispositiója alá tartozik, és így további conscriptiótól 03 adótól ment. Úgy de egyiket se tapasztaljuk a’ tettleges végrehajtásban, sőt ellenkezőt tapasztalunk, hogy t. i. mind az úrbéri telepek száma naponként szaporodik mind addig , míg ezen szaporodásnak a’ külön válás által végét nem vetjük; mind a’ népesség, a’ beirttakon túl is szüntelen nevelkedik, és conscriptio, ’s adó alá jő annyira, hogy még az urasági földön gyarmatozó szállitványok sem mentiek ez alól. Ez egy olyan zavar, melyből világosságra nem jövünk sőt mindig több több nemesi földet teher alá teszünk mind addig, míg csak a’ közösködés sötét homályában vakoskodunk Értették ezen zavarnak veszedelmét hazánk messzelátó rendei; — ’s ugyan azért, rendet szabni elhatározták. Tettek ebben óriási lépéseket, megtörték a’ töretlen jeget, ’s azon ponton állunk ma, melyen még magyar soha nem állott. Szabad légyen itt azonba észrevennem azt, hogy az óriási nagy munkában, én egy kis pontocskát látok, mely még javításra várakozik, minthogy benne a kezét, nem saját eszközeivel, hanem különnemű eszközökkel látszik intézve lenni. Ugyanis, vala