Berényi Pál: Államszámviteltan - Tudományos zsebkönyvtár 74. (1901)
I. Alapfogalmak
MAGY. ARADEML' - KÖNYVTÁRA ,'1 I. Alapfogalmak. 1. §. Javak. Gazdaság. Érték. A javak arra valók, hogy velők szükségleteinket kielégítsük. A javaknak abbéli tulajdonságát, a melynél fogva alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére, használhatóságnak nevezzük. Vannak javak, amelyek olyan bőségesen fordulnak elő a természetben, hogy az emberek korláttalanul elégíthetik ki velük szükségleteiket, emellett mindenkor szabad rendelkezésünkre vannak. Ezeket a javakat szabad javaknak nevezzük. (Levegő, napsugár, ivóvíz stb. — bár néhol ezeknek a javaknak a megszerzése is költséges.) A szabad javak száma nagyon is korlátolt. Az embereknek ez ok miatt is az képezi legnagyobb életfeladatát, hogy java idejében gondoskodjanak szükségleteik fedezésére szolgáló javak beszerzéséről, illetőleg szükségleteik kielégítéséről. Az embereknek abbéli tervszerű tevékenysége, miszerint a szükséges javakat beszerezzék és azokat észszerűen felhasználják, gazdálkodásnak neveztetik. Azokat a javakat pedig, amelyek a gazdálkodásnak tárgyát képezik, gazdasági javaknak nevezzük. A javak gazdasági értékét az a jelentőség határozza meg, amelyet a gazdasági javaknak szükségleteink kielégítése szempontjából tulajdonítunk. Csak a gazdasági javaknak van értéke; a szabad javak nem bírnak gazdasági értékkel (ámbátor a Tátra levegőjét megfizetjük; Abbázia napmelegét is, néhol az ivóvíz is pénzbe kerül). 2. §. Csere-érték. Használati érték. Mindenki készséggel túlad azokon a javakon, amelyekkel bőségben rendelkezik, hogy a fölöslegért olyan javakat kapjon, amelyeknek díjával van. Azon javakat, amelyek a czélra készültek, hogy más javakért becseréltessenek, cserejavaknak nevezzük. Mennél több javat cserélhetni be a cserére felajánlott jószágért, annál nagyobb a csereértéke. A javak csereértékét azok csereképessége határozza meg. A javak hasznossága állapítja meg azok használati értékét.