Lósy József (szerk.): Anthropologia. Embertan - Tudományos zsebkönyvtár 108. (1902)
I. Rész. Az általános embertan alapfogalmai
I. RÉSZ. Az általános embertan alapfogalmai. Bevezetés. Az általános embertan. Anthropologia. Fogalma: Az anthropologia általában az élet nyilvánításairól szóló tanulság (biológia) azon része, mely az emberről beszél, így tárgya az ember szervezetének, értelmének és erkölcsének minden életnyilvánulata, akár rendes, akár rendellenes az. Szűkebben anthropológia az emberről szóló azon tudomány, mely az embert az állatvilággal való viszonyában tárgyalja, úgy a történet előtti idők kihalt emberét, mint a most élő emberfajtákat. E szerint két részre oszlik: az első, a tulajdonképpen vett anthropologia, az ember általános természetrajza; a másik a részletes, a néprajz, az ethnographia. A tulajdonképen vett anthropologia tárgya az ember helyének meghatározása az állatszervezetek fejlődésének sorozatában, az ember szervezetének általános jellegei alapján. Elméleteket állít fel az emberi nem eredetéről. Kutatja a test fejlődésének és az első szellemi művelődésnek nyomait. Az elkülönült emberfajtákat jellemzi. Keresi a fajtákra különülés körülményeit, okait és rokon vonások kapcsán, természetes csoportokba osztja a most élő emberfajtákat. 1. Az ember általában. Az emberi nem általános jellegei. Darwin az állatok szervezetének rokon bélyegei alapján, az alsóbbaktól fölfelé a legtökéletesebbig való fokozatos fejlődés lefolyásának elméletét (progressivitás elmélete) állítja fel. Az állatok így egy sorozatos rendszert alkotnak. Ennek legfelső be