Lósy József (szerk.): Anthropologia. Embertan - Tudományos zsebkönyvtár 108. (1902)

I. Rész. Az általános embertan alapfogalmai

I. RÉSZ. Az általános embertan alap­fogalmai. Bevezetés. Az általános embertan. Anthropologia. Fogalma: Az anthropologia általában az élet nyilvánításairól szóló tanulság (biológia) azon része, mely az emberről beszél, így tárgya az em­ber szervezetének, értelmének és erkölcsének minden életnyilván­ulata, akár rendes, akár rendellenes az. Szűkebben anthropológia az emberről szóló azon tudomány, mely az embert az állatvilággal való vi­szonyában tárgyalja, úgy a történet előtti idők kihalt emberét, mint a most élő emberfajtákat. E szerint két részre oszlik: az első, a tulajdonképpen vett anthropologia, az ember általános termé­szetrajza; a másik a részletes, a néprajz, az ethn­o­graphia. A tulajdonképen vett anthropologia tárgya az ember helyének meghatározása az állat­szervezetek fejlődésének sorozatában, az ember szervezetének általános jellegei alapján. Elméleteket állít fel az emberi nem eredetéről. Kutatja a test fejlődésének és az első szellemi művelődésnek nyomait. Az el­különült emberfajtákat jellemzi. Keresi a fajtákra különülés körülményeit, okait és rokon vonások kapcsán, természetes csoportokba osztja a most élő emberfajtákat. 1. Az ember általában. Az emberi nem általános jellegei. Darwin az állatok szervezetének rokon bélyegei alapján, az alsóbbaktól fölfelé a legtökéletesebbig való fokozatos fejlődés lefolyásának elméletét (pro­­gressivitás elmélete) állítja fel. Az állatok így egy sorozatos rendszert alkotnak. Ennek legfelső­ be

Next