Arany János - emlékkönyv 2. köt. A MTA tagjainak tanulmányai, előadásai, beszédei Arany J. halála félszázados évfordulója alkalmából. Arany széptani jegyzetei. Bev. Papp Károly. Közreadja a Magyar Tudományos Akadémia (1934)
I. Bevezetés
Bevezetés. I. Arany irodalomtörténeti diktátumai után azok ikertestvérét, Széptani jegyzeteit tesszük közzé az alábbiakban. E jegyzetek szintén körösi tanársága idején keltek, de részleteikben talán még figyelemreméltóbb sajátossággal, mint amazok. Hogy hogyan támadtak? koruk és az ötvenes évek tanügyi viszonyai magyarázzák, midőn az Entwurf napja középiskoláink addigi szervezetét egy csapásra átváltoztatta, feladatait és irányait egy klasszikus alapon nyugvó, egyetemes és harmonikus műveltség jegyében egészen újból fogalmazta. Így tetőzi be, pl a nyelv és irodalom tanítását bizonyos esztétikai ismeretanyag s rendszere tipikus képét az öszszes enemű oktatás mintájaként szereplő német nyelvi utasításokban körvonalazza előttünk. A nagykőrösi iskola már most, amint elsőül e hazában, nagy üggyel-bajjal átszervezkedik és az Entwurffal együtt annak didaktikai irányát is magáévá teszi, nyelvünk tanításában szintén hasonló elveket kénytelen követni. Anyagát nyolc évre tagolja, az alsó osztályokba (Untergymnasium) helyezi a grammatikai és stilisztikai tudnivalókat, a felsőbbekbe (Obergymnasium) a poétikát és irodalomtörténetet és csak ezek után, „amint irodalmunk legújabb korának Il-ik szakasza is bevégeztetett“, adja rövidre fogva a Szépészet alapelemeit.1 2 A mód, amellyel a tanterv ez új disciplina tanítását ajánlja, több tekintetben megszívlelésre méltó. Azt mondja például egy helyt, hogy „ha a történeti tanítás számára az irodalomban a kellő alap már meg van vetve úgy, hogy a természetes fejlődés folyamán a részletek bizonyos ismerete — honnan az általánosig emelkedhetni, — szilárd alapot te z. Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen. Wien, 1840. 121l—145. 1. 2 L. A nagykőrösi Helv. hitv. evang. főgimnásium tudósítványa az 1853/54. tanévben, 12.ilk lap.