Gyulai Pál: Birálatok 1861-1903 - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (1911-1913. cyclus) (Budapest, 1911)
II. A megbírált munkák jegyzéke - Jókai Mór elnöki beszéde a Petőfi-társaságban (1877)
172 A PETŐFI-TÁRSASÁG KÖZÜLÉSÉRŐL. A Jókai elnöki beszédére kevés mondandóm van. A beszéd nem egészen azt mondja ugyan a társaság főczéljának, amit az alapszabályok, hanem ezt igazítja el a társaság maga. Egyébiránt az egyik főczél nem eléggé érthető, s amint én értem, sehogysem valósítható. Jókai ezt hirdeti: a társaság egyik főcélja, hogy a szépirodalmat, mint életpályát emanczipálja és önállásra juttassa. A társadalmi kérdésekkel foglalkozók alkalmasint hamarabb megfejtik azt a feladatot, hogy miként lehet a munkát emanczipálni a tőke uralma alól, mint a szépirodalmat mint életpályát biztosítani. Ez legföljebb úgy sikerülne, ha az állam egy költői bureaucratiát állítana fel, vagy egy jól dotált költő-papi rendet. Azonban ezt igazítja el a társaság maga, nekem az elnöki beszédnek csak azzal a részével van bajom, amely az Akadémia és Kisfaludy-társaságra látszik czélozni. Jókai bókot mond ugyan az Akadémia- és Kisfaludy-társaságnak, kegyesen megengedi, hogy a Petőfi-társaság mellett is megmaradhatnak, sőt hogy ez nem is akar versenyezni velük, de később olyasmit is mond, bár gyöngéd burokban, ami vádként hangzott az Akadémia és Kisfaludy-társaság ellen. Szerinte a Petőfi-társaság második fő célja: a féltékenység nélküli hírre törekvés, a clique-uralom nélküli szövetség a tehetségek érvényesítésére és továbbfejlesztésére, s ezt részletezi is. Elmondja, hogy a Petőfi-társaság nem ismer kizárólagosságot, mindenki részt vehet benne. Tagjainak eddigi összesége nem képez zárt kört, csupán kezdeményező előhadat; meg tudja különböztetni a társulati összetartást a clique-szövetkezéstől, a tehetségek méltányos elismerését a pajtáskodók kölcsönös egymást megbánnu-